‹‹‹ vissza a(z) Általános fórumhoz
Megérkezett Angele, az elefántlány
A budapesti elefántcsalád legújabb tagja ma mutatkozott be a sajtónak
Budapest, 2010. szeptember 30. (csütörtök) - Újabb elefánttal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert ormányos állománya. A Franciaországból érkezett, Angele nevű ifjú elefántlányt a tavaly beszerzett Assam párjának szánják. A rendkívül bonyolult szervezési és technikai feladatot jelentő állatszállításban a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság is segítette az Állatkertet. A szakemberek azt ígérik, néhány napon belül a nagyközönség is láthatja az újonnan érkezett állatot. Pénteken újabb állatszállítás várható: akkor azonban a Lisimba nevű kétéves orrszarvút indítják útnak Athén felé.
Ma mutatkozott be a sajtónak Angele, a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb elefántja. A kilencéves, tehát még meglehetősen fiatal állat a franciaországi La Palmyre állatkertjéből érkezett a magyar fővárosba. Az elefánt mértékkel mérve még viszonylag kicsiny, de így is két tonnás ormányos egy speciális, kifejezetten állatkerti nagyemlősök szállítására kialakított kamionnal tette meg a csaknem kétezer kilométeres utat. A szállítójárműből és az állatot kísérő munkatársakat szállító gépkocsikból álló konvoj szerdán este negyed kilenckor érkezett meg a hegyeshalmi közúti határátkelőhelyre, ahonnan rendőri felvezetéssel haladt tovább az Állatkertig.
Az elefántszállító jármű nem sokkal éjjel 11 óra után gördült be az Állatkert kapuján. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szakemberei egy nagy teherbírású daru segítségével emelték át az elefántszállító konténert a kifutót határoló árok felett. A konténer ezután egy olyan, erre a célra tervezett szánra került, amelyet csörlővel egészen az Elefántház ajtajáig tudtak vontatni. A ládából kilépő elefánt így közvetlenül az istállóba került. Mindez hajnali négy órára sikerült, mert a művelet során többször is át kellett állni a daruval, a szánnal pedig még kanyarodni is kellett.
Az ifjú elefántlány az elmúlt órákban alaposan feltérképezte új férőhelyét, ormányával szinte minden szegletet végigkutatott. Érkezése után nem sokkal már nyugodtan táplálkozott is, ami arra utal, hogy hamar megbarátkozott új otthonával. Nem sokkal délelőtt 10 óra után Angele a sajtónak is bemutatkozott, azt azonban egyelőre még nem döntötték el a kert munkatársai, hogy a közönség mikortól láthatja az állatot. Ezt az állat viselkedése, az idegen ingerekre való reakciói alapján fogják meghatározni. Jelenleg úgy tűnik, néhány napon belül mindenképpen meg lehet majd tekinteni a frissen érkezett ormányost.
Az új elefánt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott elefánt tenyészprogram keretében került Budapestre, annak a több éves programnak a részeként, melynek célja, hogy a magyar főváros állatkertjében ismét kiselefánt szülessen. Erre ugyanis utoljára 1961-ben volt példa. A program első lépéseként 2008-ban elkészült az új Elefántcsarnok, amely a már korábban is meglévő Elefántházzal együtt a korábbiaknál nagyobb elefántcsapat elhelyezését is lehetővé teszi. 2009-ben - az 1996 óta Budapesten élő két idősebb nőstény, Hella és Zitta mellé - egy fiatal, akkor kilencéves elefántbika érkezett a belgiumi Ieper városából. Az Assam nevű állat mellé már csak egy ifjú elefánthölgyet kellett szerezni, a most érkezett Angele személyében.
Az a speciális jármű, amellyel az elefántot Budapestre szállították, az elkövetkező napokban is szerephez fog jutni. Pénteken délelőtt ugyanis a Lisimba nevű, kétéves orrszarvút fogják egy ládába csalogatva az említett kamionra daruzni - ismét a tűzoltók segítségével. A hozzávetőleg ezer kilogrammos orrszarvút ezután az athéni Attica Park állatkertjébe ( ) szállítják, szintén az európai állatkertek regionális tenyészprogramja keretében.
Lisimbát csütörtökön láthatja utoljára az Állatkert közönsége
A kétéves orrszarvú pénteken Athénba utazik
Budapest, 2010. szeptember 29. (szerda) - Pénteken Athénba utazik Lisimba, a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb, csaknem kétesztendős szélesszájú orrszarvúja. Aki tehát még látni szeretné, utoljára csütörtökön teheti ezt meg. Az állatot az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által fenntartott tenyészprogram keretében szállítják át a görög főváros állatkertjébe. A művelet során a Fővárosi Tűzoltóparacsnokság és a Budapesti Rendőr-főkapitányásg munkatársai segítik az Állatkertet.
Csütörtökön láthatja utoljára a budapesti közönség Lisimbát, a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb, nem egészen két esztendős orrszarvúját. A 2008. október 22-én, 4 óra 57 perckor világra jött állat a második Magyarországon született orrszarvú, ráadásul a születés annak idején nemzetközi jelentőséggel is bírt. Lisimba ugyanis a második olyan orrszarvú a világon, amelyik mesterséges termékenyítés eredményeként látta meg a napvilágot (az első is budapesti születésű), és az első, amelyik esetében a termékenyítést előzőleg fagyasztva tartósított hímivarsejttel hajtották végre. Lisimba tehát a világ első krio-orrszarvúja!
A születésekor 50-60 kg-os állat az azóta eltelt csaknem két évben egytonnás ifjú orrszarvúvá cseperedett, így az Állatkert szakemberei és az európai orrszarvú tenyészprogram irányítói elérkezettnek látták az időt arra, hogy új helyet keressenek számára. A választás az Athén melletti Attica Park állatkertjére ( ) esett, amely - a budapesti kerthez hasonlóan - ugyancsak tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA), így részt vesz az európai fajmegmentő tenyészprogramokban is. A szállításra e héten pénteken kerül sor, ezért Lisimbát a budapesti közönség csütörtökön láthatja utoljára.
A szállításhoz Lisimbát először egy megfelelő mérető szállító ládába kell csalogatni. Ez a láda történetesen azonos lesz azzal, amelyben Lisimba anyja, Lulu 1983-ban Budapestre érkezett. A ládát egyébként a gondozók napokkal ezelőtt elhelyezték már a kifutóban, hogy Lisimba számára a szállításkor ne legyen szokatlan. A beládázás után a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egyik daruja emeli majd be az állatot abba a kamionba, amelyet speciálisan nagy állatok, elefántok és orrszarvúak szállítására alakítottak ki. A daruzás után a jármű rendőri felvezetéssel indul útnak az országhatár felé.
A szállítás időzítése összefügg azzal, hogy csütörtökön hajnalban egy új elefánt is érkezik Budapestre a franciaországi La Palmyre állatkertjéből. Az Angele nevű ifjú elefánthölgy csütörtök délelőtt 10 órakor mutatkozik majd be a sajtónak, és - az állat viselkedésétől függően - várhatóan már a héten a közönség is láthatja majd.
Rózsaszín macska repült be a kertbe
A brit férfi igencsak meglepődött, amikor egy rémült, rózsaszín cicát dobtak be a kertjébe. Az RSPCA állatvédő szervezet most a bűnösöket keresi.
A férfi éppen a kocsmából ért haza, amikor elmondta a feleségének, hogy mit látott. Először azt a választ kapta, hogy aludjon egyet erre az őrültségre, mert biztosan csak részeg.
Ezután hívta az állatvédőket, akik be is fogták a nőstény macskát és elvitték egy állatorvoshoz. A színét nem tudták egy fürdetéssel teljesen eltüntetni, ezért nagyjából 18 hónapig tart majd, mire visszatér az eredeti színe, nem akarták ugyanis azzal stresszelni, hogy ismét megmosdatják.
