Pénteken lettem rosszul... Éreztem, hogy ez most valami komoly, valami más, és már elég sokat rosszalkodtam, nem akartam több gondot okozni, úgyhogy inkább elbújtam egy fa alatt... aztán a gazdáim noszogatására valahogy mégiscsak bementem a házba, hogy gondoskodni tudjanak rólam. Délután elmentünk orvoshoz, valamitől nagyon kemény lett a hasam, és véreset is pisiltem, ami ugyebár nem illik egy ilyen gentledog-hoz, mint én
. Sokat vizsgálgattak, egy nagy masinával is megnézték a hasam, de nem tudták megmondani mi a baj. Éjszaka még rosszabul voltam, vhogy sehogy se volt jó, csak az, hogy a gazdik leköltöztek hozzám egy heverőre. Én meg kicsit összeszedtem magam és melléjük, majd rájuk kucorodtam, így sikerült végre alaludnom. Másnap reggel megint mentünk a dokihoz, már nagyon nem voltam jól, csak a gazdim miatt nem adtam fel. Egy kedves doktor bácsi végre jó alaposan szemügyre vett, de nagyon komoly volt végig. Kiderült, hogy extra méretűre nőtt a lépem-attól fájt a hasam. Azonnal meg kellett műteni. A műtét során kiderült, hogy a lépem megcsavarodott és hogy daganatokat is ki kellett venni. De nagyon ügyes voltam, túléltem. A gazdik még este is bejöttek látogatni, fitogtatni akartam milyen erős vagyok, megpróbáltam kijtörni a ketrecből, majdnem sikerült is... de nagyon elfáradtam. Reggel kicsit jobban éreztem magam, kivttek a gazdik kicsit járni, de megint nagyon elfáradtam...
Estére nagyon rosszul lettem. Minden erőm elszállt, és már csak arra vágytam... csak azt akartam, hogy elköszönhessek... A gazdik nagyon szomorúan szaladtak be hozzám, még hallottam mit jelentek nekik... Aztán egy utolsó nagy vágta... a viszontlátásig.
kommentek száma:8tovább
Hát az úgy volt kérem, hogy a kis kertünkben, illetve privát birodalmamban van némi szőlő ültetvény... és hát a finom napsütésnek- nem hiszem, hogy gondos locsolgatásomnak- hála a szőlő bizony megérett...
Eképpen,a szőlőfürtöket elválasztva azok eredetétől egyenként csipegettem le a szőlőszemeket, ami magában nemkis teljesítmény ekkora arccal. Mondhatom igen ízletes volt ebben a melegben,mindamellett némi diót is elropogtattam hozzá, hogy szinte teljes legyen az élvezet. Szinte, mivel igényességem még mindehhez elnyammogott volna még némi jóféle Chamembert-sajtot, de ezt azért még se vethetem a gazdáim szemére, nemde?
kommentek száma:1tovább
"A hulló könnyek kutyája nyugtalanul szaglászik, hosszan körbeszimatolt egy szeméthalmot, valószínűleg valami nagyszerű ínyencfalat rejtőzött alatta, amit most nem talál, ha egymagában volna, nem tágítana onnan, de az asszony, akinek a könnyei hullottak, már messze jár, és neki kötelessége követni őt, soha nem tudni, nem kell-e megint fölitatni a könnyeit.
...
olyan elviselhetetlenül hatalmába kerítette a magányosság érzése, hogy úgy tetszett neki, csak az a különleges szomjúság csillapíthatja, amellyel a kutya a könnyeit itta."
(José Saramago: Vakság)
kommentek száma:0tovább
A hétvégén volt még egy kalandom:
Este a vacsi igen kevésnek bizonyult, nem mintha valaha is elég tudott volna lenni, de most tényleg, ezzel szúrják ki a szemem...
Úgy gondolom, a gazdi végzetes hibát követett el, amikor is ezen kopogó szemű állapotomban nyitva felejtette a bejárati ajtót (így hát nem kopogtam csak beosontam). Egy macska csendességével és persze sokkal ügyesebben , mint holmi macskák, besurrantam és teljesen nesztelenül körülnéztem a konyhában. Meg is találtam, amit kerestem: a 15 kilós tápos zsákot. Na gondoltam, végre jóllakok, azonban alig hogy bedugtam a fejem csak sötétséget tapasztaltam, persze éreztem a mennyei illatot, de hol van a hami...
Hát az igazság az, h igencsak kevés volt már a zsákban, csak a legalján volt még némi maradék,a zsák meg részorult buksimra így hát ott álltam a konyha közepén a zsákkal hadakozva, immár nem lopakdó üzemmódba...Erre már a gazdi is figyelmes lett, néhány szitokszóval övezve vette tudomásul jelenlétem a konyhába, majd egy kicsit élvezte szenvedésem látványát: egy Micimackóba oltott Zsákos Frodó landolt a konyhában...
