‹‹‹ vissza SÁBA BUCI adatlapjához vagy blogjaihoz
Csodálatosan boldog voltam, és szerencsés abban, hogy a testvéreim közül engem választott ki a gazdikám és engem hozott haza. Biztosan közre játszott , hogy én bátor voltam , nem bújtam el,éreztem, hogy velem valami történni fog. Egymást választottuk ki. Imádtam a két gazdikámat. Tulajdonképpen egyformán szerettem őket,nem is tudtam különbséget tenni közöttük. De valamiért talán a vékonyabb hangú (gazdit) fogadtam el falkavezéremnek, mert amellett, hogy imádtam éreztem, hogy őrá vigyáznom is kell mert ő nem olyan erős mint a mélyebb hangú (gazdám). Igy tettek különbséget egymás között a megszólításban: GAZDI és GAZDA. Egy gyönyörű, hatalmas kertet és házat kellett őriznem ha nem voltak itthon, mert dolgozni jártak. Mindig tudtam percre pontosan, mikor indulnak és érnek haza. Mindig együtt mentek és jöttek. Sétálni is együtt vittek az erdőbe, meg kirándulni. Még nagyon pici voltam, először kis távolságokat, hogy ne nagyon fáradjak el, aztán mindig többet és többet. Igaz, szabadon éltem, soha nem voltam megkötve, láncra verve, de ezek a kirándulások a csodával voltak határosak. A GAZDA hozott mindig egy kis tarisznyát abban volt minden finomság, még nekem is! Sütemény ! -azt a gazdika tette bele, -tudta, hogy azt szeretem a világon a legjobban. Sokat nem ehettem belőle, nehogy meghízzak, vagy beteg legyek. Hoztak inni valót is. Ők nem a patakból ittak, hanem valami üvegből . Két üveg is volt egy nagy fehér átlátszó, az olyan mint a patak vize amit én ittam, meg egy picike, ami piros volt, mint a vér, abból a Gazda szokott kortyolni egy keveset és olyankor én is kaptam egy kortyocskát, a tenyeréből. Hű, érdekes, nem olyan mint a víz , de nagyon finom! Sokkal erősebb voltam tőle, még az oroszlántól sem féltem volna . Mivel a gazdik minden állatot szeretnek ezért nekem mindenki a barátom volt... soha nem bántottam semmit és senkit, csak egy valamit a darazsat ! ..Örökké üldöztem, mert a Gazdikám ellensége volt. Mindig szemmel tartottam ha körülötte voltak .. folyt köv
Hozzászólások száma: 7
Nagyon édes voltál, hogy így vigyáztál a gazdikádra 
Szeretem olvasni a történeteidet.....
Ez igazi szerelem,nem szeretet!Én is imádom anyát,és ő is minket!
Nagyon meghatóak a történeteid az életedről. Mintha egy kicsit magamra is ismernék ebben. Mert a gazdianyut én is nagyon védem ösztönösen. Kár hogy nem minden kutyusnak van ilyen gazdija mint neked és nekem.
Nagyon érzékien halgatom mert a mamim hangosan olvassa nekem és Fortunának.Nagyon kedves emberek lehetnek a gazdikáid.Én is szoktam a papitól vörös bort kapni,igaz csak a szájáról amit lenyalogatok, nagyon finom
Szép még mindig a történet. Van közös a kettőnk életében. Nekem van Gina és Pamacs tesóm. Nem egyfajtáúk vagyunk, de szerettük egymást!
