‹‹‹ vissza Bettike emlékére adatlapjához vagy albumaihoz
Hozzászólások száma: 3
....., s ha már elkezdtem mesélni az előző képednél, hát folytatom ennél....s közben nézlek....
Ahová lehetett, vittek kétlábúkámék. De mindig a jó levegőt, a szabadságot szerettük Pamacs testvérkémmel. Monort kezdtem el mesélni, hát folytatom...én már akkor nehezen mozogtam, mert előtte épültem fel a deréktól lefelé megbénulásomból....de azért mentem....mentem, mert menni akartam....éltem a kis életemet....menni meg nagyon szerettem, de hamar elfáradtam.....Monor képeknél ha van időd nézd meg, de elő is kereshetem a linket, hogy ne kelljen keresned.....
Soha nem felejtem el, én már fáradt voltam, s a hintaágyban pihentem gazdi mellett, amikor Pamacs a hatalmas kert hátsó részéből egy krumplit hozott nekem, elémtette, s rámnézett....én meg csak néztem a krumplit, hogy mit akar ezzel....hiszen én a húst szeretem! S ezt Pamacs is tudta! Ezt észrevette Pamacs, felkapta a krumplit sértődötten, s visszavitte hátra a kertbe, ahol kétlábúkáék szedték fel a burgonyát.....Nagyon megharagudott akkor rám Pamacs, hiszen olyan nagy örömmel hozta nekem, én meg nem fogadtam el....Ma már elfogadnám, ha tehetném....