‹‹‹ vissza Zeusz adatlapjához

Írta DérAnita gazdi (Zeusz), 2010. April 30. 21:19:15 #7617

Iskolába járni jó!

Már egy hónapja járok az iskolába, ahova anya elvitt.A haverommal Brúnóval együtt járunk. Nagyon tetszik, mert sok új barátot lehet szerezni, és azok az új szagok....Csuda jó!
A barátkozás azért nem megy olyan jól, mert anya nem nagyon mer odaengedni másokhoz, mert mindenkire morgok. De ez csak azért van, hogy megmutassam, hogy én vagyok a legerősebb, főleg azóta a csúnya harapás óta.
De a suli szuper!! Ülni eddig is tudtam, de most tökéletesen megy.Már megtanultam feküdni,akadályt ugrani, rámpán föl és lemenni, ütemváltással haladni,ülve vagy fekve maradni akkor is ha az anya messzire megy tőlem,apportírozni nem kellet megtanulnom,mert azt már nagyon jól tudtam. Ja és anya ha messziről hív, én odarohanok hozzá,és azon nyomban leülök elé. Az egyetlen,ami nem megy,az az őrző-védő munka. Játékos vagyok, és nem tudok agresszívan fellépni.De Balázs bácsi szerint idővel olyan jól fog menni,hogy anya majd alig bír tartani.Minden órát nagyon várok,és boldog vagyok amikor anya büszke rám.
Imádom az iskolát!!!!

kommentek száma:0tovább

Írta DérAnita gazdi (Zeusz), 2010. March 15. 12:28:18 #6353

Kutyaharapás szőrével!

Minden 2010.03.13-án történt.
Anya és apa sétálni vittek,és én nagyon boldog voltam. Erdőben jártunk,kimentünk a mezőre ahol nagyokat ugrándoztam,szaladgáltam,szimatolta. Későre járt az idő,amikor elindultunk hazafelé.Épp a tónál jártunk,amikor anyáék visszahívtak és rám rakták a pórázt.Először nem értettem miért,hiszen ezen a helyen mindig szabadon szaladhattam,amikor egyszer csak megértettem,és észrevettem 2 kutyát szabadon. Ők is észrevettek és elkezdtek felénk szaladni.A gazdáik próbálták visszahívni őket.Az egyiküket sikerült is,de a másik egy németjuhász odarohant. Én teljesen mozdulatlanul álltam,ő szagolgatott,a fejét a hátamra tette,és nagyon mérgesen elkezdett morogni.Anyáék próbálták elzavarni,és közben a testükkel igyekeztek engem körülvenni,és megvédeni,de az a kutya hirtelen elkapta a combomat,húzott és nem engedett. Én persze sírtam. Anya kiabált a kutyára,apa pedig próbált volna menteni, de szerencsére egyszer csak a kutya elengedett.A gazdája rárakta a pórázt és elmentek.Anya nagyon megijedt,de láttam,hogy egy kicsit megkönnyebbült,és nagyon mérges lett. Azt mondta apának hogy ezt nem fogja annyiban hagyni.Nem értette, hogy fordulhat az elő,hogy nem kötötték meg a kutyákat,amikor láttak minket,sőt,abba az irányba akartak jönni,ahol mi voltunk.Ha mi sétálunk,anya mindig rám rakja a pórázt ha emberekkel,vagy más kutyákkal találkozunk,pedig én tényleg nem vagyok mérges kutya.Csak ismerkedni és ugrándozni szeretek,és anya aggódik,nehogy összepiszkoljam az idegen 2lábúakat.Hát ezért szoktam ilyenkor pórázt kapni. Anya sokszor mondja rám hogy emberbarát vagyok.Ez szép szó és tetszik is, de nem hiszem hogy az a néni,akinek a kutyája ezt tette velem szép és jó szót érdemelne.
Végül a szerencse a szerencsétlenségben,hogy nem lett komolyabb bajom.Egy nagyobb karcolás és 2 fognyom maradt vissza,anya szerint hamar begyógyul.Én is hamar elfelejtettem,mi sem bizonyítja jobban,hogy az eset után pár percre már ugrándoztam,és szaladgáltam, igaz egy kicsit még fájt a lábam.
Eb csont beforr.


kommentek száma:2tovább