‹‹‹ vissza a(z) Macska fórumhoz
Üdvözlök mindenkit..
Még mindig fájó szívvel gondolok vissza 2015. május 23-ra. Arra a napra sajnos örök életemre fogok emlékezni. Az én kiscicámat, Cukit, egy autó ütötte el. Sajnos nem tudjuk hogy este, vagy reggel, de ez nem sokat ér. Sajnos éppen utaztunk. Hazaértünk és apukám meglátta. Én még tovább voltam azon a helyen, így én csak 2 nappal utána tudtam meg. Én még mindig szeretem. Nekem ez a barátság hasonlított egy Anya-Gyerek kapcsolatra. Ne fogom elfelejteni. Nem fogom, mert nem lehet. Emlékszem arra a kis aranyos fejére, ahogy a dobozból kinézett. Itt ülök a gép előtt, és párméterre van a sírja. Az ablak alatt nem sokkal. És mindig csak magamat hibáztatom, hogy nem tudtam jobban vigyázni rá. Hogy nem tudtam megóvni a bajtól.
De ennek már nincs értelme. Megtörtént, amit nem lehet jóvátenni.
Megtörtént a legnagyobb baj. De próbálok visszaemlékezni úgy, hogy nagyon köszönöm neki ezt a nem egészen két évet. Nagyon köszönöm neki azt a sok kalandot, amit nyújtott nekem. És első, de nem utolsó sorban köszönöm, hogy a cicám lehetett.
Szép emlékekkel gondolok vissza rá.
Sziasztok! Én 2011 január 5. e körül születem, és 8 hetes koromban kerültem egy szerető gazdihoz. Nagyon szeretett engem, mindent megvett nekem, kényeztettet együtt is aludtunk..., Első szülinapomra egy nagy nagy ketrecet vett nekem..., De ő egyszer csak elment...., én nagyon vártam haza, de sajnos nem bírtam tovább pedig mondták h 3 hét és itthon lesz a gazdi... Ma nagyon rosszul voltam nem tudtam enni, elvittek a doktorbácsihoz aki adott egy ijekciót, és elaludtam....
Döme: élt 2 évet :'( 2011. 01. ...- 2013. 09. 19. 16:35
Soha nem felejtelek el, drága kis malackám, Az angyalok vigyázzanak rád! Nyugodj békében!
Hali
Aranyos kiscica szerető gazdit keres! Sajnos utcára került és én nem tudom megtartani, mivel van kutyusom, aki nagyon nem kedveli.
Esetleg ha van olyan ismerősötök, aki szeretne kiscicát vagy meglepnétek valakit egy kiscicával 06304898953
sziasztok! A gazdi nagyon szomorú volt amikor megtudta hogy elmentem!
De a kutyára is nagyon haragszik aki elküldött eről a világról! 
sziasztok.Gazdikáim nagy fájdalmára tudatom,hogy julius6-án elmentem tőlük a cicamenyországba.Rövid de tartalmas életem volt,szerettek engem,és én is szerethettem.Gazdikáim ne sirjatok,az új kis jövevényt akit találtatok,szeresétek ugy mint engem,nem feledek,s tudom ti sem felledtek! Minden kedves Diegó baráttal tudatom,hogy drága cicámat megfogta egy a szomszédból átszökött németjuhász.Sajnos nem voltunk othon,a szomszédok pedig már nemtehettek érte semmit.A gyászoló gazdi
MIrickét nem tudom mi érte de nagy bánattal kel elváljak tőle.
Annyira roszz érzés hogy sohasem láthatom többet!
előttem már volt egy cica, Soma
sziámi keverék volt szürkés szinben
megmérgezték
Nackó előtt volt pár cicám már.
Első cicáim voltak Samu és Soma, nagyon-nagyon szerettem őket. Samu kandúr volt, a legszebb és legnagyobb, és a legkedvesebb baksi is. Soma lánycica volt, végtelenül hűséges és barátságos, rettentően ragaszkodott hozzám. Amikor ideköltöztem, magammal hoztam őket is, és úgy tűnt, meg is szokják. A kandúr egy év után tűnt el, de nagyon sokáig vártam vissza. Bíztam benne, talán nincs semmi baja, de ennek már két éve, és nem jött haza. A reménytelenség és a tudatlanság rosszabb, mint ha tudnám, mi lett - ezt gondoltam sokáig. Fél évre rá befogadtam egy kis szürke-fehéret, Sault, de nem tudtam őt annyira szeretni, mint Samit. Az a kis macska nagyon harcolt a szeretetemért, járkált utánam, és tényleg helyes kis jószág volt, de még nem gyógyult be a seb Samu után.
