‹‹‹ vissza Jenny adatlapjához vagy blogjaihoz

Írta BMVV gazdi (Jenny), 2010. August 27. 19:48:34 #10303

Nem lehet igaz!:'(

Jennynek már nagyon romlott az állapota, és el kellett altatni! Ma eltemettük! Nagyon szépen köszönöm, hogy Marcipán, és Anyukája mindíg mellette voltak, és az összes többi kutyának is!
Nagyon sajnálom szegényt! Nem bírom nélküle! Üdvözlök minden kiskutyát!

Hozzászólások száma: 5

Írta BMVV gazdi (Jenny), 2010. August 30. 15:07:52 #642198


Sziasztok! Erre már nem is tudok mit mondani, hogy ilyen rendesek vagytok! Köszönöm szépen! Szeretlek titeket!

Írta Landerra gazdi (Marcipán), 2010. August 30. 06:17:58 #641286


Drága Jennyke.....
Anyával szedtünk Neked egy csokor friss virágot..... az emlékezés virágait...
A szívünk nem talál nyugalmat, és nem tudja elfogadni az elfogadhatatlant....
Annyira bíztunk, és hittünk... és annyira reménykedtünk...
Mindig itt leszel a szívünkben.... soha nem feledünk el!
A Szivárványhídon pedig egyszer majd találkozunk..............................
Nyugodj békében drága Jennykénk....

Írta vorosritty gazdi (Limó), 2010. August 28. 10:01:14 #638279

Nagyon sajnálom Jenny!
Pedig már javultál....
Nyugodj békében és vigyázz fentről a gazdikra!

Írta ntimea gazdi (Szuzy), 2010. August 28. 10:00:11 #638277

Drága Jenny!

Nagyon megrendített minket ez a szörnyű hír, osztozunk fájdalmatokban

Az erdő szélén, dombok lábánál,
Buja zöld réten hol idő megáll.
Hol férfi és nő hű barátja fut,
Miután földi idejük lejár.


Mert itt, e- és túlvilág határán,
Hol minden kedvenc nyugalmat talál,
Ezen az aranyló földön, játsznak,
Míg átlépik a szivárvány hidat.


Már nem szenvednek kíntól, bánattól,
Újjászületnek, testük meggyógyul.
Az egészségük ismét a régi,
Csak a régi társ, ami hiányzik.


Szaladnak a füvön, gondtalanul,
Míg egy nap megállnak, szemük keres.
Fülük hegyezik, érzik a szagot,
Majd hirtelen, egyikük elszakad.


Mert tekintetük újra összeér,
Újra együtt vannak, ember és társ.
Egymáshoz futnak, barátok régről,
Elszakadásuk ideje elmúlt.


A szomorúság, és a búbánat,
Örömmé válik a két szívben.
Szeretetben egyesül, örökké,
S áthaladnak a szivárvány hídon.

Írta Landerra gazdi (Marcipán), 2010. August 27. 18:46:22 #637339




"Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk,
enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk...
Az ész megérti, de a szív soha
hogy egyszer majd Mi is elmegyünk, ahol Ő van oda...
Az élet múlik, de Akit szeretünk,
Arra életünk végéig, könnyes szemmel emlékezünk!"
Most nem tud anya semmi mást írni.... mert nagyon sír.... Drága Jennyke.... szívünkben örökké élni fogsz.................