‹‹‹ vissza Montsy07 adatlapjához vagy blogjaihoz
Úgy alakult, hogy anyukámék elmentek nyaralni, és egy hétig ki kellett költözni a kertesházba, hogy a kutyáról gondoskodhassunk. Természetesen a macskát magunkkal vittük, ne maradjon már szegény otthon, élvezze a kertes ház örömeit. A nyaralás végeztével azonban Sissit haza akartuk vinni, mielőtt beindulok dolgozni, hogy újra a megszokott környezetében legyen, és ki tudja pihenni a kutya pesztrálásait.
Már a reggel fényesen indult. Sissi 4kor kelt, amit nemigen tudtunk mire vélni. Nyávog. Összeszorítottam a szemem, hátha a fülemre is hatással van, átfordultam a másik oldalamra és vártam, hogy a nyávogás abbamaradjon. Nyílván nem, mivel az eddigi hangerő hatástalannak bizonyult, feljebb tekerte a volumét, és én határozottan kezdtem ideges lenni. Azt hittük éhes megetettük. Nyávog. Azt hittük Wc-re kell mennie hát odatettem az almához, eredménytelen kísérlet volt. Nyávog. végül feladtam a küzdelmet, hagytam hadd rohangáljon és készülődés közben rendszeresen a talpamba harapjon.
Azért a munka az munka, és hát oda időben kell beérkezni, szóval Sissi 2 órás szórakozás után végülis bekerült a kalitkájába, majd bedobtam a férjem ölébe, hogy addig is szórakoztassa. Mindig én vezetek, ha felmerül a gyanú, hogy agresszív közlekedési stílust kell bevetni a reggeli csúcsforgalomban...
Sissi nem különösebben tolerálta az újabb fogságot, és ismét elkezdett nyávogni. Ez pillanatokon belül átváltott erőszakos-hangos nyávogássá, hamarosan a rádiót sem hallottuk, én meg éreztem, hogy én is, férjem is összeszorított foggal pattanásig feszült állapotban próbáltunk keresztüljutni az amúgy is idegesítő "reggelikómás" sofőrökön.
De Sissi tudta tovább feszíteni a húrt... Egyik pillanatban - miközben minden erőmmel a közlekedésre próbáltam koncentrálni, férjem felkiáltott, hogy "Sissi ne!". Odanéztem, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy az amúgy szobatiszta macska simán odaprodukálta a reggeli maradványait a kalitka egyik sarkába.
Hozzászólások száma: 0
