Írta Papi gazdi (Übi), 2010. December 30. 13:03:57 #12872

Hol is kezdjem ?

Kezdem talán a mai nappal. Itt járt ma Ferike, Papi egyik kollégája. Amikor Papi kikísérte a kapuig, váltott még vele pár szót búcsúzóul. A kapu nyitva maradt ,így szerencsére semmi nem akadályozott meg abban,hogy az arra járó nyaút üldözőbe vegyem. Amint megláttam, már repültem is utána. Papi meg papucsban ,ingben glóriában a hóban egészen a Dunapartig futott utánam. Ahogy az lenni szokott. Mami meg jól le is tolta ráadásul,hogy megint hagyott meglógni.
Múltkor meg,alig hogy elindultunk, már futnunk is kellett haza a Dunáról. Mami csodálkozott is,hogy még el se mentünk, már itthon is vagyunk. Ahogy beléptünk az ajtón, akkor már tudta hogy miért volt rövid a séta. Na,ez úgy történt,hogy megláttam a Duna jegén a kacsa cimboráimat,és elindultam,hogy közelebbről szemrevételezzem a gyönyörű színes tollaikat. De túl vékony volt a jég. Papi a partról kiabált persze,hogy jöjjek vissza azonnal, de én nem szoktam szót fogadni neki. Ezt ő is tudja, és már azon gondolkodott,hogy leveszi a cipőjét, legalább az ne legyen vizes,amikor bejön értem.
Egyszer már úgy tűnt ,hogy kijövök,mikor először beszakadt alattam a jég. Ekkor valahogy visszaevickéltem magam a szilárd talajra, de nem kifelé indultam,hanem még mindig a kacsákat akartam megfogni. Aztán gondoltam egyet,és mégis kijöttem. Az az igazság,hogy baromi hideg volt,és már fáztam. Papi felkapott,és hazáig szaladt velem. Így érkeztünk meg csurom vizesen. De legalább nem kellett megmártóznia a decemberi jeges Dunában. Egy szava nem lehet rám. Szerintetek? Ezt amúgy már máskor is megcsináltam,hogy beugrottam a a vízbe a madarak után, hidegben is . Akkor is futottunk haza,mint a szél . . . .
Van ám még egy csomó story,ami mostanában történt velem. Folytassam ?