------------------------------------------------------------------------------------------------
Hétvégén borzolta fel a brit közvéleményt a rózsaszínre festett macska, akit egy kerítésen át dobott be egy udvarra az ismeretlen állatkínzó. Most előkerült egy tinilány, aki vállalta, hogy ő festette be a cicát, mivel azt akarta, hogy a macska színe passzoljon a hajához.
A lány elárulta, hogy ételfestékkel festette be a cicust, akire ez egyáltalán nem volt veszélyes, mint ahogyan az állatvédők állították. A lány állítja, figyelmesen elolvasta az ételfesték használati utasítását, és azon semmi olyat nem talált, amely arra utalt volna, hogy a használata káros lenne emberekre vagy állatokra. Örültem, mikor befestettem Kitty-t, mert mindig is rózsaszín háziállatot szerettem volna, és így hozzám, a hajamhoz is hasonlított a cicám. Mi is ettünk olyan ételt a családommal, amihez ezt az ételfestéket használtuk, így tudtam, hogy nem mérgező - védi magát a lány.
A macska azonban elkóborolt, és megtalálója, egy állatorvos egyáltalán nem találta mókásnak a pink állatot, és bejelentést tett az állatvédőknél. A tulajdonos szeretné visszakapni a cicát, mert úgy érzi, az állat befestésével nem tett semmi rosszat.
Gyilkos méhek: ötszáz szúrással öltek
Ismét embert öltek méhek: több mint ötszáz szúrással végeztek az Egyesült Államokban egy férfival.
Az 55 éves áldozat bozótot irtott egy birtokon Kalifornia déli részén, amikor - és feltehetően ami miatt - helyi idő szerint szerda délelőtt megtámadta egy méhraj. A férfi csaknem kétszáz méter futott, hogy bemeneküljön a legközelebbi épületbe.
A tűzoltók ott találtak rá holtan.
Megpróbálták újraéleszteni, de nem sikerült nekik. Beszáguldtak vele a kórházba, de az orvosok is csak a halál beálltát tudták rögzíteni.
Bionikus műlábakat kapott egy macska
Bionikus műlábakat kapott egy brit macska, amelynek hátsó végtagjait aratókombájn vágta le tavaly októberben.
A két és fél éves Oszkár úttörő műtétjét Noel Fitzpatrick ideg- és ortopédsebész állatorvos végezte el még novemberben, a balesetet követően.
A sebész a művégtagokat három órán át tartó operációval illesztette a macska lábainak csonkjához, a megmaradt csontokhoz. Mint Fitzpatrick felidézte, egy darab fémet és egy peremet helyeztek el a macska lábában, melyben aztán egy különlegesen tömör csont képződött.
"Oszkár ma már ugyanúgy tud futni és ugrálni, mint a többi macska" - tudatta az orvos.
A cica tulajdonosa, Kate Nolan elmondta, hogy sokat vívódtak azon, vajon a műtét szolgálja-e Oszkár legjobb érdekét és jobb minőségű életet biztosít-e számára.
Szét Tépte A Három Éves Kislány Arcát a Megvadult Kutya 
Csak játszani akart a kutyával, de hajszál híján az életébe került a mókázás Zsaklinnak.A család német juhásza nekirontott a kisgyermeknek, többször belemart az arcába, és addig nem eresztette a kislányt, amíg Zsaklin édesanyja le nem rángatta a vérben úszó testről - írja a Blikk.
- Az apróság csak el akarta venni a kutyától a labdáját, azonban az állat bedühödött. Már csak annyit láttam, hogy Zsaklin a földön hever, csurom vér, és az egyik szeme helyén csak egy nagy feketeség van.
Úgy tudom, hogy Dolfi, a kutya, kiharapta a szemét - mondta Tünde (34), a kislány egyik rokona. A szinte megcsonkított gyereket a Szent János Kórházba szállították súlyos állapotban. Az információk szerint az orvosok megmentették a csöppség szemét.
Kutya Élet a Balás Utcában:Tiltakozó Szomszédok
Mosonmagyaróvár - Forrnak az indulatok a majoroki Balás Árpád utcában, a lakóknak elegük van a szomszédos telken tartott csaknem húsz, nagy termetű kutya állandó ugatásából.- Annak idején az egyik legcsendesebb környékre költöztem, most pedig úgy érzem, mintha a horror utcájában élnék - panaszolja az egyik lakó, Sipos Lászlóné.
Az első kutyák másfél éve érkeztek a telekre, akkor még csak néhány, aztán egyre többet hoztak. Az utcában élők úgy tudják: osztrák férfi az ingatlan tulajdonosa, tőle bérli a házat egy szintén osztrák nő, aki két társával együtt naponta jár gondozni az ott tartott ebeket. Év elején még azt ígérték a lakóknak, hogy két hónapon belül elviszik a kutyákat, de nem így történt. Az utcabeliek szerint minimum tizenöt állat élhet itt, öt-hat a kertben szaladgál, a többi napközben be van zárva a házba.
A kutyák átugranak a kerítésen, nem egy szomszéd nézett már velük farkasszemet, amikor az ő kertjükben is látogatást tettek. Azt mesélik, egy utcabelinek széttépték a csirkéit. Áradnak a panaszok az összegyűlt lakóktól: - Ijesztő látvány egy ilyen hatalmas kutya, és mindnyájunkat nyomaszt a tudat, hogy bármikor előttünk teremhet valamelyik - mondja egyikük. - Lassan már az utcára sem merek kimenni - teszi hozzá egy másik. - Én meg pont mellettük lakom, és folyamatosan bűz árad a kutyaürüléktől - kesereg Rácz Istvánné szomszéd. Akkor telt be a pohár, amikor néhány állat több lakó szeme láttára széttépte az egyik kutyát. Ekkor az egész utca összefogott, kihívták a rendőrséget, és az önkormányzathoz fordultak.
A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság szabálysértési feljelentést tett a bérlő ellen az ebtartási rendelet megsértése miatt. Az eljárás során pénzbírságot szabtak ki, amelyet eddig még nem fizettek ki. Az önkormányzat a lakossági bejelentés nyomán megtette a szükséges lépéseket, ám falakba ütközött. A hatóság többször is kiment helyszíni szemlét tartani, ám mivel senki nem volt otthon, nem tudtak bejutni. A bérlőt nem lehet elérni, leveleit nem veszik át, lakcíme ismeretlen. Ha gazdájuk nem oldja meg elhelyezésüket, az önkormányzat elszállíttathatja az ebeket, ám ez is nehézségekbe ütközne, hiszen az állatokat nemcsak a kertben, hanem a lakóházon belül is tartják, ahová a hatóság nem mehet be.
A lakók szerint tenyésztik az ebeket és kereskednek velük, az önkormányzathoz viszont olyan hírek is eljutottak, hogy a bérlő állatvédő.
Az érintett, neve elhallgatását kérő osztrák nőportálunk megkeresésére határozottan elutasította a feltételezést, hogy kereskedne a kutyákkal.
Mint mondja, egy legálisan működő nemzetközi állatvédő szervezetet képvisel, és bajba jutott vagy sintértelepről elhozott, nagy testű jószágokat ment meg. Három saját, a hatóságnál számon tartott kutyáján kívül átmenetileg szoktak nála lenni egyéb állatok, amíg gazdát nem talál nekik külföldön. Az ebek mindegyike be van oltva, mikrocsippel ellátott, illetve rendelkezik a külföldre szállításhoz szükséges kutyaútlevéllel. Mindezeket dr. Novák Péter állatorvos is megerősítette. A hölgy bevallása szerint pillanatnyilag a saját három kutyáján kívül nincs több a telken.
