Írta BeniKata gazdi (Beni), 2009. July 17. 15:33:16 #1006

2009.07.08. CSÜTÖRTÖK

Életem legboldogabb, legcsodálatosabb napja!!!
Hogy miért? Talán a második születésnapom!

Anya gondolt egy merészet és újra elcibált egy helyre, ahol előtte egy asztalra fektettek és a hasamon csúszkáltak valami készülékkel, közben néztek egy monitort... Anya nagyon feszült volt, éreztem hogy remeg egész testében, így én is egyre idegesebb lettem. Miért megyünk ide, ha anya sem szeret itt lenni?? Vagy aggódik valami miatt, izgul?
Bementünk...ismerős hang, ezt a férfit már láttam..ismét az asztalra tettek.
Elkísért minket a barátnőm Tücske és gazdija Ildi, persze ők is idegesek voltak, mindenki nagyon izgult valamiért...
Újra kentek valamit a pocimra és nézegették a monitort. Anya fogott, éreztem, hogy nagyon hevesen ver a szíve... Aztán beszélgettek valamit, és anya elbőgte magát, elkezdett puszilgatni és mondogatta: "megcsináltuk nagyfiú, vége van!"
Aztán amikor letettek a földre, könnyezett a doktor úr, anya és Ildi is...csak mi nem értettük a helyzetet Tücskével.
Nagy örömködés, dögönyözés, és sok sok boldog könny!

Meggyógyultam, a daganataim felszívódtak, egy olyan betegséget hagytam magam mögött, ami miatt már más orvos eltemetett, s a remény is igen csekély volt..
De hát én akartam élni nagyon, nagyon! Szeretnek, jó dolgom van, s én ezt nem akartam itt hagyni!

Így nagy boldogságban mentünk haza, anyáék folyton azt mondogatták: "nem hiszem el, hihetetlen!"
Este anya még sokszor sokszor agyon dögönyözött és puszilgatott, közben könnyezve hívott fel sok embert...

Boldog vagyok, mert anya is boldog...

Azt hiszem, most valami nagy dolgot...végleg magunk mögött hagytunk!

Jóéjt!