Írta Mizsike gazdi (Misike), 2011. February 08. 09:08:11 #13719

Szurke februári délelott bearanyozva szeretettel

Mint általában szoktam, reggelenként én keltem a gazdit, puszilgatom, ugrálok korulotte, amig fel nem kel. Bár elég nehéz ot felkelteni, alszik mint a bunda. Ez a nap sem volt kulomb. Ma is megvolt a rituálé, de most a gazdám hamarabb ért haza. Szinte el sem ment, már itthon volt. Bár nekem egy perc is nélkule orokkévalóságnak tunik. Ha hazajon repdesek az oromtolés ezt érthetjuk szó szerint is. Bár nem orul neki néha, mert mindig gondoskodom arról, hogy egy ruhája se maradjon szor nélkul. De ot ez zavarja legkevésbbé. Mikor hallom, hogy nyitja az ajtót, hangos nyuszitésbe kezdek, kaparom az ajtót. Ugy tudom riszálni a hátsofelemet és kozbenmorgok egy játekkal a számba.
Miután teljesen lenyugodtam (ez tart olyan 15 percig), megyek nézelodni az ablakon. Mindig kommentálom a kint zajlo eseményeket, ami már biztos a szomszédok agyára megy de hát én is csak ,, ember,, vagyok.