‹‹‹ vissza a(z) Általános fórumhoz
Pár évvel a nagy háború után
Vettem egy kutyát a sintértelepen.
Mikor a ketrecéből kiengedték
Csak futott körbe-körbe, sebesen,
Mint aki nem hiszi, hogy szabadul.
Majd leült s üvölteni kezdett vadul.
Üvöltött fájdalmat és szabadságot.
Harapást, bocsánatot, haragot
S kétségbeesve üvöltötte hozzá
a rács mögött bent maradt rabok.
Üvöltötték a kínt, a bűzt, a rácsot,
a halálfélelmet, hogy iszonyú
a drót, ami a bőrükbe vágott
s az életüket, mi oly szomorú.
Az odavetett dögletes kemény húst,
az ihatatlanul büdös vizet,
a bordatörő, számtalan sok rúgást
s az embertelen emberkezeket.
Csupa szomorú és ismerős dolgot
panaszolt az üvöltés dallama,
mintha egy történelemkönyvből szólott
volna múltunk megidézett szava.
Aztán lassacskán néma, süket csönd lett,
Lecsillapult a rémes hangzavar.
Majd lábamhoz simult, mintegy jelezve,
hogy tőlem menekülni nem akar.
És elindult velem a szürke sárban
a városszéli félig-utakon
egy darab spárga volt csak a nyakában
és mindkettőnkben nagy-nagy nyugalom
És még sokáig én voltam neki minden
Ő boldog volt, okos vidám, szabad
- gondolatom kutatta szemeimben;
s én hordtam neki a nagy csontokat.
De elparancsolt mellőle az élet,
hogy hová tűnt el, nem maradt tanú
és biztos tudom, hogy ő már azóta
csak kutyapor és csak kutyahamu.
Ó, láttál már szemeket a rács mögött?
Jártál már kint a sintértelepen?
A reménytelenség, a kétség között
Gondolkoztál már néha ezeken?!
Most süt a nap és úgy ragyog az élet,
a jövő kép csak csupa remény.
A szomorúságra itt semmi szükség
és boldog az, kinek szíve kemény.
De ne mosolyogj, ne nevess ki érte,
Hogy megint állatokról szól dalom,
különben, az sem bántana, ha gúnyolsz,
én ezért még a gúnyt is vállalom.
Tudom, hogy sok más baj is van e korban;
Éhség, betegség, nyomor, háború,
A boldog gyermek kevés a világon
S még mindig nagyon sok a szomorú.
Hát munkálkodj az emberek jólétén
és sorsuk majd biztosan földerül.
De ne menj el a hű állatok mellett,
ne hagyd el őket érzéketlenül.
Bizony, ha nem tudod megérteni
Egy kóbor kutya halódó nyögését,
Óh, mondd meg nekem; akkor hogyan tudnád
enyhíteni az ember szenvedését.
(Kibédi Ervin: Emlék)
Egyik kedvenc versem, József Attila : A Hangya
Olvassátok el !
Nagyon klassz vers, Herceg ! 
Bár én tudnék ilyet írni ! De sajnos, én még csak egy kis Übi vagyok ! 
Drága imádott Gazdikáim!
Egy éve már, hogy nem vagyok a földi életben veletek,
Azóta élek itt a Szivárványhídon nélkületek.
Nincs olyan, mit nem kaptam meg Tőletek,
Nem szerethet ember jobban , mint Ti szerettetek
Egyetlen érzést nem ismertem a Földön, : a szerelmet
Mert nem hiányzott nekem, míg ott éltem veletek!
Új érzés ez, s én ettől boldog vagyok
Mostantól már nem egyedül ,mert szerelmes vagyok !
Megláttam a Hídon, velem jött ő szembe
Azóta nem felejtem, csak álmodom felőle
Gyönyörű szép szemét ha látom, megdobban a szívem,
Már tudom , hogy ki ő, a nevét is kiejtem
BESSZY, AZ ÉDES, A DRÁGA kit megszerettem,
Együtt várunk ha kell, 100 évig önfeledten
Légy boldog drága Gazdi, s te édes Gazda
A Szivárványhíd tényleg újra a boldogságot hozta
Ne sírjatok értem én újra boldog vagyok
Szívetek gyógyuljon, mert a Szivárványhíd ragyog !
Imádattal, szeretettel a Ti újra boldog Sába Bucitok
,,Azok az emberek, akik segítenek az elhagyott állatokon, nem ismerik a boldogtalanságot, hisz minden állat megmentése boldogsággal tölti el őket."
"Amíg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
"A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál."
