Írta Kate gazdi (Lufi), 2009. October 23. 22:45:42 #2801

Egy napom az én példaképemmel Barnival (apuval)

Háát...hol is kezdjem...minden reggel arra kelek hogy apu a járókelőket ugatja/szaglássza aztán 1szer csak kinyitódik az a nagy hangos kapu és kigurul onnan egy nagy fémdoboz.. hátt én nem tudom még most se hova rakni h mi az...de azok a kedves emberek bele szoktak ülni...nah mind1 aztán kijön az az aranyos kislány a nagy táskájával és megsimogat ...őt nagyon szeretem mert mindíg játszik velem ...azt hiszem hogy ő az én gazdám. Aztán jön az a kedves fiú és megetet engem meg apucit és ügyel rá hogy ne az egymás tejét igyuk meg aztán követem az én drága jó apukámat mindenhová...próbálom én is kiszagolni azt amit ő...de be kell vallanom h csak próbálkozom.. nagyon sok gyalogos megáll a kerítés előtt hogy megsimogasson minket apu azt is mondta hogy amióta itt vagyok egyre többen ...aztán hazajön a kislány megint megsimiz ad enni és bemegy a házba...utánna hazajön a nagy fém láda (apa azt mondta hogy-,,ez kicsim a kocsi")és aztán lefekszünk aludni és amikor hideg van és fázom akkor apu meg szokta engedni hogy menjek be az ő házába és ő meg kinnt marad a lábtörlőn...és meg szokta ígérni hogy akárki is jön és én alszom akkor hejettem is jól összeugrálja és össze sározza az illető ruháját ... hát..kb illyen egy napom apuval.

kommentek száma:0tovább