Bár az állatvédő egyesület valóban törvényes, a mosonmagyaróvári telep nincs bejelentve, így engedélye sincs a hivatalos működéshez. A mostani helyzet kényszermegoldás az állatvédőnek is, aki már jó ideje keres a környéken megfelelő helyet egy legális kutyamenhely létesítésére. Ezzel megoldódna az állandó konfliktus a szomszédokkal, akik állítása szerint többször is megfenyegették a gyermekét egyedül nevelő nőt.
A hatályos rendelet szerint családi háznál nem lehet háromnál több kutyát tartani. Az ebtulajdonosnak biztosítania kell, hogy közterületre ne juthasson ki állat, továbbá köteles olyan feltételeket teremteni, hogy a szomszédban lakók nyugalmát ne zavarja a kutya, ne okozzon nekik anyagi kárt, és ne veszélyeztesse senki testi épségét.
S.O.S. Segítség!
Másfél- két hét körüli kis kutyát talált a kutyám a 7-es út
...közelében Polgárdi városban. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy
éppen ott álltunk félre kutyusunkat megpisiltetni. Egy árokban volt
tejes ládában koszos lepedőben elázva és nyuszögött.
Haza hoztuk szereztünk bébi tápszert 2 óránként etetem, (EMBER
TÁPSZERREL AMI NEM JÓ NEKI) életerős, kinyomja magát mászik, most már
élvezi az életet.
Sajnos én nem tudom gondját viselni mert holnap már dolgozom és
vagy dajka anyára lenne szüksége aki szoptatja, vagy olyan ember
társunkra aki tudja vállalni a 2-4 órás etetési periódust. Másrészt van
már kutyám aki nagyon féltékeny és lakásban külön szobában látom el
őket jelenleg.
Budapestről bárhova el tudom vinni a kutyust csak jó helyre kerüljön.
KÉREM AKINEK MÓDJÁBAN ÁLL SEGÍTSEN S.O.S. MERT NEM TUDOM GONDJÁT VISELNI MÁR CSAK A MAI NAPON...
Köszönök előre is minden segítséget!
Mentsünk meg egy életét!
36705753529BővebbenKészítette: Beáta Várkonyi
Kannába szorult Dani feje
Kannából szabadították ki egy kutya fejét Kisújszálláson
Egy kétségbeesett férfi és egy síró kislány lépett be segítséget kérve a tűzoltóság ügyeletére, akik elmondták, hogy a család kutyája beledugta a fejét egy kannába, és nem tudják kihúzni belőle. A Sugár utcában az erősen kifáradt ebre a bokrok tövében találtak rá a tűzoltók, akik először a kanna alját vágták le, hogy láthassák az állatot. A kutya fejét azonban ezután sem lehetett kihúzni, ezért tovább bontották a kannát, amelyet csak így tudtak az állat fejéről lefejteni. A Dani nevű kutyának az ijedtségen kívül nem esett baja.
Forrás és további képek: http://www.langlovagok.hu/html/galeria/5252_0.shtml
A perui Egészségügyi Minisztérium mentőegységeket és különleges alakulatokat küldött az Amazon folyó térségébe a tarthatatlanná vált helyzet megoldására. Az awajun benszülött törzs négy gyermeket is elveszített az állatok támadásai miatt. Összesen mintegy ötszáz embernek kellett veszettség elleni vakcinát adni.
A veszettség vírusa rendkívül veszélyes, a központi idegrendszert támadja meg és ha nem kezelik, szinte minden esetben halálos. Ha a páciensen jelentkeztek az idegrendszeri tünetek, akkor ott már gyakorlatilag nincs remény felgyógyulásra. Ha viszont időben sikerül beadni a vakcina-sorozatot, akkor elég jók az esélyek a túlélésre.
A támadások gócpontja az ecuadori határ közelében található, az Amazon perui szakaszának északkeleti részén. Az itt élő bennszülöttekhez három mentőalakulatot is küldtek, akik mindenkinek be is adták a vakcinákat, akit támadás ért. Néhányan azonban nem hagyták magukat, nem kértek az oltásból.
A közönséges vámpírdenevér általában állatok vérével csillapítja étvágyát, de az utóbbi időben elszaporodtak az emberek elleni támadások is. Venezuelában két éve 38 ember halt meg miattuk pár hónap leforgása alatt. Az áldozatok javarészt akkor is a helyi indián közösségből, a warao törzsből kerültek ki.
Szakértők rámutattak, hogy a támadások gyakorisága és az erdőirtások között szoros összefüggés van: ott tapasztalják a legtöbb konfliktust a bőregerek és az ember között, ahol a fakitermelés miatt drasztikusan beszűkült a denevérek élőhelye.
Evita borját cumisüveggel táplálják
Mhorr gazella született a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Budapest, 2010. augusztus 18. (szerda) - Mhorr gazella született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ez az Afrikában őshonos patás annyira megritkult, hogy a vadonból már teljesen ki is pusztult és csupán állatkerti egyedei ismeretesek. Ezért minden egyes állatkerti szaporulat természetvédelmi jelentőséggel is bír.
Cumisüvegből táplálják az augusztus 9-én született Mhorr gazella borjút a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az intézmény 144. születésnapján világra jött apróságot az anyaállat nem táplálja, ezért szükséges a kicsi felneveléséről mesterségesen gondoskodni. A patásoknál megesik, hogy az első utódjukat - valószínűleg a gyakorlatlanság miatt - nem tudják rendben felnevelni, viszont a későbbi borjakról már rendben gondoskodnak. Hasonló eset más fajoknál, így az orrszarvúaknál és a zsiráfoknál is előfordult már a magyar főváros állatkertjében.
A másfél hetes ifjú gazellát a Szavanna komplexum istállójában láthatják a látogatók. A nap nagy részét persze még pihenéssel tölti, igazán aktívvá csak az etetési idők közeledtével válik. Jelenleg háromóránként kap enni. Egy-egy alkalommal mintegy 150 ml tejet iszik és kifejezetten jó étvágya van. A hím ivarú apróságot a gondozók Ekundayo-nak nevezték el. A joruba nyelvterületen használt beszélő név annyit tesz, hogy a rosszkedv örömmé válik. Ez az elnevezés már csak azért is indokoltnak tűnik, mert a vadonból már teljesen kipusztult Mhorr gazelláknál minden újabb utód világra jövetele fontos lépés e kecses állatok megmentésében.
A Mhorr gazella voltaképpen a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja. A dámgazella egykor általánosan elterjedt fajnak számított a Szahara nyugati felében, ma azonban csak Mali, Niger és Csád területén, illetve alkalmanként Algéria déli, Malival és Nigerrel határos vidékén fordul elő vadon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) minősítési rendszerében kritikusan veszélyeztetett fajnak számít, a vadonban csupán 500 egyed él ebből az állatfajból. A dámgazella négy alfaja közül az eredetileg Marokkó és Nyugat-Szahara területén őshonos Mhorr gazella (Gazella dama mhorr) a legritkább, olyannyira, hogy ebből az alfajból egyetlen példány sem maradt a szabad természetben. Állatkertekben összesen 143 egyed él, ez jelenti ma a Mhorr gazellák teljes világállományát. A 21 állatkert közül, ahol Mhorr gazellák élnek, 12 található Európában. Magyarországon csak Budapesten láthatók ilyen állatok, éspedig 2008 óta. A tavalyi évben már volt szaporulat, akkor két borjú jött a világra. A mostani apróság anyja Evita néven szerepel a törzskönyvben, és eredetileg Berlinben látta meg a napvilágot 2001-ben. Az ötéves apaállat - tisztes nevén Fuego - Münchenből került Budapestre.
