Írta szokolijuli gazdi (Alex), 2012. December 24. 16:03:23 #22143

Karácsony!

Ülök a szobámban ,nézek ki a havas udvarra és az Alex kutyámra gondolok.Milyen sokat játszottunk a hóban,milyen nagyon szerette a havat.Imádta a hóesést,futott és elakarta kapni a hópelyheket,hentergett a hóban és szinte nevetett annyira tetszett neki a hóesés.És miközben mosolygok,belém vág a fájdalom,hogy nincs már velünk.Ő az örök vadászmezőkön jár és ott kergeti a hópelyheket.Hiányát nem lehet szóban elmondani,azt csak én érzem,és nekem fáj rendületlenül.A kérdés zakatol a fejemben,hogy miért,kinek ártott az én kicsi kutyám,miért kellet a gonosz szomszédnak megmérgeznie?Annyira szeretett nyüzsögni a konyhában mikor készülödtem az ünnepekre és sütöttem,főztem,mindig ott volt mellettem,mintha ő lett volna a kis kukta.Igaz,csak ketten voltunk,mert a gazdi dolgozott,de végig beszélgettük a sütés,főzés alatt.Most sokan kinevetnek,de mi annyira megértettük egymást,ő hallgatta amit én mondtam,figyelt a szavaimra ,és a kis szemeiből, ki lehetett a választ olvasni.Nagyon okos,kedves és szeretetre méltó kutya volt.Ő míg élek velem lesz,emlékét a szívemből ki törölni soha senki nem tudja.