Bemutatkozás: | Én Bettike, életem első öt hónapját menhelyen töltöttem, több hasonló sorsú társammal együtt. Egy szép tavaszi napon megjelent a jelenlegi gazdim, aki éppen nem rám vágyott. Ő kan kutyát szeretett volna, én viszont kislánynak születtem. Nem is vitt el, és én szomorúan ültem a sarokban, az egyik fülem felállt, a másik lekonyult a szomorúságtól. Két nap múlva újra megjelent, és azt mondta, hogy gyere velem. Annyíra megszeppentem, hogy meg sem mozdultam azon a hosszú úton, majd gy tágas szép kertben találtam magam. Finom kajcsit kaptam,mr nem kellek senkivel sem osztozkodnom. Remek sorom van. |