‹‹‹ vissza Győző adatlapjához vagy blogjaihoz

Írta Orsolyka gazdi (Győző), 2013. April 03. 21:10:00 #22782

Tragédia

Sziasztok!
Győző gazdija vagyok. Nagyon szomorú dolog történt a mai nap. Ugyebár ma van Győző szülinapja, a harmadik szülinapja. Én, mint gazdi, szülinapi tortával készültem Győzőkémnek, minden rendben ment, amíg....
Fényképezkedtünk. Győző nem mutatta az agresszivitás semmilyen jelét, mégis egyet gondolt, hátra szökött és megharapta az arcomat. Az volt a szerencsém, hogy meg volt kötve ( az ő érdekében, mivel nincs a kert bekerítve). Azonnal a sürgősségre siettünk, össze kellett varrják az orromat. E mellett az arcom jobb felén is van egy kisebb harapás. Az a baj, hogy ez nem az első eset, de a legkomolyabb. Apukámhoz, testvéremhez, mamámhoz, bátyámhoz is hozza kapott már, de nem lett semmi súlyos sebesülés, mégis ijesztő. Csak egyedül velem volt mindig szelíd. De ha már velem is ilyet csinál, akkor nem tudjuk, hogy megbízzunk- e benne. Tudom az én hibám volt, mert tudtam, hogy Győző nem szeret fényképezkedni, mégis rá eröltettem, de ezt nem gondoltam volna. Én adnék neki még egy esélyt, de a felnőttek szerint veszélyes, mert ha elszabaul ki tudja mit csinál...nem akarom őt is elveszíteni, én neveltem fel, nem mehet el. Nem érdekel, hogy mit csinált, én szeretem. De a felnőttek dolgába nem tudok beleszólni.
Már csak abban reménykedem, hogy nem marad az arcomon maradandó nyoma a harapásnak, és hogy minden rendbe jön.

Hozzászólások száma: 8

Írta vorosritty gazdi (Limó), 2013. April 08. 09:49:03 #1392639

Sziasztok!
Először is sajnálom ami a gazdival történt, remélem mihamarabb meggyógyulnak a sérülései.
Ami nekem eszembe jutott még, hogy nem biztos, hogy dominancia miatti agresszióról van szó. nekem nem volt még kaum, de tudodm, hogy kemény fajta. Viszont azt is tudom, hogy a fajta egy harmadlagos dolog, elsősorban kutyáró l van szó.
A keményen fogni pedig sok emberben úgy él, hogy oda kel csapni a kutyának, pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy minden helyzetet kezelni kell, nem ráhagyni a kutyára. Ebben tényleg csak egy szakember tudna segíteni, mert élőben látná a körülményeket, a viselkedését, reakcióit.
Szerintem a sétáltatás egy jó kapcsolat építő program. Ha tartasz tőle, vagy attól, hogy elhúz, akkor tegyél óvintézkedéseket:
-szájkosár
-csak kis távolságra menjetek
-egy normál pórázon kívül csatolj még rá egy hosszú (5-10 méteres) pórázt is, amivel vissza tudnád tartani, ha a normál kicsúszik a kezedből
-ha még tutibbra akarsz menni, akkor ne egyedül sétáltasd (egyébként is jó program lehet pár perc együtt töltött idő)
És még utolsóként megjegyezném, hogy a farokcsóválás önmagában nem az örömöt/boldogságot jelenti, hanem az izgatottságot. A teste, füle tartásából láthatod, hogy idegességében vagy örömében csóválja a farkát. Az egész kutyát kell nézni, nem csak egy-egy részét.
Sok sikert kívánok a továbbiakban és kerüljétek a baleseteket!

Írta Orsolyka gazdi (Győző), 2013. April 05. 18:56:02 #1391540

Köszönöm a kommenteket, sokat lehet belőlük tanulni

Pamacs , nem vakuval fényképeztem, semmi féle képpen sem.
Fibó! Jól vagyok, szépen gyógyulnak a sérüléseim.

Sumika , teljes mértékben megértem az érzéseidet, most én is kissé félek Győzőtől,beletelik egy kis időbe, amíg visszajön a bátorságom.

És mindenk i , igen jól meggondoltuk a dolgokat. A végső döntésünk az, hogy megtartjuk Győzőt, de nem szabad már olyan önfeledten játszanom vele, és fényképezőgépet mostantól nem fog látni!