Alpaka született az Állatkertben
Közönség előtt indult meg az ellés
Budapest, 2010. augusztus 10. (kedd) - Tovább folytatódik a baby boom, vagyis a kisállatok számának folyamatos és robbanásszerű növekedése a Fővárosi Állat- és Növénykertben: ezúttal az alpakáknál született egy csikó. Azt már tudni lehet, hogy a kicsi nőstény, ám az állat nevével kapcsolatban még nem született döntés.
Újabb kisállat született a Fővárosi Állat- és Növénykertben: augusztus 5-én csütörtökön egy alpakacsikó látott napvilágot a Dél-Amerika kifutóban. A világra jövetel nagyrészt közönség előtt zajlott, ugyanis az ellés kezdetekor épp a nyári állatkerti tábor egyik foglalkozása zajlott a kifutóban. Ahogyan a patásoknál szokás, a jövevény nem sokkal megszületése után már lábra is állt, s bár az első napokban elkülönítették a kifutó többi lakójától, most már a közönség is zavartalanul megfigyelheti az apróságot.
Mivel az alpakák viszonylag szelídek és barátságosak, így az újszülött nemét is könnyű megállapítani. A jövevény nősténynek bizonyult, de nevet egyelőre még nem kapott. Ennek legfőbb oka az, hogy a gondozóknak még nem sikerült megegyezni abban, hogy a három felvetődött név, Jenny, Mira és Kria közül melyiket válasszák. A Kria név egyébként a cría szóból ered, amelyet a spanyolban az állatkölykök megnevezésére használnak, angol nyelvi környezetben pedig - latin-amerikai hatásra - az ifjú alpakákat, lámákat, guanakókat és vikunyákat nevezik így.
Az alpakacsikó anyja - tisztes nevén Lola - maga is Budapesten született 2008 januárjában, s annak idején egy a Dél-Amerika kifutó eseményeit rendszeresen nyomon követő internetes közösségtől kapta a nevét. A Misi nevű apaállat nemrég múlt három éves és 2008 májusában érkezett Budapestre a Stuttgarti Wilhelma Állat- és Növénykertből. A Dél-Amerika kifutóban rajtuk kívül a nyolcéves alpaka nagymama, Melcsi, valamint néhány más dél-amerikai állatfaj, köztük tapírok, vízidisznók és nagy marák láthatóak.
Az alpaka voltaképpen a jóval ismertebb láma rokona, az újvilági tevefélék közé tartozik. A dél-amerikai kontinensen eredetileg két ebbe a csoportba tartozó állatfaj él vadon, a vikunya és a guanakó. Utóbbi volt az ember által háziasított láma és alpaka vad őse. Amíg azonban a lámát többhasznú háziállatnak tenyésztették ki Dél-Amerika őslakói, addig az alpakát elsősorban a gyapja miatt tartják. Ennek megfelelően az alpaka a lámánál valamivel kisebb termetű, viszont sokkal dúsabb szőrzetű állat.
Az alpakáknál általában 11 hónap a vemhességi idő. A kicsik születésükkor 7-9 kg-osak és többnyire 4-6, néha 7 hónapos korukig vesznek magukhoz anyatejet. Az ivarérettséget másfél éves korukban érik el. A felnövekedett alpakák általában 15, néha 20 évig is élhetnek.
Pingvinnek képzeli magát a tyúk
Tipeg és büszkén feszít a Mumble névre keresztelt, kissé riadt szemű tyúk, amely már csibeként is azt képzelte magáról, hogy pingvin.
Kissé elveszetten áll társai között az udvarban Mumble, s talán maga sem érti, hogyan keveredhetett a tyúkok közé. Mumble ugyanis pingvinnek képzeli magát. Testtartása egyenes, a szárnyait maga mellett tartja, és tipegve közlekedik Lu Xi farmer tanyájának udvarában, amely Kelet-Kína Jiangsu nevű tartományában található. A tyúkocska megmentette magát attól, hogy a csontjait szopogassák, a gazdái ugyanis úgy döntöttek, hogy sohasem fogják felszolgálni ebédre a családnak.
Szárnyait leszorítja és egyenesen tipeg, akár a pingvin. Különcségének köszönheti, hogy nem végzi fazékban
Fotó: Daily Mail
- A családom és én is nagyon megszerettük, és úgy határoztunk, végigélheti az életét anélkül, hogy a fazékban kelljen végeznie. Egyébként nem csoda, hogy pingvinnek képzeli magát, a mérete megegyezik egy pingvinével, és aprócska szárnyai is vannak. Úgy gondolom, emiatt nem próbálkozott sosem a repüléssel - nyilatkozta Lu Xi farmer csodatyúkjáról, amely szenzáció a helyi médiában. Mumble-t a Táncoló talpak című mesefilm pingvinjéhez, Topihoz hasonlítják, aki a történet szerint azzal vált különlegessé, hogy bár énekelni nem tudott, ám táncolni annál inkább.
- Nem láttam a mesefilmet, de tetszik a név, bár az én madaram nem tud táncolni, és nem hiszem, hogy valaha is úgy fog úszni, mint egy pingvin.
Fotó a medvét megkergető macskáról!!!!!!! 
Az amerikai New Jersey állam West Milford településének egyik kertjében egy feketemedve a fára menekült a ház harcias macskája elől.
A kertbe tévedt feketemedvét a hétkilós nőstény macska tizenöt percig tartotta sakkban. Miután a medve a fáról leszökött, a karom nélküli (!) nőstény a szomszéd kert egyik fájára kergette fel. Végül a félénk birtokháborító csak akkor szabadult, amikor a macska tulajdonosa berendelte kedvencét a házba
A macskákkal ellentétben a medvék nem védik territóriumukat a betolakodók elől, és hatalmas területeket barangolnak be.
Egy kifejlett feketemedve tömege 90-270 kilogramm, magassága pedig elérheti az 1,8 métert is. Étlapjukon főleg gyümölcs, méz, rovarok szerepelnek, de időnként jávorszarvas-borjakat is leteríthetnek.
A mamutok kihalásának részletei!!!!!
Bár a mamutok létszáma már 12 000 évvel ezelőtt jelentősen lecsökkent, teljesen csak mintegy 3600 éve tűntek el a Földről. Hogy mi adta meg végül nekik a végső lökést, az régi vita tárgya.
Egy tanulmány szerint valószínűleg az emberek verték az utolsó szöget a gyapjas mamutok koporsójába, de a hatalmas emlősök kihalásának fő oka az éghajlatváltozás lehetett.
Bár a mamutpopulációk létszáma már 12 000 évvel ez előttre jelentősen lecsökkent, teljesen csak mintegy 3600 éve tűntek el a Földgolyóról. A tudósok régóta vitatkoznak azon, mi adta meg végül az utolsó lökést ezeknek a gyapjas ormányosoknak. A spanyol Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója, David Nogues-Bravo által vezetett kutatócsoport klímamodelleket és a gyapjas mamutok, valamint az emberi populációk modelljeit fölhasználva vizsgálta meg a mamutok kihalásához vezető különböző tényezők egymáshoz viszonyított jelentőségét.
A csoport úgy találta, hogy a mamutok kihalását elsősorban a Föld klímájának 8000-6000 évvel ezelőtt történt erőteljes fölmelegedése idézte elő. Mivel a Föld akkoriban éppen a jégkorszak utolsó hideg periódusából (ún. glaciálisból) tartott kifelé, a hőmérséklet emelkedett és átalakította a bolygó tájképét. A mamutok kedvelt élőhelye, a sztyeppes tundra területe igen kicsire zsugorodott.
A kutatók az ismert mamut-ősmaradványoknak a klímamodellekkel való összevetésével kiszámították azt a hőmérsékleti ablakot, amelyben az állatok képesek életben maradni. Meghatározták a hőmérsékletet abban az időszakban, amikor az egyes mamutpéldányok éltek, és az adatokat összesítve megkapták az állatok által előnyben részesített klímatartományt.
