‹‹‹ vissza Übi adatlapjához vagy blogjaihoz
Tehát kikötöttünk a Zöld Békánál. Itt már jól ismernek minket, és engem is be szoktak engedni. Papiék elkezdték kiemelni a hajókat a vízből a stégre, mindeközben én bementem Katicával az étterem kerthelyiségébe. Nemsokra rá Mami is megérkezett. A tulajdonos odament hozzá,hogy üdvözölje,s mintegy mellékesen megemlítette,hogy én már megjelöltem az asztalt, ahová ülni szeretnék. Nagyon kellemetlen helyzet volt Mami szerint. Sűrű elnézéseket kért, a főnök meg biztosította őt affelől, hogy nincsen semmi baj, de mintha a szemöldöke egy kicsit feljebb lett volna, mint szokott. Leültünk hát,és én már kaptam is a vizet tőle,mint rendesen. Nem telt bele öt perc,már ki is borítottam izgalmamban, amikor megláttam egy kutyát közeledni kint az utcán.
-Ó! Igazán nem probléma ! Majd feltöröljük, és hozunk másikat ! - mondta a főnök, s közben rámnézett a furcsán álló szemöldökével, s mintha lett volna némi él is a hangjában. Vagy csak képzelődtem ?
Ezt követően volt egy rövid pauza,amely idő alatt nem történt semmi érdemleges.Ekkor hirtelen megláttam Őt , a fekete-fehér macskát,amint néhány méterre tőlem elhaladt, mit elhaladt, VONULT az utcán. Ebben a percben itt is bemutattam azt a hangomat,ami semmihez sem hasonlítható ! A repülőgép felettünk megállt a levegőben, és az összes kés- villa is a vendégek kezében a rántott karaj felett. Az én vérfagyasztónak szánt hangomon azonban néhányan csak derültek. Papiék megnyugtattak,a cicus elment ,és mindenki folytatta az evést ivást,beszélgetést.
Egy idő után Marcika megkérdezte,hogy kivihet-e engem sétálni, és ügyes-bajos dolgaimat elintéztetni velem. Papiék megengedték neki,de kérték, hogy el ne engedje a pórázt ! Mami nem volt nyugodt, éppen ezért nem vette le a szemét rólunk. Egyszercsak halkan, hogy ezzel ne zavarjon másokat, felsikoltott !
A következő történt ugyanis.Sétáltunk Marcival,néztük a vizet,amikor . . .nem akartam hinni a szememnek . . . . .
Folytatom, akit érdekel a történet vége, jöjjön velem !
Utolsó 10 hozzászólás
Mondom, mondom . . . Nagyon kíváncsiak vagytok. Pedig aki kíváncsi, . . . .
Talán újra a macska? Gondolom elszöktél!