‹‹‹ vissza Artúr adatlapjához vagy blogjaihoz

Írta umonika gazdi (Artúr), 2010. February 02. 09:42:36 #5311

Ami jár, az jár...

Minden kutya életében vannak a szürke hétköznapok, amikor a gazdik dolgoznak A reggeli szertartás viszont nem maradhat el. Tudom, hogy kint kell töltenem a napot, amíg haza nem jönnek hozzám, a készülődés perceiben viszont mindig szorgalmasan alszok Naná, mintha nem kellene akkor kimennem. Amikor a gazdik a cipőt és kabátot húzzák, akkor már tudom, hogy muszáj lesz kimennem. Tovább alszok egészen addig, amíg egy ínycsiklandozó falat nem kerül az orrom elé, amit persze kint az ajtó előtt kapok meg, hogy kimenjek. De ami jár, az jár....

Hozzászólások száma: 1

Írta Döncike gazdi (Döncike), 2010. February 02. 15:45:53 #316197

Óh, Artúr! Én pont ugyanezt teszem, mint te. Bár nekem nem kell kimennem, de ha reggel készülődnek a gazdik sértődötten elmegyek a helyemre és úgy csinálok, mintha aludnék, pedig nem is, csak leskelődök fél szemmel, hogy mi történik. A gazdi régebben mindig megsajnált, és odejött megsimizni, amitől még boldogtalanabb lettem. Most már felnőtt kutya vagyok, de mindig elszomorít, hogy ha megemra hagynak, de a gazdi már nem sajnál, vagy legalább is úgy tesz, mintha nem sajnálna. Aztán szépen átalszom az egész délelőttöt, és 1-2 vagy 3 körül a gazdipapi már meg is érkezik. Ilyen egy kutyalélek.
Pacsesz