Mit látnak szemeim!

Írta Snu89 gazdi (Bojtos Mindörökké), 2010. December 08. 21:41:21 #760764

Szomorú ez a vasárnap nagyon
Mert kedvenc kutyámtól búcsúzom.
Az Örök Mezőkre távozva
Csak a fájó emlékét hagyta.
A szívemet bánat szorítja
Tépi a búcsúzás fájdalma.
De nehéz tőled elszakadni
Ugatásod már nem hallani.
Szemed már tágra, messze mered
Más Dimenzióban már lelked.
Nem leszel egyedül, ne félj már
Az úton szeretett gazdid vár.
Ég veled, igaz hű barátom
Aludj örök álmot
Búcsúzom.
Szívembe Emléked beírva
Isten Veled Drága Kutyuska!

Halott kutyámtól mint mázsányi ólomtól vettem búcsút a kiskert szegletében. A fehér gyolcs a gödör aljába gyűrődött ahogy a rögök belepték. Fájt, kimondhatatlan volt az űr, a többé nem létező szőrcsomók mindenüttaz utánozhatatlan fűszag tappancsain és az a végtelen hosszú mozdulat, ahogy szomorú kezeimet felfelé nyomva próbál lelket verni, belém, a vigasztalhatatlanba.