Írta JULIANKA gazdi (SUMIKA), 2013. April 05. 16:09:30 #1391461

Drága kicsi Orsikám!
nagyon sajnálom, ami történt. Nekem az a véleményem, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy ezután mi legyen Győzővel. Gyerek korunkban volt egy kaukázusi kutyusunk, jobban mondva a tesómé volt. Ő is egyszer megharapta a tesóm fejét. akkor megbüntették, azaz megkötötték. addig míg megvolt kötve, addig úgy viselkedett, mint egy angyal, tehát tudta, hogy rosszat tett, de miután újra szabadon volt,ujfent megpróbálta, hogy kapott a tesóm felé, tehát azt hitte, hogy ő a főnök, de édesapám átvette a nevelését, s az irányítását, Látszott rajta, hogy nagyon bántja a dolog, de apa szigorú volt vele, Végül az állatorvos tanácsára,csak akkor engedték szabadon, ha a tesómmal kettesben voltak. Az én apukám is gazdálkodó volt, s nagyon sokan jártak hozzánk, így úgy nevezett futkosóra volt kötve.Én megmondom őszintén nagyon féltem tőle.

Írta Megyefafa gazdi (Fibó), 2013. April 05. 14:33:15 #1391439

SZEGÉNYKÉM !!!

NAGYON SAJNÁLLAK !!

DE UGYE JÓL VAGY ??

írj LÉCCI

SZIA !!

JOBBULÁST !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Írta hoffmannsaci gazdi (Pamacs), 2013. April 05. 07:57:47 #1391356

Egy valami villant fel az agyamban, amikor olvastam a blogodat és a hozzászólásokat.

A fényképezés....a fényképezés váltotta ki az agresszivitást....Szeretném megkérdezni, hogy vakuval fényképeztél-e? Mert attól előfordulhat, hogy odakap.

Írta csillaterezia gazdi (Marci), 2013. April 04. 16:24:29 #1391215

A Kauk bolondak. Ez az általánosítás, amit nyilván nem véletlenül tesznek. De mi ki nem állhatjuk az általánosítást.
Semmi nincs veszve! Keressetek fel egy szakembert, aki egyrészről a kutyát meggyőzi arról, hogy nem ő a főnök, másrészről segít nektek a helyzet pontos higgadt kezelésében.
Az nem megoldás, ha elpateroljátok! Az egész életét tönkre tehetitek vele.
Megfelelő tréning után, már azelőtt felismeritek az agresszív rohamát, mielőtt ő maga tudna róla.
Mi sok sikert kívánunk nektek, és azt, hogy maradjatok együtt!

Írta Orsolyka gazdi (Győző), 2013. April 04. 07:40:31 #1391106

Még annyi, hogy 1 éves koráig rendszeresen vittem sétálni, csakhogy egy alkalommal annyira megfutamodott, hogy én hasra estem és végig húzott a patakon.
De sajnos azóta nem merem.

Írta Orsolyka gazdi (Győző), 2013. April 04. 07:37:35 #1391104

Gombi, Bundi és mamija, Győzőt kiskora óta úgy neveltük, hogy a környékbeli kutyák közül is ő volt a legjobban elkényeztetve, mindig simogattuk, babusgattuk, sohasem csinált ilyesmit, mint ami elkezdett egy pár hónapja. Mikor így ,,figyelmeztet,, akkor sohasem mutat semmi agresszivitást, csóválja a farkát és egyszercsak lecsap.

Éva néni, igen, tényleg egy emberes kutya, én vagyok az az egy ember, és ez a 3 év alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki. Tudod, az nekem sem tetszett az elejétől fogva, hogy meg kell kötni, de nincs más választás és lehetőség. A falu végén lakunk, ahova egy jó házörző kutya kellett. A kert nincs bekerítve, ami még nem áll lehetőségünkben, hogy egy szép kerítést csináljunk. Apukám mezőgazdász, ezért rengeteg mezőgazdasági gép járkál a hátsó udvarunkon, plusz a szomszédaink a rokonaink, ezért az udvaraink nincsenek elválasztva. Ezért nem lehet szabadon tartani, mellesleg nagy kutya és félnek tőle az emberek, apukám mindig attól tartott, h megharap valakit. Kóborló, hazajáró kutyát meg nem akartunk,mert ki tudja, hogy milyen betegségeket szed fel. SOHASEM VOLT GYŐZŐ MEGVERVE! És talán pár gazdinak lehetősége van arra, hogy ne kösse meg és szemmel tudja tartani, az jó. De nem mindenkinek. Győzőnek akkora tér van eresztve, hogy a gabonaraktárunkat, ami nem kicsike, körbe tudja járni. Én tudom, hogy az én hibám is részben....amit nagyon sajnálok. És igen, anyukám is úgy véli, hogy ha tényleg bántani akart volna, akkor nem csak ennyi lett volna belőle. Én meg is mondtam, hogy ettől függetlenül én szeretem és nem akarom, hogy elmenjen.
Ma reggel beszéltem apukámmal, és úgy döntött, hogy GYŐZŐ NEM MEGY EL, MEGTARTSUK!