‹‹‹ vissza a(z) Macska fórumhoz
Klassz avartar,
egyébként meg Pucsi, kösz a kérdésed, nekem is frankó napom volt, mert ma elmentek a házban tanyázó német vendégek, úgyhogy a holnapi napomat A-Z takarítással tölthetem.
A tegnap meg toprongy volt, és a kisqkis csak rádobott egy lapáttal.
Hagyad már a qkisokat!!! 
Idáig nagyon szép napom volt. F1, szervezkedés a találkozóra, betegeknek való adományozás meg minden és most elcseszte a napom egy Qkis. A f@szom kivan velük!!!
Az ablakpárkányra érve látja is, mit hibáztak: ez a ház nem Joe és Frici háza, hanem egy egészen más ház, csak a kerítés ugyanolyan volt, így téveszthették el a bejáratot. Leugrik az ablakpárkányról, de balszerencséjére egy kaktuszra esik, aminek a tüskéi nagyon szúrják szegénykét. Picúr keserves sírásba kezd, és hangja szépen összecseng a még mindig magányosan zokogó Firciével, viszont ketten együtt már olyan hangosak, hogy a hangjukra felfigyel a házben lakó asszony, aki ki is nyitja az ajtót, és észreveszi a lábtörlőn a két kis vörös kandúrt, meg a kaktuszra esett kis Királylányt.
Tejfül tudja, hogy jelenleg semmi esélye meglépni a ketrecből. Úgy gondolja, a legmegfelelőbb illanat a show után adódik, így arra kéri Pötit, bízzon meg benne, segíteni fog, csak menjen az ülések alá, ott várja meg, míg lemegy a szám, és aztán együtt mennek majd el innen. Pöti be is megy az ülések alá, és onnan figyeli, milyen ügyesen bukkan fel az üres cilinderben Signore Zambini. Hatalmas tapsot is kap, akkor is, amikor visszabújik, hogy a nyomán négy fehér galamb röppenjen ki a kalapból, és akkor a legnagyobbat, amikor az egyik galamb visszabújik, és végül ismét Signore Zambini jön elő a rejtekhelyéről. A bűvész a függöny mögött lerakja Tejfület, és a nyuszi váratlanul leugrik az asztalról, hogy fürgén beszökdécseljen a függöny mögötti félhomályba. A bűvész szalad utána, de már nem látja, Tejfül pedig a sarokban létő dobozok között lapít aggódón. Az ember távoztával kiugrál, és hamarosan a várakozó Pöti mellé szökken. Közli vele, hogy van egy ismerőse, Lompi, aki egy fekete kandúr. Lompi egy bölcs asszonynak dolgozik, aki az egyszemélyes produkciójában látja hasznát a fekete cicának. Kiderül, hogy az asszony ismeri a jövő titkait, mert vannak színes paírlapjai és egy nagy fehér üveggömbje, amik elmondhatják, merre van Nackó. Pöti csodálkozva vonja fel a szemöldökét: Lompi egy boszorkánynak dolgozik? Tejfül rábiccent, és amikor Pöti kételyének ad hangot, titokzatosan közli, hogy igenis vannak működő varázslatok, de ezt olyasvalaki, aki nem a show világában dolgozik, sohasem fogja megérteni. Ám nem muszáj elhinni, amit mond, ő akár vissza is mehet a ketrecébe, és Pöti meg keresse csak teljesen vakon a kandúrját! Pöti nem tudja, mit gondoljon: elfogadja Tejfül javaslatát, vagy nem?
Mit kellene választani? Felkeresni a boszorkányt, és reménykedni, hogy tényleg vannak képességei, vagy elindulni pusztán az érzékszervekre hagyatkozva a nagyvilágba, és remélni a legjobbakat? Kormi már döntött: ő szembenéz a sorsával, bármi is legyen az - de merre visz az útja? És mi lesz az ismeretlen házban időző három kalandor kiscicával? Naci mikor kezd emlékezni Pucsira, és ami a legfontosabb: ha találkozik Pötivel, visszajönnek-e emlékei a szerelmével kapcsolatosan?
Talán válaszokat kaphatunk kérdéseinkre a holnapi epizódból, nézzétek meg!
