Írta Rencsa gazdi (Kismanócska), 2009. June 12. 18:12:31 #338

Manócska és a Mamika

Ez egy gyönyörű történet.
1995-ben a helyi piacra mentünk édesanyámmal cipőt vásárolni. Én akkor 7 éves voltam.
Ahogy nézelődtem megláttam egy nagy kosarat teli kis fehér hógolyókkal.Odaszaladtam és az egyik kis csöpség odatotyogott hozzám és az arcomat nyalogadta.Mintha csak azt mondta volna:-vigyél haza!
Anyumnak addig nyavajogtam, míg cipő helyett kutyát kaptam.Így azt a picikét vittem el amejik odajött hozzám.Mikor elhoztam úgy örültem neki mint a lottó nyereménynek.
Sok mindent megtanítottam neki.Imádkozni(két pici lábát hanyadt fekve osszerakta és morgorászott, hasit mutatni, pacsit, puszit adni..stb
Gyönyörű és feledhetetlen évek teltek el...
13 éves volt Manóm amikor édesapám hirtelen meghalt.Akkor Manócskámnak epilepsziás rohamai jöttek, amit gyógyszeresen kezeltem.Később 14 éves korában agyvérzése lett,és a fél teste lebénult.Azt hittem itt a vég, de nem, kicsikém felépült teljesen hála az Úrnak.
15 éves korára a lábacskájára lesántult.2009 május egyik napján, hajnali 3 körül nyüszített a fülembe, és kaparta a vállam, mintha csak azt mondta volna:-segíts! Rosszul vagyok.
A SZÍVEM MAJD SZÉT SZAKADT LÁTVÁN ŐT.CSAK REGGEL 10 ÓRAKKOR JÖTT KI AZ ORVOS!Már nagyon szenvedett.A karjaimban tartottam közben simiztem és súgtam a kis fülébe azokat a dolgokat amiket szeretett:csoki...séta...Bubika..Az arcomat nézte,és az utolsó szívdobbanásáig ott voltam vele.És szépen örök álomra hajtotta a kis buksiját.NAGYON FÁJ!Immáron én 22 éves vagyok., de úgy érzem mintha a gyermekemet vesztettem volna el..KÖSZÖNÖM KICSIM,HOGY MEGÉDESÍTETTED ÉVEIM!NAGYON HIÁNYZOL!!!!!!!!!Az ég ura vigyázzon rád, és Apuci is. Kis babókám!Találozunk!

kommentek száma:4tovább