A csoport arra az eredményre jutott, hogy 6000 éve a mamutok a 36 000 évvel korábbi élőhelyüknek - amikor a legkiterjedtebb volt az eljegesedés - a 10 százalékára szorultak vissza.
A mamutok kihalását azonban a jelek szerint nem magyarázza pusztán az éghajlatváltozás. Ezek a szívós állatok már túléltek - igaz csak éppen hogy - egy korábbi meleg periódust, azaz interglaciális időszakot 126 000 éve, amikor szintén jelentősen fölmelegedett az éghajlat. A kutatók találtak pár fosszilis mamutcsontot ebből a korból, tehát az éghajlatváltozás akkor nem törölte el végképp ezeket az emlősöket.
Az egyik különbség a korábbi és a későbbi interglaciális időszak között - amikor az állatok ténylegesen kihaltak - az ember megjelenése. Nagyjából 6000 éve, amikor az éghajlat fölmelegedett Eurázsia északi részén, ahol a mamutok éltek, őseink már képesek voltak behatolni erre a területre. Ha jelen voltak, elképzelhető, hogy a vadászatukkal megadták a kegyelemdöfést a már amúgy is leromlott állapotú mamutcsordáknak.
A kutatók kiszámították, hogy 6000 évvel ez előttre a mamutok egyedszámának optimista becslése esetén is elegendő lehetett a kihalásukhoz, ha egy ember csak háromévente ejtett el egy példányt. Egy pesszimistább számítás szerint még akkor is kipusztultak volna, ha egy-egy ember csak 200 évenként zsákmányolt volna egy mamutot.
Tényleg tisztább a kutyák szája, mint az emberé?
Létezik egy mítosz, amely szerint mindenféle maradék, sőt döghús megrágcsálása után is jobb a kutyák szájhigiénéje, mint az emberé. De mennyi ebben az igazság?
Röviden azt mondhatjuk, semmi. A kutyák szájában ugyanúgy megtalálhatók a rájuk jellemző baktériumok, mint ahogy az emberi szájban, és ezek ugyanolyan fogbetegségeket okoznak, mint az emberi szájban élők.
Olyan, mintha az almát hasonlítanánk össze a naranccsal - nyilatkozta a LifeScience internetes portálnak Colin Harvey, a Pennsylvaniai Egyetem Állatorvosi karának sebész- és fogászprofesszora. Noha az ember és a kutya szájában élő baktériumok között nagy az átfedés, Harvey azt a kérdést, melyikük szája tisztább, megválaszolhatatlannak találja, mert mindkettőében hemzsegnek a mikrobák, és a kutyák fogbaktériumai sok esetben különböznek az emberi megfelelőiktől.
Az egyik példa a Porphyromonas, egy pálcika formájú baktériumnemzetség, amely a fogínybetegségekért felelős. Ezek miatt lazulnak meg, illetve esnek ki végül a fogak az embereknél és az állatoknál is. Az emberben a P. gingivalis faj él a foglepedékben, a kutyákban a P. gulae tenyészik, de mindkettő egyformán súlyos ínysorvadást okozhat.
A fogszuvasodás nem jellemző a kutyákra
Egy dolog miatt azonban irigykedhetünk a kutyákra. A másik, emberben gyakori fogbetegség, a fogszuvasodás sokkal kisebb mértékben fordul elő kutyákban. A betegség a WHO 2003-as jelentése szerint az iskolás gyerekek 90 százalékát sújtja világszerte, míg a kutyáknak csak 5 százaléka érintett. Bármennyire is összetett lehet ennek oka, a tudósok többsége, köztük Harvey is, úgy véli, hogy a fő ok az, hogy a kutyák szájában ritkán fordul elő egy baktérium.
A bűnös baktérium, a Streptococcus mutans, nagy cukormolekulákkal táplálkozik, miközben a cukrot két kisebb molekulává hasítja. E folyamat során melléktermékként a fogzománcot megtámadó sav keletkezik. Ezért a baktérium az evolúció folyamán úgy alakult, hogy kissé savas környezetet igényel, és ezért jobban érzi magát a savasabb emberi szájban, mint a lúgosabb kutyaszájban.
Azt, hogy tisztábbnak gondoljuk a kutya száját, mint a magunkét, az a szóbeszéd is megerősíteni látszik, miszerint az emberi harapás fertőzőbb, mint a kutyáé. Azonban ez sem állja ki az alaposabb vizsgálatok próbáját. Jeein Chung, a New Jersey-i Hoboken Állatkórház állatorvosa szerint mind az emberi, mind a kutyaharapás veszélyessége attól függ, hogy milyen baktériumok tenyésznek a szájban, és mennyire mély a harapás. Mindenesetre, ha valaki vagy valami megharap, a lehető legalaposabban tisztítsuk ki a sebet, és menjünk be az elsősegélyhelyre, ha a harapás izmot is érhetett.
Harvey végül azt is megjegyzi, hogy a macskák esetében is a kutyákhoz hasonló a helyzet. Macskákon nem végeztünk annyi kutatást, mint kutyákon, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a két állat szájában nagyon hasonló a helyzet.
Tudta, hogy van hiúz Magyarországon?
Az eurázsiai hiúz, Európa legnagyobb macskaféle ragadozója a Kárpátokban őshonos. Hazánkban az Északi-középhegység ad otthont néhány példánynak. Számuk nem éri el a húszat sem.
Kevesen tudják, hogy élnek Magyarországon hiúzok. Az eurázsiai hiúz, Európa legnagyobb macskaféle ragadozója a Kárpátokban őshonos. Itt 2800 egyedszámmal fordul elő, ennél nagyobb populáció csak Oroszországban található. Hazánkban a Kárpátok részét képező Északi-középhegység ad otthont néhány példánynak. Számuk rendkívül alacsony, nem éri el a húszat sem.
Az alacsony létszámot leginkább az élőhelyek hiánya okozza. Kevés az olyan összefüggő, érintetlen erdőterület, amely ennek a ragadozónak alkalmas otthont biztosítana. Ez a nagytestű macskaféle pedig igen nagy vadászterületet igényel, közel 60 négyzetkilométert. Remekül közlekedik havon is, gyors, képes nagyot ugrani, táplálékát főként kis testűek teszik ki (pocok, egér, nyúl), de a rókát, őzet, nagyobb madarakat is fogyasztja.
A WWF Magyarország azon dolgozik, hogy a természetes élőhelyek helyreállításával, gazdálkodástól mentes vadonok létrehozásával segítse a mára megritkult erdei növény- és állatfajok fennmaradását, állományaik gyarapodását.
Reméljük, hogy néhány évtized múlva a hiúz is gyakoribb lakója lesz erdeinknek. A foltos bundájú, fülén pamacsokat viselő, emberre veszélytelen macskaféle jelenléte azt mutatja, hogy az erdő életének természetes rendje kezd helyreállni.
Emberesen piáló majmok!!!!!!
Amerikai vizsgálatok szerint a rhesusmajmok kísérleti körülmények között hasonló alkoholfogyasztási szokásokat produkálnak, mint az emberek.
A marylandi Állategészségügyi Központ munkatársai laboratóriumban vizsgálták, milyen időpontokban és mennyi alkoholt fogyasztanak a rhesusmajmok (Macaca mulatta), ha erre lehetőségük nyílik.
Az első vizsgálat során 21 nőstény majom számára a nap egyetlen órájában elérhetővé tettek egy tartályt, amelyben aszpartámmal édesített etanolos ital volt. Az állatok nyakára olyan gallérszerű szerkezetet helyeztek, amely a nyelések számának mérésével képes kiszámolni az elfogyasztott italmennyiséget. Utólag a vér alkoholszintjének vizsgálatával is ellenőrizték a gallér mérési eredményeit.