290. rész:
(Lám, milyen nagy multú szappanopera vagyunk, Tarzan meg senkházinak gondol...Grrr. )
Amikor feljön a hold az égre, az erdészház összes lakója temetésre vonul a ház mögötti fenyőfák egyikének tövébe, ahol mind körülállják az erdészt, amint elássa szegény Zorró földi maradványait. Borzas és a vizslák körbeveszik Nikikét, aki karjaiban tartja a gyásztól szavát vesztett Kormit. A temetés végén a kutyusok Kormihoz járulnak részvétet nyilvánítani, és Gyuszi biztosítja Kormit, hogy továbbra is otthon van a vadászházban. Kormi azonban leugrik Nikike karjaiból, és a kutyusokra néz könnytelen, nagy szemeivel. Azt mondja, nincs többé, kire várnia kell, és felejteni akar, így most visszamegy a faluba, ha valaki hajlandó megmutatni az utat. Az élet megedzette őt, most ő is megy, és szembenéz a fájdalmával. A kutyusok nagyon fájlalják Kormi távoztát, de megértik, hogy nem akar az erdőben maradni, és minden áldott nap Zorró néma sírjának bámulásával elütni az időt, így elkísérik őt az erdő széléig, ahol könn yes búcsút vesznek egymástól. Kormi megköszöni a kutyusok vendégszeretetét, és a keves védelmüket, ők pedig megígérik, ha bármikor vissza akarna jönni, mindig szívesen látják majd.
Az útra gurult energiaitalos doboz után rohanó csöpp, vörös cica, Báró riadtan néz fel a viharos gyorsasággal közelítő kamionra. Úgy érzi, most elkövetkezett élete utolsó pillanata, és be is húnyja a szemét, hogy ne lássa a kamiont, amikor valaki elkapja a nyakát, és berántja a kamion kerekei közé: a kamion átszáguld Báró és a megmentője feje felett, és amikor elment, az illető cseppet sem gyengéden lerángatja Bárót az útról. Picúr és Frici halálra vált pofácskával rohan a járdára huppanó Báróhoz, és feltűnik az aggodalomtól egészen elsápadt Cicúr is. Báró, aki azt hitte, Cicúr mentette meg, most a kiscicákkal együtt csodálkozva mered a számukra ismeretlen szürke-fehér foltos pofiba: egy hatalmas kandúr volt a megmentő! Cicúr hálásan rebeg köszönetet Kandúrnak, aki nagyon megörül, hogy viszontlátta Cicúrt. Elmeséli neki, hogy mindenütt kereste, és kíváncsi, hogy éppen merre tart, hogy elkísérhesse. Cicúr elmondja, hogy találkozott Joe-val, és hogy jutott a kiscicákhoz. Amikor ide érnek, kissé meglepődve néznek szét: a kiscicáknak ugyanis se híre, se hamva! Eltűntek, mint akit a föld nyelt el.
Rozi a kőkupacok egyikén állva éppen gyászbeszédet kezd szavalni, de nem jut messzire: Pucsi fejbecsapja, hogy emlékeztesse: ki kell szabadítaniuk a dühödten csapkodó szürke farok tulajdonosát. Oda is rohannak, de addigra már az emberek egyike levette a követ, ami elzárva tartotta a kis szürke kandúrkát, és Gombóc dühödten ugrik ki. Azt ordítja, hogy valaki meg akarta őt ölni. Rozi azonnal kijeleti, hogy ő mindig gyilkos akart lenni, de Pucsi elhallgattatja, és közli Gombóccal, hogy hülyeségeket képzeleg, viszont Naci még mindig a kupac alatt van. Gombóc magához tér, és elmondja, hogy Naci kb. melyik irányban lehet. A síró három cicára felfigyelő emberek nekiállnak saját kezükkel elhordani a köveket, és két nagy szikladarabra esett kő alatt meg is találják Nacit! A boldogan kiugró Naci azonnal megismeri Pucsit, de nem a régi emlékek alapján, hanem hogy ő volt, akitől megszökött a menhely után. Bocsánatot is kér tőle ezért. Pucsi nem haragszik, és elmondja, hogy Pöti, Nackó szerelme a cirkuszban van, vissza kell menniük érte! Gombóc morog ugyan, hogy miért megint Pucsi dirigál, de Naci azonnal visszaindul a cirkuszba, és a többiek követik őt.
A három kiscica Báró és a kamion tapasztalatait tárgyalva kutyagol az utcán. megállapítják, hogy a világ nagy és veszélyes hely, és meglehetősen félelmetes is. Visszabújnak a kerítés alatt, és a ház felé tartanak, azonban ekkor egy megdöbbentő dolgot fedeznek fel: valaki felszámolta az ajtón lévő cicabejárót! Frici tejesen kétségbeesik, leül és ordítani kezd, hogy Joe jöjjön, és beeressze őt, de senki sem jön segíteni. Báró a bejárati ajtó melletti cserepes növényt tanulmányozza, Picúr pedig már mászik is felfele rajta.
