Írta szuperj gazdi (Hajdu-Szuper Zsömle), 2009. June 08. 09:18:04 #288

Első napom 2008.10.05 - 1. rész

Azon a napon, amikor anyuékhoz kerültem, ölben vittek az új otthonomba, legalábbis először azt hittem, hogy az, de mint kiderült ez csak apu szüleinek otthona volt. De itt is két nagyon kedves ember lakik, rögtön kaptam tőlük tejecskét, amit annak rendje és módja szerint rögtön ki is pisiltem. Ezután vittek a végleges otthonomba, és itt is minden jóval elláttak. Egész nap velem foglalkoztak, 2-3 óránként levittek. Viszont egyszer csak apu itthagyott minket, anyu szerint valami munkahelyre ment. Így ketten maradtunk. Jó elvoltunk így is, de anyu egyszer csak lefeküdt valami magas, puhának látszó tárgyra és ellezdett ütemesen szuszogni. Én is így tettem, mivel találtam az én méretemnek megfelelően magas, puha tárgyat azon a csúszós padlón. De egyszercsak éreztem hogy pisilni kell de füvet nem találván a padlóra kellett. Csodálkozva figyeltem, hogy szanaszét folyik a pisi, nem pedig mint a füvön. Ezután nagyon rámtört a magány így hát elkezdtem sírni, amire anya egyszercsak rámszólt, és ennek megörülvén rohantam is hozzá, és naylogatni kezdtem. Ez viszont nem tetszett neki, és visszavitt a helyemre és lenyomott a magas, puha tárgyra amit kutyaágynak nevezett. Amikor felemeltem volna a fejem, ő visszanyomta és azt akarta hogy maradjak. De én nem akartam maradni és folyton utánamentem. Ez egy jódarabig így ment, aztán elfáradtam és elaludtam. De nem alhattam sokat, mert még sötét volt és újra felébredtem. Az egészet megismételtük anyával, de valamiért nagyon mérges volt erre a játékra. Aztán egyszercsak, amikor már világosodott haza jött az apu. Nagyon örültem neki! Körbeugráltam, nyalogattam, ő meg játszott velem. Anyunak viszont teljesen karikásak lettek a szemei, meg is ilyedtem, hogy ha a sötéttől ilyenek lesznek az ember szemei, vajon a kutyáké is? Bíztam benne hogy nem. Sajnos azonban alighogy apu hazaért, anya elment. Hiába sikítottam, hogy ez így nem lesz jó, hogy egyszerre csak egy szülő van, ő elment.