‹‹‹ vissza Vacak emlékére adatlapjához
A mai napon egy másik útra tértem. Ami valószínűleg nem lesz ilyen rövid, mint ami itt adatott nekem. Sajnos az elmúlt pár napban sokat romlott az állapotom, és már nem lehetett mit tenni. Ne haragudjatok, most többet nem tudok írni, nem látok már az egész napi sírástól. Majd máskor befejezem. 
kommentek száma:11tovább
Minden barátomnak, köszönöm a kedves szavakat. 
Most jól vagyok, már nem szaladgálok a többiekkel annyit, de nincs még nagy baj!! A mami még mindig szentül hisz benne, hogy nem is lesz. Az étvágyam nagyon jó, megenném a vasat is. Sokat sétálok, hogy ne gémberedjenek el a lábaim. A mami folyton szekál, hogy ne feküdjek annyit mozogjak, ezért már néha "húzom a szám". de muszáj menni. Minden héten írok majd, hogy mi történik velem. Remélem csupa jó dolgot csak. Köszönöm nektek még egyszer. 
kommentek száma:4tovább
Este a mamit semmi nem tudta megvígasztalni. Csak sírt, azt hittem megszakad a szíve. Pedig mi próbáltuk, bújtunk, hízelegtünk de erőfeszítésünk nem bizonyult eredményesnek. Majd éjjel valamikor, a sok sírástól és kimerültségtől elaludt. Másnap reggel a helyzet változatlan volt. Én egy kicsit jobban voltam, majdnem teljes talpamra léptem. A mami szinte egész nap kinn volt velünk az udvaron. Vagy minket hívott be a lakásba mikor már fázott egy kicsit. A szombat sírással és szomorúsággal telt. Vasárnap már egy kicsit nyugottabb volt a nap. Csak én vagyok egy kicsit furcsa. A mami szerint, kicsit agresszívabb vagyok a többiekkel. Nem nagyon, csak kicsit többet morgok. Nem tudjuk,hogy az áttétek hol vannak, de mintha egy ici-picit nehezebben venném a levegőt. A mami már nem sír annyit, csak nagyon tanácstalan. mindent elkövetne, hogy meggyógyuljak. Én igyekszem. nem hagyom el magam, és a mami sem engedi. Állandóan rángat, hogy mozogjak és ne gyengüljek el. Nem akarom elveszíteni. Nélkülem nem lenne egész a család!!! Azóta minden este benn alszunk.. Hát mostmár tudjátok, hogy a mami miért ennyire elkeseredett, és tanácstalan ?????
kommentek száma:7tovább
Szóval elindultunk Budára az orvoshoz. Picit korábban oda is értünk, mint kellett volna. A doki nagyon szinpatikus volt. A mami elhozta a múltkori röntgenfelvételt,és megmutatta neki. A doki azt mondta, hogy ez alapján akár csontgyulladás is lehetne. A mamival madarat lehetett volna fogatni. Olyan boldog volt, ha csak egy ici-pici reménysugár is van, de VAN!!!! Másfél óráig tartott a vizsgálat. A mami nagyon bizakodó volt, túlzottan is. 
A doki azt mondta, hogy ekkora kutyus talán még soha nem volt náluk "nagyon szép". Ez én vagyok 
A vizsgálat végülis abból állt, hogy a lábamon, egy kis részen leborotválták a szőrt, és befecskendeztek valami anyagot. Majd átvilágították a testem, tetőtöl talpig. Hason fekve, oldalt fekve. Tényleg másfél óráig tartott. Közben jött másik két kutyus is vizsgálatra. Az egyiknek a hátsó lábizomba volt daganat, és hál istennek gyógyultan távozott. A másiknak nem tudom mi baja volt, de már ő is egészséges. Szóval a vizsgálattal végeztünk, a doki azt mondta, hogy most még nem tud eredményt mondani. Vissza kell telefonálni 4 és 7 óra között. Fél egyre már itthon is voltunk. Nem tudom a mamival mi volt, de egészen a telefonig nagyon jó kedve volt. Csak a jó diagnózisra gondolt, az esetleges rossz eszébe nem jutott. Eljött a 4 óra. Az orvos rögtön felvette a telefont. A mami elmondta, hogy kicsoda és mi után érdeklödik. Aztán jött a hideg zuhany. Kedves Andrea (így hívják a mamit), sajnos semilyen jó hírrel nem tudok szolgálni. A kutyusnak tényleg csontdaganata van. Sajnos már kisebb áttétek is megjelentek a szervezetében. A mami innen már csak nagy erőfeszítések árán tudott megszólalni. Potyogott a könnye. Ahogy tudta megkérdezte a lehetséges gyógymódokat. Talán a kemó segítene meghosszabbítani az életem 1-2 évvel.Kemó nélkül viszont 2-3 hónap múlva el kell altatni, mert nagyon le fog gyengülni, és nagy fájdalmai lesznek. De az esélye annak, hogy meggyógyuljak 1-2%. Itt már a mami többet nem tudott kérdezni, elnézést kért és lerakta a telefont. Odabújtam a lábához, de most én sem tudtam megvígasztalni.
