Írta hoffmannsaci gazdi (Gina), 2010. June 03. 21:00:51 #8370

MONORON... I rész

Gazdikánk Kutyanapi meglepetése számunkra

...elvittek egy klassz születésnapi bulira...

Gina szavaival:
Már hajnalban átszűrődött a nap sugara a szoba ablakán. Így ébredni csodálatos. Ez a nap egy szép napnak ígérkezett.
A reggeli séta után elkezdődött a kétlábúkáék pakolása. Előkerült a nagy utazótáska, kisebb csomagocskák, ajándékok, a mi tányérkáink, itatóedénykéink, ágyikóink. Én és tesókám Pamacs nagyon figyeltünk, s már éreztük a levegőben, hogy itt valami készül. Egyre izgatottabbak lettünk. Futkároztunk a kijárati ajtó és az erkély között. Ott kukucskáltunk lefelé, míg kétlábúkáink mindent levittek a kocsiba. De, hát hová viszik a mi ágyunkat, edénykéinket? Miért hagynak bennünket a lakásban, ők meg le-fel jönnek-mennek.
De egyszer csak a fogasról lekerült a mi hámunk is és ránk adták. Aztán a póráz is kattant rajtunk. Leértünk az utcára, ott még produkáltam egyet, Pamacs is emelt egyet-kettőt a lábacskáján, neki ugyanis soha nem okoz gondot, hogy ráadásokat pisiljen Aztán betettek a kocsiba. Hurrá, hát akkor mi is megyünk! De, hát hová?
Fegyelmezetten ott ültünk a hátsó ülésen a mami-gazdival, egyikünk az egyik oldalon, másikunk a másik oldalon. Nagyon érdekes volt az út, a táj csak úgy szaladt mellettünk. Hosszúnak tűnt az út, pedig csak úgy röpültünk az autóúton.
Aztán egy nagyon szép kapu elé értünk, ahol lassított papi-gazdi, s az ajtó, mint a mesében, csak úgy magától kinyílt, s áthajtottunk rajta, be egy csodálatos nagy kertbe, egy csodálatos nagy házhoz. A kert végét nem is láttam, olyan, de olyan nagy volt. És a vendégváró tudjátok ki volt? Hát persze, hogy az, aki Pamacsot a mami-gazdinak ajándékozta annak idején, hogy mamika meggyógyuljon a szívében hordozott fájdalomtól. Ekkor én még mamit nem ismertem.
Folyt II. rész...