Írta Mira gazdi (Maszat), 2009. June 08. 21:31:03 #299

Memory of Maszat

Ma reggel elaludt az én imádott kisfiam.
Maszatkám 2009.06.08-án hosszú betegség után itthagyott engem és 2 patkánytársát.

Körülbelül 2 hónapja kezdődött betegsége, pontosabban akkor vált láthatóvá, hogy valami nincs rendben.
Persze egy több, mint 2 éves patkánytól ne várjon hatalmas akrobatikus ugrásokat az ember, így az öregség velejárójának tudtam be, hogy lomhává vált a mozgása. Később már a ketrec felső ajtajára való felugrás is nehézkessé vált nála, majd szinte egyik napról a másikra úgy elgyengültek az izmai, hogy nem tudott lábra állni.
Nem bénult le, de annyira nem volt benne erő, hogy az utolsó 2,5 hetet az oldalán fekve töltötte.
Viaskodtam magamban, nem akartam, hogy szenvedjen, viszont feladni sem akartam a küzdelmet.
1,5 hete megkérdeztem tőle mit tegyek, mi lenne a legjobb neki, szeretné-e, ha elaltattatnám de a válasz az volt, hogy küzdjek érte.
Így elkezdtem pépesített ételt adni neki szívószállal, étvágya volt az utolsó pár napot leszámítva, kapott homeopátiás immunerősítő szert, Reikiztem, masszíroztam naponta többször, minden nap gyógyító mantra szólt a számítógépen. Jobban is lett a kezelések utáni pár napban, de aztán csak legyőzte a kór, talán daganat, talán más...ki tudja...
Már tegnap tudtam, hogy ez lesz az utolsó éjszakája. Ma reggel fél 6-kor felkeltett, odamentem hozzá, láttam, hogy görcsei vannak és nem kap levegőt. Senkinek nem kívánom ezt az élményt.
Nem tudtam már sokat tenni érte, köréhelyeztem egy alul-felül nyitott fényburkot tele energiával és kívántam neki, hogy menjen békével. Nem sokkal ezután meghalt...

Egy ideig lelkiismeretfurdalásom volt amiatt, hogy csak meghosszabbítottam a szenvedését, de tudom, ő választott így.
Hisz visszautasíthatta volna a táplálékot, de ő mégsem tette és ahogy belenéztem a szemébe miközben az ölemben feküdt, láttam, szüksége van erre a 2 hétre. Hogy miért, azt csak ő tudja...

Isten veled Drága Barátom, remélem találkozunk egy következő életben!