‹‹‹ vissza Alexa adatlapjához

Írta Valimami gazdi (Alexa), 2013. August 24. 21:46:33 #23337

Ma két éve...

Ma két éve ment el kis öreg Alexám. A napokban nézegettem a videóit, az utolsót a 16. szülinapjáról
http://www.bloki.hu/valimami/alexa/videok/14351/alexa-16-eves
meg a két évvel azelőttit.
http://www.bloki.hu/valimami/alexa/videok/14349/alexa-14-eves
Milyen jó volt látni, amikor még jó étvággyal befalta az ünnepi kutyatortát, de azt is jó volt látni, milyen gyengéden, szeretettel bántak vele az unokák az utolsó szülinapon is. Sok öreg kutyának kívánnék ilyen boldog nyugdíjas éveket, mert sok öreg kutyát pont akkor dobnak ki, amikor már "semmire se jó". Pedig Alexától élete utolsó percéig sok szeretetet, ragaszkodást kaptunk, és ez bizony nem mondható "semminek".
Az évforduló alkalmából a következő fotóversenyen az ő kölyökkori papucslopós képével indulunk, vagyis ne az öreg beteg Alexára, hanem a huncut kis kölyökre emlékezzünk.
A szívünkben itt élsz, kicsi Alexám...

kommentek száma:8tovább

Írta Valimami gazdi (Alexa), 2013. May 23. 07:22:00 #22958

Ismét eltelt egy év...

Ismét eltelt egy év Alexám nélkül. Ma lenne 18 éves a kis hölgy. Akit nem felejtenek el, az nem hal meg. Szép mondás, de azért én mégis csak jobban szeretném megsimogatni selymes fejecskéjét, belenézni hűséges, hálás szemeibe, megvakargatni a pociját, amit annyira szeretett. Sok évet töltöttünk együtt, mégsem eleget. Miért is ilyen gonosz a természet, hogy nekik csak ilyen rövid életet mér?
Csak egy dolog vigasztal: egyszer még találkozunk...

kommentek száma:7tovább

Írta Valimami gazdi (Alexa), 2012. August 28. 22:37:33 #21445

Már egy éve...

Újra olyan őrült meleg napok vannak mögöttünk, mint egy évvel ezelőtt, amikor kicsi Alexám feladta a küzdelmet. Küzdelmet a korral, a meleggel, az étvágytalansággal, a gyengeséggel. Sokáig kitartott mellettem, több mint 16 évig, de még így is gonoszul rövid a kis életük a miénkhez képest. Igaz viszont, hogy ezeket az éveket olyan önzetlen és tiszta szeretettel töltik meg számunkra, amit soha nem tudunk meghálálni nekik. És ők nem is ezért teszik, nem háláért, csak egyszerűen azért, mert ők ilyenek. Mi pedig azért szeretjük őket, mert tanulhatunk tőlük.
Vagy inkább csak tanulhatnánk???
Kicsi Alexám! Remélem én sokat tanultam tőled, a ragaszkodásodból, a hűségedből és persze a szeretetedből. Igyekszem a tanultakat továbbadni embereknek, kutyáknak és bárkinek, akinek szüksége van rá.
Én így emlékezem meg rólad...

kommentek száma:0tovább

Írta Valimami gazdi (Alexa), 2012. May 23. 07:40:18 #20623

Szülinap az égben

Ma ünnepelni gyűlnek össze égi barátaim, Brútusz, Maya és Alexa. Szeretet tortát kapnak kedves emlékekkel töltve, 17 db gyertyával. Ennyi éves lenne ma Alexám, ha tavaly augusztusban az őrült meleg -na és tisztes kora- el nem viszik.
Hogy is kezdődött? Munkából jöttem haza, fáradtan, a Köki üvegcsarnokán át. A szemem megakadt, a fáradtságom elszállt a doboznyi, pontosabban 4 kiskutyát látva, akiket egy férfi árult. Rendes, tiszta férfinak tűnt, nem csavargónak, nem volt alkohol szaga sem. Mint mesélte, a mamának tizensok kölyke lett, már nem emlékszem, mennyit mondott, lényeg hogy nem volt képes etetni ennyi apróságot. Gondolom a legkisebbeket elhozta eladni. 400 forintot kért értük, mint mondta csak azért, mert amit ingyen kapnak, azt nem becsülik az emberek. Tetszett ez a magyarázat, de még jobban tetszett az az apróság, akit felemeltem, felkúszott a nyakam hajlatába, ott befészkelte magát és csendben elaludt, míg beszélgettünk.
Ő lett Alexa...
Hazamentünk és mindjárt mentünk az állatorvoshoz. Ott derült ki, nincs ám több mint 4 hetes ez a kiskutya. Így lett visszaszámolva május 23 a születésnapja.
És valóban, nem tudott önállóan enni, bármit tettem eléje. Embercsecsemőknek való bébitápszert vettem, és ha valahova 3 óránál hosszabb időre kellett mennem, akkor Alexát is vittem magammal egy kis kosárkában, hogy etetni tudjam. Így jártam dolgozni is. Szerencsére akkoriban egy kft egyetlen alkalmazottja voltam, egyedül egy szobában, senkit nem zavartunk. Otthon meg Brútusz kutyám szerető védelme várta, aki fiú létére úgy vigyázott rá, mint egy anyakutya.
Bár az emberek, akik nem féltek attól, hogy megbántanak vele, mind azt mondták, hiába a küzdelem, ilyen pici kutya úgyse marad meg az anyja nélkül, mi rácáfoltunk erre. Igaz, nem lett olyan hatalmas, mint egy igazi kaukázusi, anyatej híján gyengécskék lettek a csontjai, de közel 17 évig olyan volt, mint a gyerekem, sok-sok örömöt adva az életéért cserébe.
Nyugodj békében, kicsi Alexám! Nem felejtünk!

kommentek száma:2tovább

Írta Valimami gazdi (Alexa), 2011. August 27. 08:09:43 #17590

Kicsi Alexám elment...

Szomorú hét volt ez, nem is volt erőm hamarabb beírni ide ezt a szomorú hírt. Alexám nem bírta tovább ezt az őrült meleget. Nem mondom, hogy váratlanul ért, hiszen egy 17. évét taposó kaukázusi juhász (keveréknél) már minden nap ajándék volt, amit velem töltött. Sőt, most épp azon rágom magam, hogy eddig is csak miattam szenvedett, mert nem tudtam elengedni őt.
Eszembe jutott az öklömnyi kis jószág, amikor kiemeltem a dobozból, bebújt a nyakam hajlatába, befészkelte magát, de egyúttal a szivembe is. Haza kellett vinnem. Az ismerőseim mind azt mondták, kár kínozni, ilyen kicsi kutya nem marad meg az anyja nélkül. Milyen jó, hogy nem hallgattam rájuk. Szerencsére jó főnököm volt, nem vette zokon, hogy hetekig együtt jártunk dolgozni. Ha felébredt megcumiztattam, megpisiltettem, vizes ruhával törülgettem a popsiját az anyja nyalogatása helyett, aztán újból elaludt. Csoda-e, ha szoros kapcsolat alakult ki köztünk, hisz 4 hetes kora óta az anyja vagyok. Márpedig egy anyának mindig nagy szívfájdalom elveszíteni a gyerekét.
Kértem Alexát, keresse meg Brútuszt és Mayát, együtt várjanak engem a szivárványhídnál, mert megyek értük...
Nyugodj békében, kicsi Alexám!

kommentek száma:6tovább