Írta tothne-nemethrita gazdi (Lara), 2014. June 18. 20:10:30 #24189

Lara naplója

2014.02.12.
Lara vagyok, labrador kislány. Magam sem tudom hány éves, mi kutyák nem tartjuk annyira számon ezt a dolgot, mint a gazdik. Szeretnék bemutatkozni, elmesélni az életemet. Arra, hogy hogyan vesztem el előző helyemről, nem nagyon emlékszem. De azt tudom, hogy nem lehetett rossz dolgom ott sem, mert emlékszem, hogyan kell viselkedni, ha lakásban vagyok, és általában "jólneveltnek" tartanak.Tehát, biztos, hogy szerettek és foglalkoztak velem...nem tudom. Azt viszont tudom, hogy az utcán nagyon féltem Ráadásul, rosszul éreztem magam, nem tudtam miért. Akik megtaláltak, azt mondták, hogy "álvemhes" voltam. Megműtöttek, ivartalanítottak, becsippeltek. Hát, nem volt egy leányálom, de már jobban vagyok, rendbe jöttem.

Talán azzal kezdem, hogy talált kutya vagyok. Hogy, hogy lettem az, maradjon az én titkom.
A lényeg, 3-4 év körüli labrador kislány vagyok. Csippelve és ivartalanítva.( Utóbbit nem is bánom, már nagyon untam a sok tolakodó fiút.) Ma kerültem új gazdámékhoz Albertirsára. Nagy meglepetésemre, már volt egy kutyájuk. Istenem! Mintha, tükörbe néznék! Egy szakasztott olyan labi, mint én vagyok. Persze, közelebbről nézve azért volt különbség. Ő fiú - Apolló - vaskosabb, és egy ici-picit világosabb, mint én. Klassz pasas. (Kicsit bántam az ivartalanítást)

Azóta jól vagyok, szeretnek, törődnek velem.

Remélem egy-két hányatott sorsú barátom olvassa ezt, és akkor tudni fogják, hogy
MINDÍG VAN REMÉNY!!!!

kommentek száma:0tovább