Aztán nagy nehezen lerángatta fejemről az eledelforrást, én meg megszégyenülten elhagytam a tiltott zónát...
kommentek száma:2tovább
Ez a hét igen jól telt, a nagy gazdi beteg volt, ez persze nem jó a betegséget tekintve, abból a szempontból viszont remek, hogy otthon volt velem...
Sokszor kijött hozzám, sétálni is többször elmentünk, és ez nagyon jó volt, el is játszodtam a kiscicát, már amennyire méreteim engedték, és igyekeztem a szokásosnál nem jobban összenyálazni...
Aztán hétvégén nagyon szép idő volt, igaz kicsit fújt a szél, de remek volt teregetéshez, és a sok színes ruha hamar felkerült a szárítóra... Nap közben nem érdekelt annyira inkább a hűsben pihengettem, megjegyzem teljesen megérdemelten. Aztán este az alvás küszöböt túllépve kicsit feljebb szökött a vérnyomásom és szemügyre vettem a sokszor elérhető magasságban rángatózó ruhadarabokat...
Egy polót nagyon hamar sikerült lerángatnom a szárítóról, gyenge példány volt, csak jót tettem vele, hogy darabokra cincáltam, csakhogy észrevette a gazdi, és eléggé morcos lett. Összeszedte a rongydarabokat és nagy dirrel durral bement kidobni őket...
De ott volt még az a sárga poló, épphogy csak nyaknyújtásnyira, naaaa, csak egy kicsit megkóstolom, fel se fog tűnni, gondoltam...
Épphogy csak a felismerhetetlenségig széttéptem a göncöt, mire a gazdi e szavakat kiabálva rontott ki, immár tényleg mérgesnek tűnt: -ezt nem hiszem el, fene a pofádat, hogy képzeled- és hasonlók. Most tényleg megszeppentem, és igazán szégyelltem magam, vagy legalábbis próbáltam ezt a látszatot kelteni. Bevetettem az alulról felfelé pislogós technkikát, és a bújós kiscicia vagyok módszert is, hogy kiengeszteljem... Mit ne mondjak a sok puffogás között elég sokáig birta, hogy ne simogasson meg
kommentek száma:3tovább
Ma nagyon szomorúan keltem... A szomszédban a pajti, egy nagy fehér kutya nagyon csunyán köhögött, krákogott. Szegény, nem ez a hang méltó hozzá, hanem az a mély öblös, amivel engem is meg szokott ugatni, illetve ezt csak a gazdáim gondolják, különben csak eszmét cserélünk... Remek koponya a srác.
De ma nem volt jól, az egész utca csendje szinte kiemelte a keserves hangot... 
Kiderült, hogy a gazdáinak fel se tünt, hogy neki bármi baja lenne, így ugynazon a nyomorúságos láncon függött, amin eddig is tartották. A szomszéd néni (mellesleg nagy rajongóm) ment át szólni, hogy valami baja van a pajtinak, és így már kapott valami gyógyszert is... Sajnálom, hogy ennyire nem figyelnek rá, többet érdemelne, legalább annyi szeretet, amennyit én kapok...
Remélem ti mind jól vagytok!
vau
kommentek száma:1tovább
Történetemet olvasván biztos kutyátlannak gondoltok, dehát szegény kutya vizzel főz, és olykor megnyalja a sót is...eképpen, ha csak résnyire nyitvamarad a konyhakert ajtaja, nekem mindenképp utána kellett néznem, mi lapul ott, és vajon mi az az érték, amit elzárnak előlem. Be is erőltettem magam, egy nem rám méretezett résen és öles, de óvatlan léptekkel feltérképeztem a terepet...amikor is zöld kerekded dolgokra léptem.
Meg is kostoltam, bizony paradicsom volt, láttam már ilyet piros kivitelben, de ... itt a kezdő gondolatokra utalnék vissza.
Szóval alaposan belegeléztem és letapostam persze nem direkt a kiskertet a gazdiaim legnegyobb "örömére"
kommentek száma:1tovább
Megtörtént...hihetetlen, de megtörtént, hogy a a tegnap éjszakát (2 hónap után) ismét az ólamban töltöttem. Lehet, hogy ideje is volt a leválasztásnak...Hamar elnyomott az álom, így hát nagyon jó kutya voltam egész éjjel, csak hiányoztak a gazdiaim, és aggodtam, hogy hogy fognak felébredni nélkülem, hiszen eddig minden nap pontban 6-kor arcrátétellel ébresztettem őket.
