Két hete, hogy örökre elaludtál...

Írta hoffmannsaci gazdi (Pamacs Emlékére), 2018. April 05. 13:35:14 #1983065

Ma 16.25 órakor két hete távoztam... Mamim ma is fehér rózsát tett poraim mellé...



Ha úgy hozná a sors, hogy elgyengül a testem és fájdalomtól nem lenne már se nappalom se estem, akkor meg kell tenned azt, amit ilyenkor tenni kell!
Ebben az utolsó csatában senki se nyer.
Szomorú leszel, tudom, de ne hagyd, hogy a gyász elnyomjon.
Ezen a napon, jobban mint valaha azelőtt, szeretetednek állnia kell a próbát, keserűt!
Oly boldog év után nem félek attól, hogy mi jöhet az élet után.
Te sem akarod, hogy szenvedjek, úgyhogy ha eljő az idő engedd, hadd menjek. Vigyél oda, ahová a sorsom vezet..., s nagyon kérlek maradj velem. Ölelj át gyengéden, beszélj hozzám, amíg a szemeim nem látnak már. Tudom, hogy idővel majd megérted mekkora szívesség, amit tettél értem.
Bár többé már nem csóválom a farkamat, nem kell állnom a szenvedést és fájdalmat.
Kérlek ne gyászolj, most Te vagy az egyetlen, aki a fájdalmat elviselhetővé teheti nekem;
Az évek alatt oly közel kerültünk egymáshoz mi, hagyd könnyeidet szabadon folyni...