‹‹‹ vissza Sziszi adatlapjához vagy blogjaihoz
A héten elmentünk meglátogatni a mama bátyját. Vele lakik Borisz, aki 3 hónapos Stafforshir terrier.
Nagyon megörült nekem, hogy újra lát, de én kevésbé, mert állandóan rajtam lógott. De anyáék megdicsértek, mert sohasem bántottam a kis vakarcsot, hanem inkább úgy feküdtem fel az ágyra, hogy el ne érjen!
Akkor jókat nevettem rajta, hogy hiába ugrál nem tud feljönni!
Sokat tanítgattam a rendre, mert állandóan ellopkodta a papucsokat, elhúrcolta a szőnyegeket. Ilyenkor ha csúnyán ránéztem, behúzta a farkát és elkotródott a helyére.
Sokat játszottunk a hóban, engedtem neki, hogy lebírkozzon. Ilyenkor olyan boldog volt, pedig ha tudta volna, hogyha rátappancsolok, akkor nem izgett-mozgott volna annyit!
Mindig be kellett zárni a kiskomámat míg kajáltam, mert annyira bélboklos, ha kaját lát mindent felzabál!
Összességében nagyon jól éreztem magam, próbáltam megnevelni a Borisz a komisz kutyakölyköt!
Hozzászólások száma: 8
Kezdek félni te kis Bögyös vörös tőled!!! Teeeeeeee kis Amazon
Jajj Sziszike te milyen egy tüneményes kutyus vagy
A gazdii biztos büszke volt,hogy ilyen okos kiskutyája van mint te
Ügyes vagy Sziszike!
Hadd tanuljon rendet és fegyelmet a kiskrapek!
Sziszi Tanárnéni! Dicséretes a nevelési módszered!
ügyes vagy Sziszi, én felmennék utánad az ágyra nem lenne nyugtod tőlem. Akaratos kis dög vagyok.
Nagyon ügyes voltál barátnőm! Anya büszke lehet rád!