Írta potya gazdi (Grizelda), 2009. August 15. 12:15:50 #1550

Mama

Még nagyon kicsi vagyok, nem is értem, hogyan lehettem útjában az Embernek. Arra emlékszem, hogy egy kemény kéz megfogott, a két testvéremmel együtt berakott egy csörgő dologba, aztán nagyot estem, mellém potyogtak a tesóim. Hideg volt a föld és kemény.Abátyámmal összebújtunk, a húgom valahogy nem talált oda hozzánk, kicsit odébb feküdt egyedül. Én kiabáltam: mama, mama! Egész éjjel jajgattam, a bátyám élt ugyan, de hideg volt a teste és dermedt. Csak hallgatott. Aztán világos lett és egy jóval puhább kéz felvett engem és a tesókat.Kiderült, hogy a húgom is él még, de eszméletlen.
Most itt vagyunk egy nagy házban. Rögtön szopiztam, de nagyon hiányzik a mama, összebújtunk, így vigasztaljuk egymást. Itt legalább meleg van és kapunk enni. Hugi jobban van, de Filemon nagyon gyenge. Körbevesszük és dorombolva melengetjük őt.