Somához még jobban ragaszkodtam. Mindent szerettem benne. Az illatát, a szőrét, a színét, a kis lyukat a hasán, a mancsai összepasszoló mintázatát, a dorombolásának egyedi hangját, ahogy kajáért kuncsorgott, a szeme színét és formáját, - egyszerűen mindent.
Szép, cirmos-fehér cica volt, és aznap, amikor híre jött, hogy elcsapta egy autó, aznap megszűnt minden szeretet bennem a macskák iránt. Ugyanaznap tépték szét a bagzó kutyák Sault is, pedig még nagyon kicsi volt, fél éves sem. Több, mint egy hónapig bőgtem Soma után, és még ma is sírok, ha eszembe jut. Akkor eldöntöttem, hogy nem fogok soha többé annyira szeretni egy cicát sem, mint Somát, mert szörnyen fáj az elvesztésük. Hanem úgy fogom fel őket, hogy nagyon gyengék és törékenyek, jönnek-mennek az életben. addig kell nekik örülni, amíg itt vannak.
Ennek jegyében karácsony előtt befogadtam egy új cicát, már idősebb volt, vad is kicsit, mert addig az utcán élt. Micó lett a neve, fura kis pofija volt, és tipikus macsek volt: vad, független, csodaszép. De akartam egy macskát, akiben némi kedvességet is felfedezek, így szereztem meg Nackót, a jelenlegit. Micót Somihoz hasonlóan elcsapták, maradt Naci.
Nagyon szeretem őt, mindent megadok neki, elragadtatással bámulom a szépségét, és nagyon jól elszórakoztat, de már tudatában vagyok a múlékonyságának, és az időbeli korlátait ismerve szeretem őt.
A képen Somicek van, Isten nyugosztalja.
ezt az oldalt nem birtam ki könnyes szem nélkül..az én kis barátom is beteg..remélem meggyógyul...
Szinike, legalább a nyughelyed a gazdádnál van. Sajnállak benneteket, mert nektek nagyon rossz most! Remélem a többi állatotok segít feldolgozni, a tragédiát.
Sziasztok!
Kedves baratám Sali ma reggel itt hagyott minket.
RIP SALI
sziasztok!
Szinike cicám 40napja halt meg:'(
fél éve laktunk kertes házban és csak pár hónapja járt ki a kertbe,már megszokta az új környezetet,olyan boldog volt itt,a többi cicánkkal együtt,senki sem bántotta,nyugodt élete volt.De aznap november 20án délben anyukám holtan találta őt a kapunk elött.Semmilyen sérülése nem volt,békésnek tünt,és holtában is gyönyörű cica volt:'( Az egész család sírt,annyira hirtelen vesztettük el.Előző nap jól volt,és még utolsó napján is ő ébresztett és kérte a reggelijét tőlem,én még visszaaludtam és késöbb etettem meg a cicákat,de ő nem jött mikor hívtam őket.Hiányoltam is, hogy miért nem jön hiszen elöbb még olyan éhes volt.És pár perccel később jött haza anyukám és mondta el a szörnyű hírt.Azóta is bűntudatom volt,hogy aznap miért engedtem ki,de egy ilyen tragédiát nem lehet előre megjósolni Az orvos szerint egészséges volt,legalábbis 3hónappal a halála előtt ezt mondta,sokszor fulladozott szegénykém,épp azokban a napokban akartuk visszavinni kivizsgáltatni mikor elment:'( A kertben temettük el,örökké emlékezni fogunk rá,nagyon sok szép emlékünk van róla,sosem felejtjük el! Minden nap,minden percében hiányozni fogsz édes,drága kis Szinikém(L):'(
Nózi eltünt! Nagyon édes kiscica votl, kiskandúr, aki tudott "beszélgetni". Már négy napja nem láttuk. Sír az egész lánysereg utána: -----Lili mama, Pötyi baba és Lici nagyanyó. A gazdink is siratja, nem találja a helyét. Lehet, hogy a gonosz szomszéd elvitte valahová. Még azért reménykedünk, hátha előkerül.
