Írta Nadlernékissandrea gazdi (Milli), 2011. March 17. 22:47:39 #14479

Orvosnál jártam...

Két nappal ezelőtt elkezdtem "szerelmes lenni". Érdekes, eddig ilyent nem éreztem. Gazdáimat kissé mintha zavarta volna, elég sokat sustorogtak mögöttem. Én meg csak mentem és énekeltem - még tegnap is - és daloltam a nem létező fiúnak, akit vártam. Tulajdonképpen bárki jöhetett volna. Aztán ma szörnyű dolog történt velem... Betettek a hordozódobozba és elvittek arra a szörnyű helyre. Nagyon fájt, amit ott velem tettek, igaz, nagyon elaludtam, de az ébredésem után nagyon fájdalmas és érzékeny volt a hasam. És mintha valami hiányozna belőlem...
A gazdi jött is értem délután, hazahozott. Csodálkozott, hogy milyen fürge vagyok a friss vágás ellenére. És ahogy múlt a délután, ez egyáltalán nem változott. De mindenáron meg kellett ott igazítanom magamat és leginkább azt a fránya ragasztót akartam levenni, mert annyira idegesített. Éreztem, hogy a gazdi egyre inkább neheztel rám. Mindig mosakodtam és ha a hasamnál mostam magam, már ott volt a keze, hogy 'nem'.
Aztán addig tartott ez az egész, amíg meg nem fogtak és rám nem tették ezt a szörnyű fehér műanyagot a fejemre. Hát borzasztó!
Nem tudok tőle rendesen menni, tájékozódni, idegesít és még tetejébe fáj a hasam is! És nem tudok tőle megszabadulni.
Micsoda megalázó helyzet! És tetejében, már nem lehetnek utódaim. Azt mondják, jobb ez így nekem... És nekik is, persze (de ezt nem teszik hozzá, mert emberek és ránk macskákra nem is gondolnak, hogy mi a jó nekünk, de legalább egyszer szerelmes lehettem).
Remélem, ennek a rémálomnak hamar vége lesz!