Írta Merjoe gazdi (Csóró), 2010. July 26. 15:26:50 #9508

Pongó, a dalmata elődöm emlékére írta a gazdám

Pongó emlékére


Holdfényjárta úton,
Végig most én megyek.
Elhervadt rózsák a sírodon,
Újat rá most én teszek.

Ma este csak rád gondolok,
S szemem könnybe lábad,
S ha majd meghalok,
Újra megsimogatom az orcádat.

Ez az este csak érted van,
Ki el vagy temetve.
Az árnyék mely mellettem elsuhan,
Nem lehetsz más csak TE.

Ma eljöttél hozzám,
Csak még egyszer utoljára.
S illatod megcsapja orcám,
Ráborulok a fejfádra.

Elzokogom bánatom,
S hogy hogy szeretlek téged,
Hogy nincsen olyan hatalom,
Mi visszahozhatna nékem.

S tudom, hogy eljön a holnap
De nem felejtelek.
Hisz az ember igaz szeretet csak itt kap,
Hol élnek a rég elfeledtek.

Drága kedves Pongóka
Ugatásod úgy hiányzik.
Ezért vagyok sírodnál ma,
S képzelem arcod most hogy sugárzik.

Légy büszke gazdáidra,
Most csak ezt kérhetem.
S vezess rá a helyes útra,
El ne engedd két kezem...


Emlékezzünk

Merjoe