Írta matecsilla gazdi (Sissy császárnő), 2013. January 30. 23:34:33 #22440

Gyász- magány

Nagyon szomorú vagyok, tavaly szeptember 7.-én a társam, a barátom, a pót mamám, a mindenem örökre itt hagyott engem. Picurkám meghalt! Még most tudtam magam annyira összeszedni, hogy leírjam. nem múlik el nap, hogy ne gondoljak rá. A gazdi mikor elém rakja az ennivalóm, mindíg hívom őt is, de Ő már nem jön. Nagyon hiányzik, és nem érdekel más kutya, az utcán is, ha nem tudom kikerülni, akkor csak megszagolom, és megyek tovább. Október 10.-én 15 éves lett volna. 13 és fél évet éltünk együtt, jóban- rosszban, éjjel- nappal, összebújva.
Én sem vagyok már fiatal, 2013 junius 2.-án 14 éves leszek. Hiányzik a meleg,barna, hűséges- őzike szeme, a gondoskodása,a bölcsessége, az ugatása, a vakogása, a nyöszörgése. Sajnos nagyon beteg volt, rákos volt, és az utolsó másfél- kéthónap nagyon szenvedett. Ez az egy dolog vígasztal, hogy vége a szenvedésének. De még mindíg nem akarom elhinni, hogy már nincs köztünk. Nagyon fáj!