‹‹‹ vissza Mini adatlapjához vagy blogjaihoz
Ma majdnem meghaltam.
Nyugodtan aludtam a gardróbban, ahogy mindig is szoktam, ha a szüleim dolgoznak. A kabátok alatt, a cipők mellett, a szürke laudás pokrócomon. Szeretek a közelükben lenni.
Mivel anya gépe csak most lett kész, megpróbálták behozni a lemaradást, így anya a vacsit is az irodába tálalta. Szeretem, ha vacsiznak, mert utána én is kapok Nyugodtan szenderegtem hát tovább, és közben készültem a fincsi falatokra.
Egyszercsak éktelen csörömpölés riasztott fel a kellemes és várakozásteljes szunyókálásomból! Azt se tudtam, merre szaladjak, hogy megóvjam a kis irhám, és lehetőleg a szüleimét is.
A legjobb döntésnek a hálószoba előtti kék szőnyegem tűnt, ahol az éjszakákat töltöm. Trappolás közben még láttam, hogy a szüleim se vesztek oda.
Apa sajnálkozott, anya kajánul vihogott, én reszkettem és értetlenül néztem, apa vacsija meg a padlón figyelgetett a törött tányér darabjai közül.
Nekiálltak a szülők takarítani, én meg a csörömpölés elől bespuriztam a konyhára a kanapémra. Hiába, az a legbiztonságosabb hely a világon!
Mondanom sem kell, az étvágyam teljesen elment.
Miután minden vészt elhárítottak a drága szüleim, kijöttem anya mellé az irodába, és kialszom a veszedelem okozta stresszt a szárnyai alatt!
Hozzászólások száma: 1
Hogy minek tesznek ki téged a szülők,így megijeszteni szegény miniMinikét!