Írta Stefanie gazdi (Szőrmók), 2019. September 09. 09:12:07 #25558

9. Szőrmók és a telefon

Sziasztok! Szőrmók vagyok és már 13 hetes. Újabb kalandomat szeretném elmesélni nektek. Már 5 hete vagyok gazdijaimnál. Vannak különleges szokásaik, például Claudia gazdim mindennap reggel és este telefonál a szüleinek. Van, hogy azok hívják, ilyenkor összerezzenek a csengőhangra. Nem igazán vagyok oda érte. Hosszasan szoktak beszélgetni és ilyenkor én hallgatózom. Igaz, csak gazdinénim szavait tudom felfogni, hisz nincs kihangosítva a készülék. Mégis tudom, hogy rólam is csevegnek. Aztán végül is búcsúzkodni kezdenek és ilyenkor van, hogy Claudiám a fülemhez teszi a kagylót és anyukája beszélni kezd hozzám. Én meg csak forgatom a fejem és nyaldosom a telefont, meg morgok is bele, ők pedig mulatságosnak tartják. Számomra azonban az furcsa, hogy ez a tárgy beszél hozzám és nem látom, hogy hol van ő. Érdekes, hogy ez a tény egy cseppet sem zavarja őket.
Ezért aztán úgy döntöttem, hogy engem sem fog zavarni. Annál is inkább, hiszen az asztal alatt felfedeztem egy hatalmas telefont, amit aztán birtokba is vettem. Gazdinénim nagy örömére . Nem is értem, miért akadt ki rajta, hiszen ezt már rég nem használják és amúgy is csak a zsinórja izgatott, mert jó nyúlós volt és ki lehetett húzni és visszaugrott. Claudia néhányszor rám szólt, hogy hagyjam abba, de nem ért el vele semmit. Végül beletörődött, hogy én is telefonálni akarok a kutyabarátaimmal és inkább csak jót mosolygott a próbálkozásaimon. Azóta mindennap lehúzom a kagylót a helyéről, ő pedig esténként visszarakja azt. Most búcsúzom. Puszi nektek.
Folytatása következik
Pécs, 2014. DecemberSziasztok! Szőrmók vagyok és már 13 hetes. Újabb kalandomat szeretném elmesélni nektek. Már 5 hete vagyok gazdijaimnál. Vannak különleges szokásaik, például Claudia gazdim mindennap reggel és este telefonál a szüleinek. Van, hogy azok hívják, ilyenkor összerezzenek a csengőhangra. Nem igazán vagyok oda érte. Hosszasan szoktak beszélgetni és ilyenkor én hallgatózom. Igaz, csak gazdinénim szavait tudom felfogni, hisz nincs kihangosítva a készülék. Mégis tudom, hogy rólam is csevegnek. Aztán végül is búcsúzkodni kezdenek és ilyenkor van, hogy Claudiám a fülemhez teszi a kagylót és anyukája beszélni kezd hozzám. Én meg csak forgatom a fejem és nyaldosom a telefont, meg morgok is bele, ők pedig mulatságosnak tartják. Számomra azonban az furcsa, hogy ez a tárgy beszél hozzám és nem látom, hogy hol van ő. Érdekes, hogy ez a tény egy cseppet sem zavarja őket.

Ezért aztán úgy döntöttem, hogy engem sem fog zavarni. Annál is inkább, hiszen az asztal alatt felfedeztem egy hatalmas telefont, amit aztán birtokba is vettem. Gazdinénim nagy örömére . Nem is értem, miért akadt ki rajta, hiszen ezt már rég nem használják és amúgy is csak a zsinórja izgatott, mert jó nyúlós volt és ki lehetett húzni és visszaugrott. Claudia néhányszor rám szólt, hogy hagyjam abba, de nem ért el vele semmit. Végül beletörődött, hogy én is telefonálni akarok a kutyabarátaimmal és inkább csak jót mosolygott a próbálkozásaimon. Azóta mindennap lehúzom a kagylót a helyéről, ő pedig esténként visszarakja azt. Most búcsúzom. Puszi nektek.

Folytatása következik
Pécs, 2014. December