Írta Stefanie gazdi (Szőrmók), 2019. September 16. 23:10:08 #25563

14. Szőrmók új otthonra talál

Sziasztok! Szőrmók vagyok. Most elmesélem, hogyan találtunk új otthonra gazdinénimmel, miután Georg gazdi kitette a szűrünket. Miután beköltöztünk a szüleihez, Claudia kivett a hordozómból, és megszagoltatta velem anyukája és apukája kezeit. Azt akarta, hogy ismerkedjek össze velük. Aztán lerakott a földre, de én félénken mögé bújtam. Még nem álltam rá készen, hogy befogadjam őket a szívembe. Csak szép fokozatosan gondoltam magamban. Claudia elrendezte a szobájában a dolgaimat. A fekhelyem az ágya mellé a sarokba került. Míg apukájától kaptam egy szőnyeg darabot, amit a radiátor alá raktak, mellé kerültek a edénykéim is. Én azonnal el is helyezkedtem rajta. Hálás voltam érte. Kezdtem úgy érezni nem lesz rossz helyem itt sem.
Délután gazdinénim és anyukája elmentek boltba és hoztak nekem almot, mert az ott maradt a régi helyen és bár Georg gazdi megígérte, hogy utánunk hozza, de addig is kellett valami, ahol elvégezhetem a dolgaimat. Addig én az apukájával maradtam, hogy összeszokjunk. Ő azonban csak ritkán jött ki a szobájából, mert beteg, de azért sikerült mosolyt csalni ilyenkor az arcára.
Mikor elkészült az almos tálca, Claudia mondta nekem, hogy ide kell a dolgomat elvégezni, és így is tettem. Jó lány akartam lenni, hogy elfogadjanak, nehogy innen is kitegyek a szűrünket.
Aznap este mégis szomorúan bujtunk ágyba gazdinénimmel, Georg mindkettőnknek hiányzott, de Claudia azt mondta, hogy el kell Őt felejtenünk, mert már nem szeret minket. Más nő érdekli.
Nem igazán értettem ezt, de azt láttam, hogy milyen fájdalmat okozott gazdinénimnek.
Én viszont megfogadtam, hogy örömmel töltöm meg a szívét, és a lelkét és mindent elkövetek majd, hogy ne szomorkodjon. Másnap így is tettem. Igyekeztem jó kislány lenni, de emellett mosolyt is csalni az arcára. Szerencsére nem roppant össze, mert a barátnői mind mellé álltak. Még aznap megszervezték, hogy elviszik esszénus úrvacsorára a lakóhelyünktől nem messze eső kisvároskába, ahol aztán az Érsekasszonytól kapott gyógyító energiát, és sokkal vidámabban tért haza. Ahol a szülei azzal a jó hírrel fogadták, hogy egészen összebarátkoztak velem. Ez valóban így is történt. Elbűvöltem őket, és ők is megszerettek engem. Éreztem, hogy befogadtak engem. Hogy új otthonra találtam. Én már nagyon boldog voltam, és reméltem, hogy egy nap Claudia is az lesz. Most búcsúzom. Kutyapuszi nektek.
Folytatása következik
Pécs, 2014. DecemberSziasztok! Szőrmók vagyok. Most elmesélem, hogyan találtunk új otthonra gazdinénimmel, miután Georg gazdi kitette a szűrünket. Miután beköltöztünk a szüleihez, Claudia kivett a hordozómból, és megszagoltatta velem anyukája és apukája kezeit. Azt akarta, hogy ismerkedjek össze velük. Aztán lerakott a földre, de én félénken mögé bújtam. Még nem álltam rá készen, hogy befogadjam őket a szívembe. Csak szép fokozatosan gondoltam magamban. Claudia elrendezte a szobájában a dolgaimat. A fekhelyem az ágya mellé a sarokba került. Míg apukájától kaptam egy szőnyeg darabot, amit a radiátor alá raktak, mellé kerültek a edénykéim is. Én azonnal el is helyezkedtem rajta. Hálás voltam érte. Kezdtem úgy érezni nem lesz rossz helyem itt sem.

Délután gazdinénim és anyukája elmentek boltba és hoztak nekem almot, mert az ott maradt a régi helyen és bár Georg gazdi megígérte, hogy utánunk hozza, de addig is kellett valami, ahol elvégezhetem a dolgaimat. Addig én az apukájával maradtam, hogy összeszokjunk. Ő azonban csak ritkán jött ki a szobájából, mert beteg, de azért sikerült mosolyt csalni ilyenkor az arcára.

Mikor elkészült az almos tálca, Claudia mondta nekem, hogy ide kell a dolgomat elvégezni, és így is tettem. Jó lány akartam lenni, hogy elfogadjanak, nehogy innen is kitegyek a szűrünket.

Aznap este mégis szomorúan bujtunk ágyba gazdinénimmel, Georg mindkettőnknek hiányzott, de Claudia azt mondta, hogy el kell Őt felejtenünk, mert már nem szeret minket. Más nő érdekli.

Nem igazán értettem ezt, de azt láttam, hogy milyen fájdalmat okozott gazdinénimnek.

Én viszont megfogadtam, hogy örömmel töltöm meg a szívét, és a lelkét és mindent elkövetek majd, hogy ne szomorkodjon. Másnap így is tettem. Igyekeztem jó kislány lenni, de emellett mosolyt is csalni az arcára. Szerencsére nem roppant össze, mert a barátnői mind mellé álltak. Még aznap megszervezték, hogy elviszik esszénus úrvacsorára a lakóhelyünktől nem messze eső kisvároskába, ahol aztán az Érsekasszonytól kapott gyógyító energiát, és sokkal vidámabban tért haza. Ahol a szülei azzal a jó hírrel fogadták, hogy egészen összebarátkoztak velem. Ez valóban így is történt. Elbűvöltem őket, és ők is megszerettek engem. Éreztem, hogy befogadtak engem. Hogy új otthonra találtam. Én már nagyon boldog voltam, és reméltem, hogy egy nap Claudia is az lesz. Most búcsúzom. Kutyapuszi nektek.

Folytatása következik
Pécs, 2014. December