Írta loveanimals gazdi (Cézár), 2011. May 13. 23:07:03 #15465

Fóka története...

Ezt a történetet most kisgazdi meséli, mert amikor Fóka itt volt, én akkor még meg sem születtem!
Fóka a "régi" kutyánk volt. Mivel apukám vadász, sok más vadász barátja is van. Az egyik barátja talált rá Fókára az erdőben, tiszta sárosan, lucskosan stb. Fóka is német vizsla volt, barna színű, rövid szőrű. Amikor rátaláltak, már akkor sem volt épp egy fiatal kutya. Na szóval az erdőbe találtak rá, és az állatorvos szerint otthonról puskával űzték el, fenékbe lőtték , de szerencsére éppen csak súrolta a hátsóját. Aztán mivel már minden vadászbarátnak volt kutyája csak nekünk nem, így hát mi befogadtuk szegény kóbor ebet. Fóka lett a neve (ne kérdezzétek miért), szerintem szeretett itt lenni, apukámhoz nagyon kötődött!!!
Egyszer csak baj történt! Mi más is okozhatta volna a bajt, mint a kullanc s! Fóka sajnos fertőző kullancsot szedett össze, és hát túl későn vettük észre. Láttuk, hogy rosszul van a kutya, nem eszik, nem csinál semmit, csak alszik. Elvittük az állatorvoshoz, és írt fel gyógyszert, amit mindig beadtunk neki. Ám már ez sem segített. Újra állatorvoshoz vittük, de akkor azt mondta az orvos, hogy már nem lehet rajta segíteni! Továbbra is adtuk neki a gyógyszereket, de már csak kicsi májas falatokat volt hajlandó megenni! Aztán az egyik nap vége lett. Vége lett szenvedéseinek. A kertben temettük el. Nem tudjuk pontosan, de kb. 10-11 éves lehetett!
Amikor aztán Cézi hozzánk került, mindig a sírhelyén feküdt, folyton! Ott feküdt, ahol Fókát eltemettük, pontosan azon a helyen! Biztosan érezte, hogy ott van valami...
Szóval ezúton is szeretném mondani, hogy NAGYON vigyázzatok a kullancsokkal, ez nektek egy tanulság lehet, nekünk is az!
Remélem senki nem kerül ilyen helyzetbe, senkinek sem kívánom!
Köszönöm, ha elolvastátok!
Pacsi: Cézi és kisgazdija