Írta bodimelinda gazdi (Sziszi), 2010. July 05. 15:19:13 #9009

Túl vagyok a műtéten

A mai nap más volt mint a többi. Reggel már éreztem, hogy valami nincs rendjén apa és anya gazdi is nagyon feszült volt. Próbáltam őket vigasztalgatni, hol az egyiket, hol a másikat nyalogattam meg egy kicsit.
Apával elmentünk reggel a szokásos sétára. Mire hazaértünk eltünt a tányérom a konyhából. Mindenfele körülnéztem, de nem találtam sehol.
Majd fürdés és szárítás következett.
10 órára mentünk a doki bácsihoz. Szomorúan néztem a gazdikat, mert az utóbbi időben annyit jártunk nála és most már sok rossz élményem van vele kapcsolatban. De ügyes voltam, nem sirtam, nem hisztiztem, hogy nem megyek be.
Kaptam egy szúrit, már megint..........
Közben anya és apagazdi simogatott engem. Probáltam tartani magam, hogy állva maradjak, hiába kértek a gazdik, hogy feküdjek le.......de valami erő csak vitt lefele és elaludtam.
A gazdik simogatására ébredtem fel. Úgy örültem, hogy látom őket, gyorsan szerettem volna felugrani, de nem engedelmeskedett a lábam.
Apagazdi ölbe vett, anya gazdi egész uton hazafelé simogatott.
Most végre itthon vagyok, úgy örülök, hogy érzem a megszokott szagokat. Sok-sok simogatás közben újra elaludtam........