‹‹‹ vissza Abigél adatlapjához vagy albumaihoz
Feltöltve: 2009. August 14. 17:58:33
Hozzászólások száma: 4
Szia Tapi!
Elfogadom a barátságodat, hisz bárhol is legyünk barátokra mindig szükség van.
A történetem már régen kezdődött. Talán egy éves lehettem amikor a gazdihoz kerültem. Szépen teltek a napjaim, rengeteget játszottunk. Egy napon egy kobor kutyus betévedt az udvaromba, talán én is segítettem neki, mivel a kerítést szétszedtem. Eből a románcból lettek kis apró kutyusok. Adél lányomat innen a kutyamenyből tartom szemmel./Amugy ő is szerepel a gazdi kutyusai között megtudod nézni!/ Miután megnőtt az én apóságom megakartam mutatni neki milyen ügyessen lehet egy sünivel játszani.Pekkemre kaptam egy elég komoly fertőzést ami a gerincemre mentrá. Szerető gazdiim mindent megtettek értem. A doktorbácsi hónapokig járt hozzám nagyon sok injekcíót kaptam. Már kezdtem feladni a reményt, de a gazdi igazi gondoskodó gazdi volt. Három óránként éjjel is felkelt s fecskendővel itatott. A doktorbácsi is feladta reményt már az utolsó kezeléseket nem is kelett kifizetni.De én összeszedtem magamat és meggyógyultam. Bár nem voltam a régi, a hátsólábaim nem akkartak mindig engedelmeskedni. Teltek gyorsan az évek, egy tavaszi délutánon minden megváltozott. Egyik pillanatról a másikra rosszul lettem. Kihívták a doktort, de azt mondta nincs remény agyérgörcsöt kaptam. Rettenetes látvány lehettem, hisz a gazduram szemébe is könnyeket csaltam.Az orvos azt mondta a gazdámnak választhatja a kezeléseket, de nem bíztos, hogy rendbe jövök s csak szenvedni fogok, vagy az elaltatás melett dönt. Nehezen hozták meg a döntést hisz a gyermekükként szerettek s én ügy érzem a mai napig ugy is szeretnek hiszen nagyon sokszor megemlegetnek. Igy hát az elaltatást választották, hogy ne szenvedjek tovább. Most már megkönnyebbülve figyelem őket innen fentről.A gazdi szemében én mindig az Ő Abija maradok, sokat beszél hozzám ha a képeimet nézi és ha a síromat meglátogatja.Igazad van abba, hogy nem felejtenek el minket soha!
Üdvözlettel:Abigél
Szia Abigél!
Elhiszem,hogy gazdi szemében a kincs vagy!
Benneteket nem lehet elfelejteni,szeretni lehet másik kutyust,de elfelejteni SOHA!!!!
Éngem nagyon szeretnek a Gazdikámék,de elődömet Mondit még most is minden nap emlegetik.Anya amikor mesél róla könnyes a szeme-most is,
Mi történt Veled Abigél?Elmondod?
Elfogadnád a barátságom?
Szeretettel:Tapi
zsazs bejelentkezett a blökire
58 perce
Pamacs Emlékére hozzászólt a saját képéhez
kb 22 órája
hoffmannsaci bejelentkezett a blökire
kb 22 órája
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
1 napja
Nitacyca bejelentkezett a blökire
2 napja
kincseim2 bejelentkezett a blökire
2024. April 22.
Ada és Lilko barátok lettek
2024. April 21.
Ada és Lola barátok lettek
2024. April 21.