Írta martafeher gazdi (Joyce), 2009. November 27. 19:15:33 #3510

Jampec

A zoknak írok, akik emlékeznek Jampec kutyára. Tegnap meglátogattam Jampikát az új gazdájánál. Egyszerűen összeszorult a szívem, hogy milyen jó helyen van. Gyönyörű, majd kicsattan az egészségtől. Amikor megálltunk a ház előtt meredten nézett a kerítés mögül, megismerte a kocsi hangját, de látszott rajta, hogy még nem teljesen biztos abban, hogy tényleg mi vagyunk. Amikor kiszálltunk a kocsiból azonnal ugrándozni és rohangálni kezdett örömében. Előbb értünk oda mint a gazdija de mondta hogy menjünk be nyugodtan. Vittem neki egy csipogós piros szivecske játékot, mivel nálunk is játszott, nagyon tetszett neki. Dobáltam neki a játékot, mindíg visszahozta, letette a lábam elé, hogy dobjam újra. 10-15 percig játszotunk, dögönyöztem, ölelgettem, amikor megjött a gazdija a kisfiával. És ez tetszett a legjobban! Amikor legközelebb eldobtam a játékot már nem nekem, hanem a gazdijának vitte vissza. Amikor elbúcsúzunk nem sírt, nem akart velünk jönni, OTTHON volt. Csak ült a gazdija mellett nem rohant a kerítéshez. Mostmár 100 %-ig biztos vagyok abban, hogy jó helyen van. Olyan boldog vagyok.