‹‹‹ vissza Sárhegyi Manka adatlapjához vagy blogjaihoz

Írta drlaczkoilona gazdi (Sárhegyi Manka), 2009. June 20. 23:09:16 #460

Élet és halál kérdései

Azt hiszem ezen az oldalon több olyan gazdi is van, mint az enyém, aki sokáig gyászolt engem. Elmesélem hát az én történetemet....

Hat hetes voltam, amikor a gazdimhoz kerültem, akinek már volt egy sarplaninai kutyája Aldó, ő már nagy kutya volt.
Aldó nevelt fel engem, megtanított minden kutyaságra. Később ő lett a férjem, sok kiskutyánk lett mind gyönyörűséges, én nagyon jó anya voltam. A gazdim szerint nem voltam olyan okos mint Aldó, de nekem az eszem helyén is szívem volt...
Soha nem voltam beteg, - szemben Aldóval, aki sokat betegeskedett,- ezért a gazdim azt hitte hogy velem nem is kell annyit foglalkozni, mint Aldóval.
Szép lassan megöregedtem, egyre nehezebben tudtam felállni, egy este aztán egy rossz mozdulattól egy csigolyám elfordult és megbénult a hátsó felem.
A gazdim öccse állatorvos, a vizsgálatok kiderítették, hogy méhdaganatom, emlődaganatom és petefészek daganatom van. Ezeket meg kellett műteni és csak utána kerülhetett sor a gerincműtétre.
Sajnos nekem ez a sok műtét már sok volt, feladtam, elment az életkedvem, nem akartam sem enni, sem inni, a gazdim hiába volt velem mindig.
Végül tudomásul vette, hogy én már menni akarok, és elengedett... Sokáig gyászolt engem. A gyászát enyhítette, amikor befogadta ezt a rosszcsont Bátorszívű Lillytakinek ezért hálás vagyok.

Sokszor érzem itt fenn, hogy a gazdim rám gondol, még mindig megsirat, de érzem, tudom, hogy sohasem fog engem elfelejteni...

Szenvedéseimből annyit megtanult, hogy amikor fél évvel később a majdnem 16 éves Aldó is csak nagy fájdalmakkal tudott felállni, nem várt ilyen sokáig, hanem szomorúan, de elengedte. Mostmár ő is itt van velem, együtt hancúrozunk Aldóval és lemosolygunk a gazdira, bíztatjuk ezt az égedelmesen rossz Bátorszívű Lillyt, hogy helyettünk is rosszalkodjon csak kedvére, neki is szép, hosszú élete lesz a gazdink mellett.
A gazdim megtanulta, hogy az az igazi szeretet, amely képes az elengedésre...még akkor is, ha ez gyötrelmesen fájdalmas tud lenni.

Hozzászólások száma: 6

Írta hoffmannsaci gazdi (Jenny), 2009. August 18. 08:50:47 #73839

Nagyon megható történet. Nekem még nincs blogom az életemről, de hamarosan lesz, gazdi összeszedi magát ésleírja. Nekem is volt két tesóm (Gina és Pamacs). Hiányzom Nekik, de ők is nekem.

Írta kesmoni gazdi (Buldi), 2009. August 04. 07:08:45 #57790

Tudni kell elengedni Őket Nya is ezt tette Pogicámmal májusban A mai napig nem tudja elfelejeteni. Csak az bíztatja, hogy már nem fáj Neki sem semmije. Őszínte tiszteletem a Gazdidnak

Írta Daisybaba gazdi (Hapika), 2009. July 02. 14:40:50 #23686

Megszakad a kis szívem ! Mutasd meg légyszi a pamacsokat !

Írta drlaczkoilona gazdi (Sárhegyi Manka), 2009. June 29. 18:27:11 #20881

A gazdim szívéből jött

Írta Norcsi73 gazdi (Zsófi), 2009. June 21. 18:36:56 #14294

Megint sikerült megsiratnod...egyszer,majd ha már tud a gazdi mesélni róla,leírja nektek Queeni,az elődöm történetét.De most még nem megy neki...

Nyugodjatok békében.

Írta LTamara gazdi (Frici), 2009. June 21. 16:15:54 #14123

Ez a leggyönyörűbb blog amit valaha olvastam
Nyugodj Békében Manka !