Írta Rotiimádó gazdi (Eric), 2010. May 31. 09:41:14 #8304

Miért nézek le rátok már a felhők mögül?

Én voltam a gazdiék első kutyusa...
Amikor engem elhoztak a tenyésztőtől, még panel lakásban laktak, és csak később költöztek családi házba, ahol "megkaptam" az én kis szerelmemet, Helgát.
Az anyukám szeretett volna mindenképpen rottweilert, így apa megajándékozta őt velem.
Anyagazdi nagyon boldog volt, és azt sem bánta, hogy sokszor bepisiltem és bekakiltam, amikor még picike voltam. Imádtak engem, mindig az ágyuk alatt aludtam...
Szóval sajnálatos módon egyszer az történt, hogy a gazdiéknak vidéken kellett dolgozniuk, és nekem már nagyon hiányoztak, és kiszöktem.
Elmentem egészen ki, a forgalmas útig, és ott elütött egy autó.
Nagyon - nagyon sírtak, és rettentően szomorúak voltak.
Úgy érezték, hogy akkor ott mindennek vége...
Én voltam és leszek nekik mindig az ELSŐ és EGYETLEN Ericük...
Imádnak engem nagyon még most is, és tudják, hogy lélekben mindig velük vagyok, és vigyázok rájuk!

Nekik még feladatuk van a Családom többi tagjával, Helgával, Larával, Zoéval, Picinnyel és a "kicsi" Neóval!
Tudoom, hogy annak ellenére, hogy én voltam az első kutyusuk, ami mindig valamilyenféle kivételezést jelentett számomra, most a többieket is legalább akkor a szeretettel szeretik, mint engem.
És ez megnyugtat, és jó érzéssel tölt el idefent engem!

Köszönöm mindenkinek, aki barátjául fogad, és köszönöm azoknak is, akik a Családom többi tagjának a Barátai!

Eric