Írta Hajnika_ gazdi (Bendzsi), 2009. October 31. 12:06:17 #2980

emlékül

A mancsod fogom ma is, ugyanúgy, mint régen,
A képen ott vagy te is velem, és nem értem,
Mért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék.


Bendzsi-vel egy tökéletes életet töltöttünk együtt, sokkal több szeretetben, mint amennyiben a legtöbb ember egy életen át részesül. Aztán elment. Az ő határtalan hitével. még csak két hónap telt el. De Bendzsi alakja, amint felém fut, mindörökre velem marad.

Megy az idő, és a tűzből nem marad itt más: csak parázs,
De a fénye kitart, és ez jelzi, hogy volt száz varázs,
Soha ne félj, ami fontos, nem tűnhet el - hinned kell!
Amíg élsz, veled él, nem fújja a szél soha el.