kommentek száma:4tovább
Amikor este hazaértünk, az egész család benn aludt a konyhában. Pedig nekem elhihetitek nem vagyunk "kis" család. Csak, hogy tisztában legyetek velünk. Az én családomhoz tartozik a gazdimamin kívül még, Lina, Mázli, Rómeó és Barbara. Úgyhogy elég népes kis társaság a miénk. Reggel alig felkeltünk, a mami már nyúlt a telefonért, hogy valamilyen gyógymódot találjon nekem. Felhívta az orvost, majd el kellett menni hozzá fájdalomcsillapítóért. Közben egy nagyon kedves öreg úrrtól kapott egy nevet, hogy a mami kit keressen meg. Mert az ő kutyusának is ugyanez a baja mint nekem. A mami nem tétovázott, abban a pillanatban felkereste a hölgyet. Ez a kedves fiatal hölgy ajánlott egy nagyon jó orvost. Azt mondta ha ő nem tud segíteni, akkor szerinte senki. "A leges-legutolsó lehetőséget is megpróbálja" ezt mondta. A mami rögtön fel is hívta az orvost, hogy minél előbb tudjon időpontot kérni. Ez szerdai napon volt, a múlt héten. Megbeszélték, hogy pénteken kellene felmenni, mert ha nem csak 1 hét múlva van időpont. A mami kicsit bajban volt, mert a mi autónk bedöglött, és budára kellett menni. Úgyhogy egymást követték a telefonok. Tudta a mami, hogy muszály most mennünk, nehogy túl késő legyen. Még csak most derült ki, hátha az elején még elkapjuk. 
Sikerült autót szerezni, visszahívtuk az orvost, hogy akkor pénteken 10 órakkor megyünk a megbeszélt időpontra. A hátralévő idő borzalmas lassan telt el. De eltelt és mi pénteken elindultunk. Bizakodva, hiszen mi is úgy gondoltuk, hogy a mi családunkban nem lehet baj. Tévedtünk.
kommentek száma:0tovább
Idő elött odaértünk az orvosi rendelőbe. De nem kellett várnunk nem volt előttünk senki, este 6 óra volt. Engem kibányásztak az autóból, és 1 hordágyon betoltak. A gazdi (mami) beszélt még a dokival pár szót, ugye az álltalános, honnan jöttünk, kutyus neve, gazdi neve stb, stb, stb. Miután ezen a procedúrán átestünk, betoltak a röntgenbe. Nem mozogtam, jó fiú voltam. A doki és az asszisztense elkészítették a felvételeket, a mami is benn volt, soha nem hagyna 1 ilyen helyzetben magamra. Azt mmondták 1 pár percet várni kell még. Vártunk, de a mami már nagyon ideges volt. Megjött az orvos vele együtt a felvétel, ami semmi jót nem tartalmazott. Ekkor a doki ránk zúdította, hogy 90-95% csontdaganatom van. Láttam a mamin, hogy csak nyeli a könnyeit miközben az orvos vázolja a helyzetet. 100%-os diagnózist csak akkor tudott volna felállítani ha felnyit, de arra külön időpontot kell kérni. A mami rákérdezett ha 100%-ra megtudná mondani, hogy ez csontdaganat akkor meddig élhetnék!! A doki erre borzalmas keveset mondott: FÉLÉV!!! Erre a mami nem bírta tovább és elkezdtett záporozni, a könnye hullt mint az eső az égből. Még beszéltek a dokival a lehetőségekről, de sokat nem mondott. Aztán elindultunk haza. Egész uton figyeletem a mamit, ő pedig engem. A lámpák fényénél láttam ahogy a könnycseppek csorognak le az arcán. De biztos voltam benne, hogy ő itt még nem adta fel. Igazam lett, de sajnos nem változott semmi.
kommentek száma:6tovább
Ha olvastátok az előző 2 blogom, akkor tudjátok, hogy 2-szer hívtuk ki az orvost. Viszont ami szomorú, az az, hogy harmadszorra is vissza kellett hívni. Mikor megint kijött 1 kicsit elkábitott, hogy sokkal alaposabban megvizsgálhasson mint előtte. Észrevette, hogy nem a mancsommal van baj, hanem a bal első lábam lapockájánál van probléma. A gazdinak ekkor még semmi konkrétat nem akart mondani nehogy megijessze. De annyit azért mondott, hogy mielőtt diagnózist állítunk fel, csináltassunk 1 röntgent. A gazdi nem tétovázott, rögtön hívta a rendelőt, ahol kis barátommal (Mázlival) már jártak ott korábban. Megbeszélte a legközelebb eső időpontot, ami 2 nap múlva volt. A megbeszélt időpont előtt 1 órával elindultunk, a lehető legnagyobb nyugalommal, mert nálunk ugye nem lehet baj. Sajnos rosszul gondoltuk.
kommentek száma:2tovább
Szóval befejeztük az antibiotikumos kúrát, és vártuk a csodát. De sajnos a csoda elmaradt. Alábam rosszabb állapotban volt mint az előtt. A bal lábom mancsa, mintha a hajlattól nem létezett volna. Csak húztam magam "alatt". A gazdi gyorsan visszahívta a dokit. Egy más fajta gyógyszert kaptam, amit 4 napig kellett szedjek. Reménykedtünk a gazdival, hogy ez mostmár biztos jó lesz, ez lesz a tuti!!! 
De ismét előre ittunk a medve bőrére. A következő héten kiderült a teljes igazság!!
kommentek száma:0tovább
Kb 3-4 hete a gazdim észrevette, hogy nem állok biztos bal mancson. Kihívtuk az orvost. Csak sanda gyanunk volt arról, hogy mi lehet. A dokival ekkor még semmi rosszra nem gondoltunk. 2 szürival és némi antibiotikumos kúrával el akartuk intézni az egészet. Egy hétig kellett szedjem a gyógyszereimet, és vártuk a hatást, ami a következő héten el is jött.
kommentek száma:0tovább
Efike bejelentkezett a blökire
kb 1 órája
Efike bejelentkezett a blökire
kb 1 órája
Szulejmán bejelentkezett a blökire
kb 15 órája
kincseim2 bejelentkezett a blökire
2024. May 09.
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
2024. May 07.
betty016 bejelentkezett a blökire
2024. May 05.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 04.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 04.
