Írta Odusszeusz gazdi (Az Ikrek), 2013. July 08. 14:40:31 #23142

Ikrekből árva

Mai nap gyászos nap. Nem régóta dolgozom a cégnél, de az Ikrek szinte hozzám nőttek. Már messziről vártak mindig, mert tudták, hogy valamilyen kaját tőlem mindig kapnak. Vagy finom szaftos konzervet, vagy ízletes száraztápot. 2,5 hónap alatt bundájuk fényesebb lett, s kezdek lassan, de biztosan rendbe jönni. Aztán ... ma reggel csak a kis gizda fekete fejű (fekete folt a kobakján), fogadott, ült, figyelt, s csak nyávogott nekem. Azt hittem, hogy csak azért beszél, mert éhes, amit megerősített, hogy etetőtálja üres volt. De nem. Akkor még nem értettem meg, aztán később kollégák mesélték, hogy a céghez vezető út mellett látták a másik (aki a profilképen van, erősebb alkatú) tetemét. Ezt újságolta reggel, amit nem értettem meg, hogy egyedül maradt. Tőlem kérdezte, hogy nem láttam-e a testvérét, akivel kis kölyök kora óta a telepen élnek, akivel együtt nőttek fel. Azóta gyakrabban ránézek. Eszik rendesen, de már nem olyan, mint múlt héten, amikor itt hagytam. Már nem fut elém, nem annyira életvidám, de sokkal jobban bújik, és hízeleg, mert megértésre és törődére vágyik, valahol tudja, hogy testvére már nem fog hazajönni. Rossz érzés a szemébe nézni, de a szemkontaktusból mindketten tudjuk, ő is tudja, hogy egyedül maradt. Egyedül maradt, de rám számíthat, bár én nem vagyok a testvére, akivel együtt egerézhet, bosszanthatja a kutyákat, és hajthatja a telephez tartozó réten a bogarakat. Így lesz az Ikrekből árva ...