Szerencsére sikerült nekik, így nem kellett a kertkaput lezúznom, hogy hozzájussak jogos reggelimhez, még időben érkeztek...
Remélem azért, ha nagy vihar lesz, beengednek egy kicsit
kommentek száma:0tovább
No, nem kell megijedni... Tudom én, hogy az ábrázatom félelmetes, de amúgy szelíd, jámbor jószágnak tartom magam, amit a reakcióidőm is igazol. A cím egy kalandomat fedi, amikor is...
Amikor is épp bent szundikáltam a nappaliban (no nem mintha el lennék kényeztetve, de ez nekem jár), amikor a gazdám kiment valamiért a konyhába. Az ilyen dolgokról nekem bizony elsők közt kell értesülnöm, úgyhogy pár perc leforgása alatt felpattantam és elindultam az ismert irányba, amikor is... (tudom ám a feszültséget kelteni, mi?
Amikor is az ágy mellett megláttam egy hatalmas szőrös vadállatot. Hirtelen nem tudtam mit kezdjek, egy dolog lebegett a szemem előtt: a gazdáimat és persze magamat megvédeni minden áron. Így hát felborzoltam a "sörényem", és morogni kezdtem, majd ugatni is (kis mellékinfo: ilyeneket nem szoktam, általában mondanivalómat nyüszögésbe öntöm). De csak nem mozdult a bestia. Végre gazdáim is észlelték a veszélyt, de nem tűntek annyira izgatottnak, sem rémültnek, pedig csak pár lépésre volt a szörny.
Egy idő után nevetni kezdtek (rajtam?), és nyugtatgatni simogatni kezdtek, ami persze jól esett, de egy pillanatig se vettem le a szemem a szörnyről. Ekkor a kisebbik gazdám, felemelte a földről a Brumi nevű plüssmedvét,ami így e tehetetlen formájában (még a kisgazdi is félkézzel legyőzte), nem tűnt annyira félelmetesnek. Kicsit eltöprengtem a dolgokon, és hogy menyire is kell vigyázni a mai világban, aztán visszakucorodtam a helyemre, mert az nekem jár...
kommentek száma:3tovább
Kedves kutyatársaim, ezennel megkezdem blogomat, remélem valakit majd érdekel is, mikor, mi van velem.
Mint azt a bemutatkozásomból és képeimből is látszik német dog skac vagyok, aki igazán jól érzi magát a bőrében, mert a gazdái roppantmód szeretik és ezt kiválóan ki tudom használni.
Mostanság főleg, hiszen evés után mindig beengednek, hogy pihengessek. Ez azért van, mert egy hónapja vacsi után valamiért nőni kezdett a pocim és akkora lett mint egy léggömb. Mindenképp probáltam könnyiteni magamon, de nem ment. Kezdtem kétségbeesni, de szerencsére a gazdáim észlelték, hogy mi van. Ők is nagyon megijedtek, talán még sose láttam ilyen rémültnek őket (ez jól esett. Hamar elvittek a dokihoz aki furcsa dolgokat csinált velem, amitől kicsit jobb lett, majd a egy tűt szurt belém és aztán nem emlékszem semmire, csak hogy a kocsiban koválygok és össze vissza ütöm magam. Ezek után, nem tudom mivel érdemeltem ki, de csak rízst és incsifincsi csirkehusit kaptam (igaz h a gazdik néha koplaltak emiatt, nade...
Aztán most már jól vagyok, csak egy új hóbort kezd eluralkodni rajtam: textiliákat eszem: ettem már egy kicsi egy nagy törülközőt, továbbá a napokban berontottam egy helyiségbe ahol egy csomo kacat volt és sokmindent megkostoltam (rongyokat kesztyűket). Az éjjel kicsit rosszul aludtam, de ma reggelre -remélem- mindet megszültem.
Mindezért gyakran úgy érzem, hogy haragszanak rám, de aztán meg sokat simogatnak, és szeretgetnek, úgyhogy miért is hagynám abba... de talán, ha szépen kérnek, vagy jól bezárják az ajtókat.
No jó, igérem legközelebb nem a bélműködésemről fogtok hallani. Addig is jó macskakergetést mindenkinek...
kommentek száma:3tovább
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
kb 8 órája
betty016 bejelentkezett a blökire
2 napja
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
3 napja
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
3 napja
Berci és Cipi barátok lettek
2024. May 03.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 03.
Bella hozzászólt a Mi a kedvenc játékotok? fórum-hoz
2024. May 01.
Bella új tagja a blöki.hu-nak
2024. May 01.
