Írta ketlin gazdi (Lütyő a CSIBÉSZ CICA), 2009. September 27. 11:34:15 #2287

Már megint rossz voltam...

Tegnap reggel felfedező útra indultam, átmásztam a kerítés alján,s így a mellettünk lévő szomszéd néni kertjébe jutottam. Már máskor is elkövettem e csalafintaságot, mivel tudom, hogy ott kutyától nem kell félnem, csak egy idős néni lakik a házban.
Bóklásztam, szaglásztam, kíváncsiskodtam minden felé, amikor hirtelen ismeretlen hangokat hallottam.
- Jaj istenem ,kik ezek? ez nem az én gazdikám hangja.
Hova menjek mit csináljak?
Ahogy csak bírta 4 pici lábam ,rohantam az első menekülő út felé. Hopp már bent is vagyok de hol vagyok? Mi ez, itt én semmit nem ismerek, itt minden idegen. Van itt egy lépcső ami felvezet valahová, de hová? . De hiszen ez olyan mint ami a gazdikáéknál is van, ami felvezet a ház tetejére . - HÚÚÚ, de sok érdekes dolog van itt, megnézem, ezt is , ezt is, na meg ezt is megnézem.
Csuda jól éreztem magam, ha én ezt elmesélem a Boginak, meg a Viszkásznak!.
Hirtelen valami éles motor hangot hallottam, kilestem egy pici lukon. Valami talicska félét tologattak a füvön annak volt ilyen hangja, meg lóbáltak egy hosszú nyakút, az még hangosabb volt. ÁÁÁ ez engem nem érdekel!!! A nagy felfedzést egy idő után meguntam, már nem volt hozzá kedvem, de a hang még mindig ott volt. És én ettől is , meg azoktól is akik csinálták nagyon, de nagyon féltem.
-Miért is jöttem ide,? Már éhes is vagyok, de milyen. A Bogiék már biztosan eszik a finom pecsenyét , a cica konzervetnélkülem.
Ahhhhh!!! Csönd van, nem hallok semmit! Gyorsan felálltam, elindultam lefelé, a lépcsőn, az ablak irányába, ahol bejöttem. Na , már itt is vagyok, végre ! A lépcső utolsó fokáról már szinte le sem léptem, hanem amilyen gyorsan csak lehetett, ugrottam
Ebben a pillanatban akkora koppanást éreztem a fejemen, hogy azt hittem kalapáccsal vertek fejbe.
Mi történt? Próbáltam felkászálódni, mert úgy folytam le az ablak üvegéről mint az olaj.
Jaj istenem, ez nem lehet becsukták az ablakot, most mi lesz velem, a kaji, a gazdi, a Bogi, meg a Viszkász, meg minden .., Most mit csináljak? Már sötét volt.
Mindent megpróbáltam, de kimenni sehol nem tudtam. És, és . most jut eszembe, nem is keres senki , nem kellek senkinek?
Elhagytak, elvesztettek, mert rossz vagyok, mert én mindig csak rosszat csinálok! Mert olyan LÜTYŐ vagyok ! Már éjszaka van, nagyon éhes vagyok, de itt még egy kis vacak egeret sem lehet találni, de még egy tücsköt sem ! Olyan hangosan korog a gyomrom, hogy alig tudok tőle elaludni.
Aztán mégis összekucorodtam.és reggelig aludtam.
LÜTYŐ, LÜTYI, LÜTYŐ CIC, CIC, CIC, .hallottam álmomban, kinyitottam az egyik szemem, aztán a másikat. LÜTYŐ, CIC nyáááááááááu, nyááááu, itt vagyok suttogtam,- hiszen ez a gazdikám, az én édes gazdikám hangja!
Egyre erősebben kiabált , mert én is egyre erősebben, most már szabályosan óbégattam.
NYAAAAAÚ, NYAAAAAAAAÚÚÚÚ, -olyan kétségbeesett hangot adtam ki, hogy ennél már csak a gazdié volt kétségbeesettebb , amikor meghallotta, hogy valahonnan, hallja a hangomat.
Fölszaladtam a padlásra újra, hogy még hangosabb legyek. Hallottam, hogy csöngetnek az öreg néni kapuján, és igen, igeeeen, ez a gazdi hangja!!!!
Egyszer csak kinyílt egy ajtó és a gazdi mászott fölfelé a lépcsőn a padlásra és már láttam a fejét, és hallottam a hangját
Hát itt vagy LÜTYŐ TE CSIBÉSZ CICA!! Azt hittem, hogy elvesztél ?!!
JUHHHÉÉÉÉÉ kellek neki, szeret még engem, biztosan enni is ad mert nagyon,- de nagyon éhes vagyok édes drága gazdikám !!!