Szia Garfield!
Nagyon sajnálom, hogy nem vagy már köztünk, nyugodj békében!
Lehet nemsokára találkozunk az örök vadászmezőkön, majd megkereslek!
Pusszantás: Cilike
SZeptember 30.-án hosszú betegség után garfild meghalt!sajnos legyőzte a betegség őt,elaltattatuk nem akartuk hogy tovább szenvedjen!
Jó lenne! Az életem első kutyája, inkább a második, volt néhány, de nem én voltam a gazda, vagy az édesapám vagy a férjem. Szóval egy talált palota pincsi volt. Nagyon meg volt zavarodva, már többen befogadták, aztán túl adtak rajta gyorsan. Hozzám került, a férjem nem szerette, én igen. A gyerekeim nem merték letenni a lábukat tv nézés közben mert harapott. Pedig csak félt. Aztán mellém költözött, aztán a lányom játszani kezdett vele, és nagyon lassan felengedett. Csak négy évig volt nálunk, de amikor nagyon beteg lett és már a saját testének hőmérsékletét sem tudta szabályozni, akkor magamra kötöttem, és úgy vittem minden hova, mert különben sírt. Elaltattam, halogattam, de beláttam az állat szenved! Kicsákányoztam a földet és most itt van a kertben. Azóta három kutyám van, megtanultam gazdi lenni.
Sziasztok
Volt egy cicája a gazdinak a legelső
(több cicájára nememlékszik mert az már régebben volt)
ő kb 5 éves lenne ,de az egyik nap nem jött haza
A gazdi azt hitte ,hogy csak elkóborolt és aztán majd haza jön ,de nem ,nem jött haza ,a gazdi napokog sírt utána
(én még nem is ismertem őt)
A gazdi nagyon-nagyon szerette őt ,
aztán rájött ,hogy Jancsi már biztos nem él ,mert akkor már rég
haza ment volna ,nagyon ügyes cica volt ,
Cili még ismerte (ő az anyukám) Jancsit ,
amikor Cili kicsi volt akkor került a gazdihoz
(a barátnőjétől kapta)
azt mondta Cili ,hogy Jancsi volt az egyik legjobb barátja 
,kicsikorában ő vele játszott ,vele nőtt fel ,de tudjuk ,hogy vigyáz ránk (fentről ,a mennyből) és azt is ,hogy jól van ,Cilit és Jancsit felraktuk a blöki.hu-ra ,puszi nektek ,cuppantás 
nem rég volt egy tündi bündi kis cica a házunknál én is szerettem de a gazdim 3 napig sirt hogymaszi elveszett de 4 nap mulva vissza jött 2 hétre még maradt de utánaelütötte egy autóén is láttam meg szegoltam és rájöttem... ő már nincs velünk be szaladtam a házba és nyávogtam a gazdi ki ment és behozta az udvarra és elástuk hogy ő legalább boldogan játszon az örök vadász mezőkön a plüss egerekkel
Szia Joni! Öszinte részvétem Buksi miatt Ő már az örök vadászmezön van és onnan vigyáz rád
A gazdimnak még elöttem volt egy csau-csau kutyusa mind a ketten együtt nöttek fel. Doriska a gazdim karjai közt távozott az örök vadászmezőre. Igaz ennek már 11-éve de a gazdimnak mai napig fáj a hiánya De azért engem is imád nagyon
A fórumokhoz csak blöki.hu tagok szólhatnak hozzá!
A fórumokhoz történő hozzászólással elfogadod a fórumszabályzatot.
Királyvári bejelentkezett a blökire
kb 16 órája
Mütyürke bejelentkezett a blökire
kb 19 órája
horvatbobe bejelentkezett a blökire
1 napja
Nitacyca bejelentkezett a blökire
3 napja
Nitacyca bejelentkezett a blökire
3 napja
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
2024. April 14.
Orgonáskerty bejelentkezett a blökire
2024. April 14.
gombika bejelentkezett a blökire
2024. April 14.
