Írta homer61 gazdi (Pami), 2009. September 21. 22:11:49 #2210

Legszebb ajándék

Hát hol is kezdjem. Gyerekkoromban egy egész csomó nyulunk volt. Szép nagy nyuszik. Aztán egyszer évekkel később, mikor már nem volt tapsink,életemben előszörláttam egy lógófülűt. Gyönyörű volt, azonnal beleszerettem. Nekem kell egy ilyen szépség.
Eltelt úgy tíz év. Titkon mindig arra gondoltam, hogy egyszer valakitől megkapom a titkos álmomat, de mindig valami mást kaptam. Nem baj, gondoltam még egy betejesületlen vágyam nem teljesül.
Aztán közeledett a születésnapom. A barátnőm már hónapokkal előre húzott, hogy találjam ki mit fogok kapni. Persze nem árulta el. Nem is tudtam mit higgyek, gondoltam is rá meg nem is. Nem akartam elhnni, hogy tényleg kaphatok egy nagyfülű tappancsost. Hetekig teljes bizonytalanságban voltam.
Aztán eljött a szülinapom előtti nap. Napokig nem jártam Zsuzsinál, most végre láthatom. Tele izgalommal bekísért a szobába, tudtam ha tapsit kapok holnap, akkor már ott kell lennie. Kalimpált a szívem, izzadtam. Beléptünk. Zsuzsin hatalmas mosoly, az arcomat figyelte. És, és ott volt. Egy gyönyörűszép lógófülű kis rosszaság. Nagyon édes!
Azonnal szerelmes lettem. Percegig nem jutottam szóhoz, már azt hitték, hogy nem örülök, pedig csak nem hittem el, hogy ott van előttem . Imádom! Apa lettem! Most már hárman vagyunk.
Azóta eltelt másfél év, és még mindig szerelmes vagyok egy öntörvényű, beképzelt, neveletlen és nevelhetetlen, kéregető, tálka felfordító, széna kitépő, mindent összerágó, aludni nem hagyó, rajtunk zsarnokoskodó kis zajládába. És egy tündészép lányba.
Ki mondta, hogy az ember nem lehet egyszerre kettőbe szerelmes?
Zsuzsi és Pami, az én kis családom!