A második vizsgálatban az előzőek közül tíz nőstényt külön-külön ketrecben tartottak, és ugyanúgy napi egy órán keresztül szabad alkohol-hozzáférést biztosítottak számukra. Megfigyelték, hogy az egyedül lakó rhesusmajmok jelentősen többet ittak, mint közösségben tartott társaik.
Egy másik vizsgálatban a majmok számára a nap 24 órájában lehetővé tették, hogy igyanak az alkoholos léből. Megfigyelték, hogy a hímek és a közösségen belül alacsonyabb státuszú állatok többet ittak, mint az átlag, és előfordultak olyan majmok, amelyek nemüktől és helyzetüktől függetlenül iszákosabbak voltak, mint a többi.
A másik érdekes megfigyelés az volt, hogy a rhesusmajmok is jellemzően délután vagy este, laboratóriumi munkanapjuk után, illetve a hét vége felé járultak gyakrabban az italos edényhez.
Az éhezők kígyó a szívüket is megemésztik!!!!!!!
Egyes kígyók két évig is kibírják táplálék nélkül, de ennek vannak következményei. Bizonyos kígyófajok az éhezés idején szó szerint megemésztik saját szívüket és nagyobb fejet növesztenek.
A Zoology szakfolyóiratban megjelent cikk szerzője, Marshall McCue, az Arkansasi Egyetem Biológia Tanszékének kutatója úgy véli, hogy a rendkívüli kiéhezettség megmagyarázhat néhányat az elmúlt évek rémisztő kígyótörténetei közül is. Ilyen például a világsajtót bejáró fényképes hír arról a pitonról, amely szétrobbant a fölfalt aligátortól az Everglades mocsárban. A nagyon éhes kígyó ugyanis képes szinte bármit fölfalni, olykor teljesen emészthetetlen dolgokat is, mint például egy villanykörtét.
Mc Cue a tanulmányához 20 királypitont, 22 patkánykígyót és 20 texasi csörgőkígyót koplaltatott 168 napig. Szabályos időközönként megmérte a tömegüket és más méreteiket. A 168 nap letelte után McCue fájdalommentesen elaltatta a kígyókat és testüket fölaprította a kémiai elemzéshez.
A 168. napra a kígyók kezdeti tömegük 9,3-24,4 százalékát elvesztették. Energiafogyasztásukat átlagosan 80 százalékkal csökkentették a kísérleti időszak folyamán. Idejük nagy részét nyugalomban töltötték a rejtekhelyükön, csak akkor jöttek elő, ha zsákmányt gyanítottak a környezetükben.
A mérések föltárták, hogy a kígyók hosszabbra nőttek a koplalás idején. Különösen feltűnő volt a fej megnagyobbodása. Ennek magyarázata lehet, hogy így nagyobb zsákmányt is képesek lenyelni, ezzel is növelve a zsákmányszerzés esélyét. (A kígyók csak egészben képesek lenyelni a prédát, rágni nem tudnak.)
A kémiai elemzés kimutatta, hogy a kígyók a telített zsírsavakat telítetlenekre bontották le, így némi energiához jutottak. Először a bélháj (ami az emberek hasi zsírszöveteihez hasonlítható) és a zsíros májszövetek estek áldozatul. Melléktermékként víz képződött, amelytől a kígyók teste mintegy 7 százalékkal felfúvódott.
Azután a kígyók megemésztették a saját szívizmukat. Ez először meglepte McCue-t, de azt mondta, érthető a dolog, hiszen az alacsonyabb energiafogyasztás miatt csökken a vérkeringés intenzitása, e miatt pedig csökkenhet a szív mérete is. Egy kiadós evés után a kígyószív hamar regenerálódik.
McCue reméli, hogy a kígyók koplalásával kapcsolatos további tanulmányok olyan kezelések kifejlesztéséhez vezetnek majd, amelyekkel növelni lehet más állatok és az ember toleranciáját is a táplálékmegvonással szemben
Anyjukból táplálkozó kétéltűek
Egyedülálló tenyésztési sikert értek el német biológusok: először sikerült fogságban szaporítaniuk a kameruni féreggőtét, amely élete első hónapjaiban kannibálként táplálkozik.
A Die Welt című német lap beszámolt a Jénai Egyetem közleményéről, miszerint a gilisztákra emlékeztető küllemű fiatal kameruni féreggőték (Geotrypetes seraphini)anyjuk zsírban és fehérjében gazdag bőrét fogyasztják, amely újraképződik. Az állatok apró kígyóként tekergőznek a földben, anyjukat keresve. Mihelyst megtalálták, szorosan testéhez simulnak, és szakadatlanul belevájják fogaikat a bőrébe. Az utódok különleges fogazata miatt az anyaállat sértetlen marad.
Az ivadékgondozás e rendkívüli formája mintegy két hónapig tart, és korábban nem tudták megfigyelni fogságban tartott állatoknál.
A Jénai Egyetem speciális zoológiai és evolúcióbiológiai intézetének pincéjében jelenleg mintegy harminc kameruni féreggőte él.
Tenyésztésük révén a kutatók remélik, hogy többet megtudhatnak a kétéltűek ivadékgondozásáról, és szeretnék vizsgálni a féreggőték nemi szerveinek evolúcióját is.
Egyszemű, a küklopsz után Cy-ra keresztelt cica fotója kering néhány hete a világhálón. Bár sokan felvetették, a kép nem hamisítvány
Egy ritka születési rendellenességben szenvedett az alábbi felvételen látható cica. A küklopsz szó angol rövidítése után Cy-nak nevezett állat 2005. december 28-án az amerikai Redmondban született. Mindössze egy napig élt. A rendellenesség következtében az orra helyén egy hatalmas szeme volt az állatnak. Az AP hírügynökség újságírói az eredeti memóriakártyával tanúsították a kép valódiságát.
Előmerészkedtek a mosómacik
Öt mosómedve kölyök született az Állatkertben
Budapest, 2010. augusztus 5. (csütörtök) - A Fővárosi Állat- és Növénykertben tovább gyarapodott azon állatfajok száma, amelyeknél a látogatók a közelmúltban született kölyköket láthatnak. Ezúttal a mosómedvéknél volt gyermekáldás. A júliusban világra jött kölykök épp a napokban merészkedtek elő a biztonságot nyújtó odúból.
A szerencsésebb látogatók már láthatják a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb mosómedvéit. Július hónapban két ellésre is sor került, 10-én és 20-án, így összesen öt kölyökkel gyarapodott a fővárosi intézmény mosómedve csapata. Mivel az ellés idejére a nőstények egy-egy háborítatlan odúba húzódtak vissza, az első időszakban a kölykökből még a gondozók sem láthattak sokat. Az elmúlt napokban viszont a kicsik kellően felbátorodtak ahhoz, hogy előmerészkedjenek, így a szerencsésebb látogatók maguk is megfigyelhetik az ifjú mosómacikat.
Az állatkerti mosómedve csapat egyébként kilenc felnőtt állatból, hat nőstényből és három hímből áll, a kölykök nemét egyelőre még nem állapították meg. Az állatok valamennyien a Bagolyvár nevű komplexum egyik, kifejezetten az ő számukra létesített kifutójában láthatóak.
A mosómedve (Procyon lotor) eredetileg Észak- és Közép-Amerikában őshonos kisragadozó, amelyet a XX. század első éveiben már a világ számos kontinensén tartottak prémesállatként. A mosómedve telepekről megszökött, vagy szándékosan elengedett állatok jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, így ma már Európában és Ázsiában is vannak vadon élő állományaik. Európa középső részén Németországból kiindulva terjedtek el. Őseik egy a második világháború idején lebombázott brandenburgi prémesállat telepről szabadultak el, illetve azoknak az állatoknak a leszármazottai, amelyeket még a háború kitörése előtt szándékosan engedtek szabadon Hessen tartományban, egy sajátos vadtelepítési kísérlet keretében.