Boba Fettnek üzenem:-elgondolkodtató kis történet
Milyen jó végígsimítani a bundáját! Ez a testi kapcsolat, egy eleven, lélegző lény érintése az, ami kis kedvencét oly értékessé teszi a magányos ember számára.
Dilys Powell
Sziasztok!
Ezt az emailt nem rég kaptam,szerintem nagyon elgondolkodtató
Igaz,hogy nem vers de nagyon szép.
- Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton. A férfi élvezi a
tájat,mikor ráébred, Ő már halott...
Emlékezett arra, mikor haldoklott és akkor hirtelen az is
beugrott
neki, hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt.
Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi őket az út,
amin sétálgatnak.
Egy idő után elértek egy magas, fehér falhoz. Drága
márványnak tűnt.
Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas
boltív
húzódott, ragyogva a napsütésben.
Mikor elsétáltak a boltívig, akkor látták a hatalmas és
lenyűgöző
kaput, az oda vezető út pedig mintha aranyból lett volna.
Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek, észre vettek egy
asztalt az egyik
oldalon, ami mögött egy ember ült.
Mikor még közelebb értek, megszólalt: "Elnézést, megmondaná,
hogy hol
vagyunk, kérem?"
"Ez a Mennyország, uram!" válaszolt az ember.
"Remek! Kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.
"Természetesen, uram. Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy
pohár
jeges vizet Önnek."
invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni.
"Bejöhet a barátom is?" kérdezte a kutyusára mutatva.
"Sajnálom, uram, de állatokat nem engedhetek be.
Az utazó gondolkodott egy pillanatig, majd megfordult és
visszament az
útra a kutyussal együtt, hogy akkor inkább folytatja útját.
Újabb hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy
földútra,
ami egy farm kapujához vezetett.
Ez a kapu úgy nézett ki, mint amit soha sem zárnak be.
Kerítés sem volt.
Ahogy közeledtek a kapuhoz, észrevettek egy fának támaszkodó
embert,
aki épp olvasott.
"Elnézést, uram, kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.
"Persze, ott egy kút, jöjjenek be" érkezett a válasz.
"A barátom is bejöhet?" kérdezte az utazó, a kutyusra mutatva.
"Van egy tálka a kút mellett" bólintott az idegen.
Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat.
Az utazó megtöltötte vízzel, hosszan ivott, újra töltött és
letette a
kutya elé.
Mikor mindketten eleget ittak, visszasétáltak a férfihoz a
fa mellé.
"Mi ez a hely?" kérdezte az utazó.
"Ez a Mennyország" válaszolt a férfi.
"Ez furcsa, egy fickó lentebb ugyanezt mondta"
"Úgy érti az arany út a márvány kapukkal? Neeem. Az a pokol."
"Nem bosszantja, hogy így megtévesztik az embereket?"
"Dehogy. Örülünk neki, hogy előre kiszűrik az olyanokat, akik
hátrahagynák a legjobb barátjukat."
leírhatom azt is amit én írtam (magamnak) na meg persze egy versenyre
ezzel lettem a 2.!
Bársonytalpak
Bársonytalpak cikázgatnak,
összevissza, fel és le,
hipp-hopp, bőszen futkároznak,
itt a játék ideje.
Nincs akadály, gátlás - semmi...
pillanat és csatáznak,
szünetel a dorombolás,
dobbantónak használnak...
Repül a könyv, toll és párna,
a lakás egy csatatér,
cicalábak akciója
félóra, míg véget ér.
Mikor végre kifáradnak,
elfogy cicaerejük,
összeszedek ezt-azt, amazt,
keresgetem a helyük...
Cirmos macskák elpihennek,
eljárták a táncukat,
tegyen végre rendet gazdi,
ártatlan mosakszanak...
Pihenniük kell elvégre,
szünetel a forgalom,
cicaálmok, hol tanyáznak,
dorombol a nyugalom.
Kutya vers a gazdihoz
Kutya vers a gazdihoz :
Vaú!
Egy verset írtam.
Ugattam, ahogy bírtam!
Remélem, érted gazdám?
Ha nem, hát jól figyelj rám!
Vaú!
Szeretlek Téged!
S ha szavam tán nem érted,
Hát nézz jól a szemembe,
Medlátod mi van benne:
Vaú!
Lásd: semmim sincsen,
Se birtokom, se kincsem,
A földön és az égen
Te vagy MINDEN nékem!
Vaú!
Rövid az élet,
De semmitől se félek,
Mert oltalmadba vettél,
S érzem, hogy megszerettél!
Az interneten találtam szerintem nagyon szép.
Ez gyönyörű volt! Meg is könnyeztem
Cicavers
Ici-pici szőrgombolyag
ott szuszog az ágyon,
fordul jobbra, fordul balra,
kerüli az álom.
