‹‹‹ vissza Arus adatlapjához vagy blogjaihoz

Írta Nusííí gazdi (Arus), 2011. April 17. 16:24:34 #14994

2011. 04. 17. Első fürdés az éven...

Egy szép meleg, napos délelőtt gazdi és az anyukája nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározták, hogy megfognak engem fürdetni.Hozta a gazdim anyukája a sampont meg a vizet. Én már tudtam, hogy ez nekem készül, és rögtön berohantam a házamba. de kicsalogattak onnan is.
Kénytelen voltam odamenni...
A gazdi belerakott a vízbe de nagyon kapálóztam mert nem szeretem a vizet. Megmostak jó alaposan.
Jött az öblítés azt már kicsit jobban tűrtem mert akkor tudtam, hogy mindjárt vége.
Nagy nehezen kibírtam...
Amikor már kijöttem a vízből gyorsan körberohantam és befeküdtem a legnagyobb sárba, utána mentem a homokba és ezeket levezettem a füvön. Gazdiék fogták a fejüket.

Hozzászólások száma: 3

Írta hoffmannsaci gazdi (Pamacs), 2011. August 27. 17:33:36 #1072742

Aruska!

Szerény vagyok én, nem vágok fel én, csak szeretem a szabadságot, ki is használom, ha lehetőségem van rá. Hétköznap sajnos nincs, mert akkor dolgozik a kétlábúkám. Olyankor csak pórázon vagyok a városban, az aszfaltdzsungelben. Ezt nem szeretem, de a dolgomat csak el kell végeznem, s azt lenn, nem a lakásban kell. Ezért, ha kiszabadulok a városból, nagyon kihasználom. A képeim között nézz körül, sőt a blogok között. Meglátod, hogy milyen klasszul érzem magam, ha szabad vagyok.
Barátod: Pamacs


Írta Nusííí gazdi (Arus), 2011. August 26. 13:09:57 #1071289


Pamacs!! Azt hittem egy kicsit szerényebb kutyus vagy de...

Írta hoffmannsaci gazdi (Pamacs), 2011. August 26. 10:44:34 #1071140


Mintha magamat láttam volna a tóparton. Kétlábúkák el szoktak vinni bennünket is, amikor mennek a tópartra. Ott én megfürdök, úszok, labdázok, labdát kihozok, s amikor kijövök a vízből, fogom magam én is és meghempergek a homokba, aztán odafutok az első napozóhoz, s mellette jól megrázom magam....Húúúúú, vaúúúú, ha látnád kétlábúkámat olyankor....nem győz elnézéseket kérni....az meg visszadumál, szíd engem, kétlábúkám ilyenkor elparancsol onnan, s amikor hátat fordítunk, akkor kétlábúkám szája a füléig ér, úgy nevet....Persze, persze, tudom, tudja, hogy ilyet nem szabad csinánom, de olyan mosolyt fakasztó az egész esemény....