A nőstények 63-65 napig vemhesek, az utódok száma ellésenként 2 és 5 között szokott lenni. A kölykök megszületésükkor igen fejletlen apróságok, a szemeik is csak a második hét után nyílnak ki. Éppen ezért ebben a korban nem is merészkednek elő a biztonságot nyújtó odúból, kotorékból. A cseperedő kölykök 16 hetes korukig vesznek magukhoz anyatejet. A mosómedvék elvileg akár 20 évig is élhetnek, ám a vadonban - ahol mindennapos harc folyik a túlélésért - a megszületett utódoknak sokszor csak a fele éri meg az egyéves kort.
Kutyaevő aligátort keresnek Az elfogást ehezíti, hogy a város lakói etetik az állatot
Élve vagy halva szeretnék megtalálni a floridai hatóságok azt a városi aligátort, amely kutyákat és más házi kedvenceket eszik, rettegésben tartva St. Petersburg városának lakóit. Gary Morse, a Floridai Hal és Vadállat Természetvédelmi Bizottság illetékese szerint a természetvédelmi hatóság felettébb szokatlan lépésre szánta el magát azzal, hogy engedélyezte a háromméteres állat levadászását.
Morse szerint azonban nem lesz könnyű az állat nyomára bukkanni, a hüllő ugyanis két éve tűnt el St. Petersburg-i otthonából, és azóta sikeresen rejtőzködik a város csatornahálózatában. Az indulatok néhány nappal ezelőtt hágtak a tetőfokára a városban: hétfőn ugyanis az aligátor megtámadott egy kutyát, miközben az a csatorna mellett szaladt, és megette az állatot. A következő reggel pedig a város egyik hentesboltja közelében pillantották meg a hüllőt, ám mire Charles Carpenter, a város vadásza a helyszínre ért, nyoma veszett.
Az aligátor elkapását ráadásul az is nehezíti, hogy Morse szerint a város több lakója eteti az állatot, ami így nagy ívben kikerüli az étellel megrakott csapdákat. "Nem éhes és rengeteg hely van, ahol elbújhat" - foglalta össze a tapasztalatokat a természetvédelmi hatóság illetékese
Három trónörökös a koronásdarvaknál
A szülőpár akár a keselyűtől is megvédi a kilencnapos apróságokat
Budapest, 2010. július 29. (csütörtök) - A gorillák, orangutánok, langurok, mangábék, makik, zsiráfok, szurikáták, hóbaglyok és több más állat után a koronásdarvaknál is szaporulat volt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az Afrikában őshonos gázlómadarak a Kisszikla oldalában kialakított röpdében láthatóak több más madárfajjal, egyebek mellett egy fakókeselyűvel együtt.
Három fiókával gyarapodott a szürkenyakú koronásdarvak (Balearica regulorum gibbericeps) közössége a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A trónörökösök július 20-án keltek ki a tojásból, és mostanra már a közönség is jól láthatja őket. Röpdéjükön több más fajjal, egyebek mellett különféle récékkel, valamint egy fakókeselyűvel is osztoznak. A koronásdarvak azonban gondos szülők, a túlzottan kíváncsi lakótársakat határozott fellépéssel tartják távol a fiókáiktól.
A felnőtt koronásdarvak karcsú testalkatúak, a fejük búbján pedig aranyszínű tollkoronát viselnek. A fiókák azonban ebben a korban még csak nem is hasonlítanak szüleikre. Tollazatuk pihés, vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és karcsú lábak helyett tömzsi lábacskákon szaladgálnak. A nemüket sem lehet még megállapítani, így természetesen nevet sem kaptak még.
A fiókákat nevelő gondos szülőpár mindkét tagja igen logikus nevet kapott: a gondozók Maminak és Papinak nevezik őket. Mindketten 1999 óta élnek Budapesten, és eredetileg Tanzániából kerültek a magyar fővárosba. Egyébként meglehetősen jó tenyészállatok, szinte minden évben életet adnak egy-két fiókának.
A szürkenyakú koronásdaru Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területein őshonos. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát. Nappal aktív. Általában párban, vagy kisebb családi közösségekben él, de időnként előfordul, hogy egy táplálékban gazdagabb területen 80-100 madár is csoportosul. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, élő kövületként tartják számon. A tojók általában 1-3 tojást raknak, amelyekből egy hónap elteltével kelnek ki a fiókák. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek.
Hóbagoly fióka az Állatkertben
A sarkkör mentén fészkelő faj a kánikulára időzítette a szaporodást
Budapest, 2010. július 13. (kedd) - Az Állatkertben cseperedő kölykök is fókák sokasága a közelmúltban újabb jövevénnyel gyarapodott. Sikeresen kikelt ugyanis az egyik tojás a jegesmedvék mellett látható hóbaglyoknál. A sarkkör mentén fészkelő faj a mi éghajlatunkon csak a legritkább esetben szaporodik, így a budapesti fióka világra jövetele ritka eseménynek számít.
Újabb jövevénnyel gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert állatállománya. Ezúttal a hóbaglyoknál volt szaporulat. A fióka június 22-én kelt ki a tojásból, és mostanra már a nagyközönség is jól láthatja. Bár Budapesten korábban is előfordult, hogy a hóbaglyok sikeresen költöttek, a mostani fióka világra jövetele mégis nagy esemény. A faj jellemző költőhelyei ugyanis az Északi-sarkkör mentén helyezkednek el, így a mérsékelt égövi állatkertekben csak ritkán sikerül őket szaporodásra bírni. Szerte a világon mintegy négyszáz hóbagoly él állatkertben, nagyjából száz különböző helyen, ám ezen állatkertek közül az elmúlt egy évben sehol sem sikerült egészséges fiókát felnevelni.
A hóbaglyok közismerten fehérek, vagy fehér alapon feketével tarkázottak, a fiókák testét azonban hamuszürke, pihés tollazat borítja. A havas tájon ugyan a fehér szín jobban álcáz, ám a fiókák esetében - a fiatal állatok tökéletlenebb hőszabályozása miatt - mégis a sötétebb szín praktikus. Más kérdés, hogy a budapesti hóbaglyok éppen a legnagyobb kánikulára időzítették a szaporodást, ám a Kisszikla oldalában, a jegesmedvék szomszédságában található röpdéjüket eleve úgy alakították ki, hogy az kellően hűvös, árnyas és szellős legyen.
A fióka nemét még nem állapították meg, ezért mostanáig nevet sem kapott. Az viszont biztos, hogy H betűs nevet fognak keresni a gondozók, hasonlóan a szülőpárt alkotó kifejlett állatok, Hedvig és Harry nevéhez.
A hóbagoly (Bubo scandiacus) Észak-Amerika, illetve Eurázsia sarkkör menti területein őshonos, telente azonban valamivel délebbre húzódik. Viszonylag nagy testű bagolyfaj, szárnyainak fesztávja a 160 cm-t, tömege a 2-3 kg-ot is elérheti. Eredendően szürkületkor, illetve éjjel aktív, de a sarkvidéki nyár világossága sem jelent neki akadályt, éppen ezért állatkertekben is gyakran látni nappal aktív hóbaglyokat. Tápláléka egyrészt kisemlősökből áll - különös tekintettel a lemmingekre -, másrészt különféle madarakból, a fácántól kezdve egészen a hófajdokig. A hóbaglyok életre szólóan választanak párt. A költési időszak májustól szeptemberig tart, a tojások pedig 32-34 napos kotlás után kelnek ki. Nagyon gondos szülők, az utódnevelésben a szülőpár mindkét tagja részt vesz, utódaikat pedig igen harciasan védelmezik minden vélt vagy valós fenyegetéstől.