Mancsát nyalja, körmöt élez,
mégis jó a kedve,
rémlik neki itt a reggel,
jön a friss tejecske.
Az ágy mellett csahos kutya
felriadt a zajra,
nehogy már a cirmos cica
jobban legyen tartva.
Lustán ásít, nyújtózkodva
lassan lép előre,
övé lesz az összes étel,
ő a háznak őre.
Ám a cica ügyesebb volt
fürgén ugrott oda,
lefetyelve jót szürcsölve
fehérlik az orra.
Domán Tamás
Hol lakik a halacska?
Hol lakik a halacska?
A lakása tavacska.
Tenger, folyó, kék patak,
lent lakik a víz alatt.
Vízben alszik, vízben kel,
vízi nótát énekel.
Vízből van a párnája,
Buborék a labdája.
Devecsery László: Az egerek szekere
Szalmatető, szalmaház,
benne vajon ki tanyáz?
ott laknak az egerek,
készítenek szekeret.
Szalmából font a szekér,
tíz búzaszem belefér.
Csipegetik verebek!
Éhesek az egerek...
Sajtból vannak a lovak,
s ha búzaszem nem marad:
Macskamamakiscicája
Macskamama kiscicája
kikukkantott a világba!
a szobából a konyhába,
a konyhából a tornácra,
a tornácról a kisudvarra,
a kisudvarról az utcára!
Nem vigyázott magára,
belelépett a sárba!
Megszidta az anyukája:
Ne lépj többet a csúf sárba!
Háztető a macskajárda!
Ott jár-kél a macskanép,
ha sétára vágyik épp!
Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:
- Hatalmas Barom!
Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.
Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.
Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnekvalómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velőscsontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg,
mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!
Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája,
Üdvözli Önt a marhája.
Ím a levél. Ráírva a kelte.
Az úton a posta előtt le is pecsételte.
De a postáskisasszony nem vette fel...
Romhányi József: Marhalevél
Én elég régi vagyok, nem emléxem, de a gazdim július 7-én született, szóval neki bejön a versike
Igen, véletlenül ment el kétszer 
Mindenféle nyelven lehet, kinek mi a kedvence. Én jobban szeretek mindent eredeti nyelven.
Viszont az általam feltett verset egyik kedvenc magyar költőm fordította, tehát íme:
Tigris, tigris, csóvafény
Éjszakáknak erdején,
Mily kéz adta teneked
Szörnyü és szép termeted?
Mily mélyben, ég-tájakon
Izzott a szemed vakon?
Volt tüzét felkapni vész?
Volt-e megragadni kéz?
Szived izmait mi csel
És mi váll csavarta fel?
És mikor vert, volt erő,
Kéz-láb, dacra vakmerő?
Volt pöröly? és lánc-e, több?
Mily kohón forrt a velőd?
Volt üllő? volt vad kapocs,
Gyilkos présével dacos?
Hogy a csillagfény kigyult
S az ég nedves könnye hullt,
Rád mosolygott Alkotód?
Ki bárányt is alkotott?
Tigris, tigris, csóvafény
Éjszakáknak erdején,
Mily kéz adta teneked
Szörnyü és szép termeted?
Kosztolányi Dezső fordtása
Én pl. egyedül a "tiger" szót értem.....Meg néhány kötőszót.
Tiger, tiger, burning bright
In the forests of the night,
What immortal hand or eye
Could frame thy fearful symmetry?
In what distant deeps or skies
Burnt the fire of thine eyes?
On what wings dare he aspire?
What the hand dare seize the fire?
And what shoulder and what art
Could twist the sinews of thy heart?
And when thy heart began to beat,
What dread hand and what dread feet?
What the hammer? what the chain?
In what furnace was thy brain?
What the anvil? What dread grasp
Dare its deadly terrors clasp?
When the stars threw down their spears,
And water'd heaven with their tears,
Did He smile His work to see?
Did He who made the lamb make thee?
Tiger, tiger, burning bright
In the forests of the night,
What immortal hand or eye
Dare frame thy fearful symmetry?
William Blake: The Tiger
Versek állatokról, nem csak magyar nyelven.
A fórumokhoz csak blöki.hu tagok szólhatnak hozzá!
A fórumokhoz történő hozzászólással elfogadod a fórumszabályzatot.
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
kb 4 órája
betty016 bejelentkezett a blökire
2 napja
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
3 napja
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
3 napja
Berci és Cipi barátok lettek
2024. May 03.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 03.
Bella hozzászólt a Mi a kedvenc játékotok? fórum-hoz
2024. May 01.
Bella új tagja a blöki.hu-nak
2024. May 01.
