Írta Onnophrisz gazdi (Hektor), 2009. December 10. 08:03:59 #3767

Eltűntem

Ma reggel ahogy mindig,anya kiengedett engem és Szafit,hogy játszunk.Mivel anya reggel megy dolgozni csak 1 órát lehetünk kint.Van kis kertünk ahol ha nincs hideg anya megengedi hogy kikaparjuk a virágjait, bár ennek nem szokott annyira örülni,de mégsem szid meg bennünket.Szafi kitalálta hogy ás egy nagy gödröt és elbújunk benne,így anya nem talál meg és egész nap kint lehetünk.Hát így is volt.Ásás,bujás.Igen ám,de eljött az idő anyának dolgozni kell mennie.Halottunk hogy hív bennünket,meg se moccatunk.Még enni se kértünk.Anya benézett mindenhová,az ágyba,szekrényba,polcok alá de nem talált bennünket sehol.Már már keztünk örülni,mikor anya elkezdett sírni,hogy hol vagyunk.(Elszökni nem tudunk mert beton kerítésünk van)Apa is jött hívott bennünket,keresett,de ő sem talált meg.Már vagy két órája bujkáltunk Szafival(a csajom egyépként)mikor álmos lettem,hideg is volt és még nem reggeliztem.Anya még mindig keresett bennünket,nagyon sírt.Hát....előjöttünk.Ugy puszilt minket mint még soha.Leszidott,hogy nem jöttünk elő amikor hívott bennünket.Szépen letakarította rólunk a földet,kaptunk enni és inni,és végre a helyünkön voltunk,5 perc mulva ugy szunyokáltunk már Szafival összebújva,hogy nem hallottunk anyát ahogy kisírt szemekkel elment dolgozni.Többet nem bújunk el,vagy ha igen előjöbünk ha hív bennünket.