Államot alapítottak a levélvágó hangyák
Gombatermesztő szuperorganizmus a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Budapest, 2010. július 16. (péntek) - Igazi különlegességet jelentenek a Fővárosi Állat- és Növénykertben mostantól látható levélvágó hangyák. Az államalkotó rovarok szervezett munkavégzést folytatnak a táplálékukat jelentő gomba termesztése érdekében, s együttesen olyan hatékonyan működnek, hogy a természettudósok az ilyen rovarállamokat szuperorganizmusként tartják számon.
Hát ez elég furcsa
Érdekes, hogy a nagymamám tyúkjai nem tojtak szanaszét, mindíg a nekik kialakított fészkekbe rakták a tojásokat...pedig nem pici udvar volt
érdekes
csak a másik mellett állva tűnik fel, hogy tényleg más a színe
Bionikus macska
Speciális műlábakat kapott egy balesetben megsérült macska Nagy-Britanniában. Ilyen műtétre még sosem volt példa. Az állat máris képes járni, mert a fémhez sikeresen hozzá tudták növeszteni a bőrt és a csontot.
A világon elsőként egy speciális művégtagot kapott Nagy-Britanniában egy macska. Az Oszkár nevű fekete állaton alkalmazott eljárás újdonsága, hogy a fémhez hozzá tudták növeszteni a bőrt és a csontot, így nem veti ki a test a művégtagot. Úgy lehet elképzelni, mint ahogy az agancs nő keresztül a bőrön. De a fanyar humorú angol orvos, Noel Fitzpatrick nem ezt tartja a leglényegesebbnek. A kulcs az egész technológiához a szigszalag. Oszkár ugyanis fekete, és én nem teszek barna lábakat egy fekete macskára, inkább szigszalaggal tekerem körbe a műlábat - mondta Fitzpatrick.
Oszkárt nem sokat kellett noszogatni a műtét utáni ébredéskor: azonnal útra kelt és felfedezte az állatorvosi rendelőt. Még az orvosa sem számított erre.
A két és fél éves fekete macskának a hátsó lábait egy kombájn vágta le egy szerencsétlen balesetben. A macska a műlábak nélkül elpusztult volna, így viszont normál testtartással járhat. A művégtagot fejlesztő londoni professzor, Gordon Blunn a BBC-nek azt mondta, az operáció megmutatta a technológiában rejlő lehetőségeket.
A BBC dokumentumfilmet készített az eljárásról, az angol sajtó pedig máris a bionikus macskának nevezi Oszkárt.
Madagaszkár ház az Állatkertben
Makik, mosolygós gekkók és számos más érdekesség a most átadott létesítményben
Budapest, 2010. június 28. (hétfő) - Madagaszkár ház nyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A szigetország élővilágának néhány különleges képviselőjét bemutató létesítményben többféle maki, madarak, hüllők és kétéltűek is bemutatásra kerülnek. A kapcsolódó kiállítás a madagaszkári emberek kultúrájába is betekintést enged, és megemlékezik a sziget egykori választott királyáról, a magyar származású Benyovszky Móricról is. A megnyitó időzítése nem véletlen, épp a napokban volt ugyanis Madagaszkár függetlenné válásának ötvenedik évfordulója.
Tizenegy flamingófióka cseperedik az Állatkertben
Néhány madár még most is kotlik, így újabb fiókák is várhatók
Budapest, 2010. június 25. (péntek) - Az idei költési szezonban eddig 11 fióka kelt ki sikeresen a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kert munkatársai szerint azonban még további fiókák várhatóak, hiszen a felnőtt madarak egy része még csak most kezdett hozzá a kotláshoz. A budapesti flamingó kolóniát egyébként jelenleg 112 madár alkotja!
Az idei szezonban eddig tizenegy flamingófióka kelt ki sikeresen és indult fejlődésnek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A fiókák április végén és májusban keltek ki a tojásból és azóta is szépen fejlődnek. Több felnőtt madár azonban pótlólagos költési szezont iktatott be: elsősorban azok, amelyeknél valamilyen probléma merült fel a tulajdonképpeni költési időszakban. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt több madár eleve elhalaszthatta a tojásrakást, míg más egyedeknél a korábban lerakott a tojásban nem volt fejlődőképes embrió, vagy pedig a fióka a kikelés után bizonyult kelésgyengének.
A flamingók jellegzetes, iszapból és homokból készült fészekbe rakják le egy vagy két tojásukat: maga a fészeképítmény leginkább miniatűr vulkánra emlékeztet, amelynek krátere fogadja be a tojásokat. A fiókák 21-31 napos költési idő elteltével kelnek ki.
A már kikelt fiókák természetesen még nem sokban emlékeztetnek a kifejlett, hosszú lábú, karcsú, rózsaszínes árnyalatú madarakra. A cseperedő flamingók testét ugyanis szürke, pihés tollazat borítja, lábaik viszonylag tömzsik, és a felnőttekre oly jellemző, sajátosan görbült csőr helyett pedig még csaknem egyenes csőrt viselnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiókák az első pár hónapban még nem képesek a vízben lebegő táplálékszervezetek kiszűrésére. Ehelyett a felnőttek emésztőcsövének felső szakaszán speciális begytej termelődik, ezt csurgatják a fiókák csőrébe.
A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) Dél-Európában, Afrikában, Dél- és Délnyugat-Ázsiában őshonos madárfaj, mely főként a folyótorkolatok, sekély, sós vizű tavak és tengerpartok környékén fordul elő a legnagyobb számban. Magyarországon ritka kóborlóként, alkalmi vendégként találkozhatunk ezzel az állatfajjal. Hazánkban védett madárnak számít, eszmei értéke 50.000 Ft. A világ állatkertjeiben viszonylag gyakori, azonban a budapesti kolónia kifejezetten népesnek és szaporának számít. Jelenleg egészen pontosan 112 flamingó él a magyar főváros állatkertjében.
Ja én nem tudok olvasni, csak a képeket nézegetem! 
De,de.
Ott is van:"A világ legrondább kutyájának, Miss Ellienek, a kínai meztelen kutyának a halála..."
egy élmény lehet egy ilyen óriási cicust talpmasszázsban részesíteni
szerintem reklámozni mindig szabad.....maximum a cikkből kivágják, mert ingyen reklám
Szia!
Itt meg tudod nézni (olvasható, mert tudod nagyítani!) 
http://gallery.site.hu/d/14273815-1/bloki_jav.pdf
kis falunkban szerintem nem lehet ilyet megszerezni
Kár
Szia!
Gondolkoztunk rajta, hogy megemlítjük, csak nem tudtuk szabad-e, újságban megjelenhet-e mindenféle engedély nélkül, vagy úgyis "kisípolják" 
, viszont az oldalunkon a Történetnünk menünélott van! 
Tehát aki megtalál ezek után minket a neten (bár hangsúlyozom a nevünk el lett írva a cikkben ), az a blökire is rátalál!
Ha van kedved nézd meg: http://www.hpbp.mlap.hu
még megveheted, csak ma jelent meg
és nem is drága, mert csak 100 forint
azt hiszem hetente jelenik meg, úgyhogy a hétvégéig biztos találsz egy újságost
De kár hogy nincs meg az újság De nagyon örülök a hírnek
A fórumokhoz csak blöki.hu tagok szólhatnak hozzá!
A fórumokhoz történő hozzászólással elfogadod a fórumszabályzatot.
Bruno új tagja a blöki.hu-nak
kb 11 órája
Timi888 bejelentkezett a blökire
kb 11 órája
kincseim2 bejelentkezett a blökire
kb 17 órája
zsazs bejelentkezett a blökire
1 napja
Pamacs Emlékére hozzászólt a saját képéhez
2 napja
hoffmannsaci bejelentkezett a blökire
2 napja
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
2 napja
Nitacyca bejelentkezett a blökire
2024. April 23.
