Írta vorosritty gazdi (Nia), 2012. January 30. 21:40:08 #19600

És búcsú a varratoktól is

Ma végre kiszedték a varratokat is a szemhéjamból. Simán ment a dolog, de azért ne summázzuk ennyivel az este történéseit.
Na szóval. A gazdi épp csak hazaesett és már mentünk is a doki irányába, szokásunk szerint gyalog. De sajnos ma mások is sétára indultak, gazda nélkül. Már kicsit távolabbról kiszúrtuk a két német juhászt, de annyira szimatoltak, hogy azt hittük simán tovább mennek. A biztonság kedvéért azért maga mellé hívott a gazdi. Kb. 20-25 méter lehetett köztünk, amikor a kisebbik (amelyik még így is egy kicsit nagyobb volt nálam) észrevett minket, tétovázott, hogy elinduljon-e felénk, de úgy döntött nem teszi. Megint megnyugodtunk, hogy simán tovább sétálnak, amikor is a nagyobbik is észrevett minket és mint akit puskából lőttek ki, nekünk rontott. Konkrétabban nekem. Nagyon megijedtem és menekülőre fogtam. Nem vagyok egy puhány leány, de két, nálam nagyobb eb támadása nem tűnt egyenlő viszonynak. Kb. 2-3 utcát rohantam, mire egyrészt kicsit elmaradtak tőlem, másrészt a gazdi egy szál pórázzal és a kiállásával meggyőzte őket, hogy eddig és ne tovább. Tegyük hozzá, hogy a nagy bajban egy kis szerencse is mellénk állt. Ugyanis én a nagy menekülésem közepette nem üttettem el magam egyik úton se és a támadóink se voltak elég elszántak a további üldözésemhez. Szegény gazdi (minek után túlélt 3 szívrohamot így egyhuzamban) összeszedett és kerülő úton mentünk tovább.
Éppen csak 10 perccel a rendelési idő vége előtt sikerült beesnünk a dokihoz. Szépen megnézte, hogy mi a helyzet, aztán a gazdi lefektetett és a doki kiszedte a varratokat. Aztán jól megdicsért és azt mondta, hogy az ilyen varratszedéseket nem szokták éberen így tűrni a kutyák, mint én. A szemcseppet és a kenőcsöt még egy hétig használnom kell, ha addig nem jelentkezik semmi probléma, akkor ennek a dolognak is a végére értünk.