Képzeljétek, visszaírt a Tarzan nevű cica, akit be akartam rakni Zorró helyére, a megüresedett szívtiprói karakterbe, és azt mondja, nem akar szerepelni ! 
Eléggé felhúztam magam rajta, mert írja a kisqkisok fórumára, hogy nem sokan írnak oda, és szemmel láthatóan hiányolja a társaságot, de amikor hívom ide, ide nem akar jönni...mintha leprás volnék, vagy mi. 
Lehet, ő is egy felfuvalkodott kisqkis, aki nem áll le olyan kis senkiháziakkal társalkodni, mint én, csak arisztokratákkal, akik a nevükben 2K betűt viselnek...
Persze, jóképű macsek, meg minden, de azért lehetne udvariasabb is:"hát tényleg nem....Naruto eltudnál engem képzelni operában :O" Ki beszél operáról??? Nem tudja, mi az a szappanopera? 
Tudjátok, mint a Hyppolitban: "Tegnap este minden körülmények között az operában voltak operálni!" 
Na, megbánja még, ha majd világhírre törtünk, és minden óriásplakátról a "Szerelem dorombolásig" sztárjai néznek le rá!!! 
Akkor majd kilincsel szerepért, és talán alkalmazzuk is statisztának. Végtére is tömegre mindig szükség van, és mi rendes macsekok vagyunk. 
Ugyan, Báró, miért halnál meg??? 
Ki kell, hogy ábrándítsalak: csak az a kérdés, ki ment meg, Cicúr, és tettével lenyűgözi Kandúrt, vagy Kandúr, aki tettével lenyűgözi Cicúrt? Csak eszköz vagy a két cica találkozásához, de kutya bajod, ne aggódj!
Örökké fogsz élni, és összejössz majd Rozival, akit most még nem ismerhetsz. Boldogan éltek, míg...örökké, és lesz egy csomó cirmos-vörös kiscicátok, akik elől eldugjátok az energiaitalos dobozokat.... 
De Naci te hozzád is elmehetek este és megcsinálom veled is ugyanazt mint Tejfüllel. Vérengző vagyok. 
hát odafekszem mellé, megfogom a torkát, elharapom a nyakát és utána már nem fog érezni semmit 
Ennyi
"...este elmegyek hozzád és odafekszem melléd. Majd megfogom a torkincádat, és (folyik a nyálam) utána már semmit nem fogsz érezni."
Jaaaa, én azt gondoltam, egy kis régimódi vámpírromantikára gondoltál...ha Pöti és én vagyunk Bella és Edward, akkor ti...Rosalie, a túlvilágian szép, és Émmett, a Nagy.
Héééé én nem vagyok egy egy... pervez állat! Kikérem magamnak Tejfült a vacsimnak gondoltam. Fini nyúlpaprikás...nyam nyam És még a lányomat is belekeveritek. TEJFÜL FELJELENTELEK KISKORÚAK MEGRONTÁSÁÉRT, ÉS TESTI SÉRTÉSÉRT!!!!!
És már tudom is, hogy hozzam be Lompit! 
Zorrót kinyírtam, (vagyis a róka volt, a gyilkos vadállat!!! ), a következő részben újra színre lép Diesel, és már marad is. Kandúr találkozik a szentéletűvé lett Cicúrral, és akkor már csak Joe-t és Pucsit kell valahogy összehozni....tipptiriritippp-tiriririritipp
Úristen, megint lefagyott a rendszer, és azt hittem, már írhatom újra a második felét a történetnek... 
De szerencsére már elmentette a szöveget...
Figyeli a körbe rohanó lovakat, akik a hátukon egyensúlyozó emberket hordanak. Amíg kint az állatok produkálják magukat, Pöti hátrasuhan a függöny mögé, hogy megkeresse a bölcs varázsnyulat, Mr Zambinit, aki a fellépésére várakozik. A letakart ketrecek iránt némi gyanakvással viseltetik a kígyós affér óta, de az első ketrec, amit lát, jellemző nyúlszagot áraszt, így odasiet hozzá. Amikor a ketrec mellett álló ember nem figyel oda, Pöti halált megvető bátorsággal bújik be a lepel alá. Tejfül idegesen emeli fel a füleit: nem nayon szereti, ha zavarják a fellépés előtti koncentrálás közben. De Pöti nagyon-nagyon szépen kéri, segítsen neki, és Tejfülnek megesik a szíve szegény, tanácstalan cicalányon. Pöti gyors szavakkal vázolja, mi történt, hogy még nem találta meg a szerelmét, és arra kéri, nézzen varázslatos képességével a jövőbe, és mondja meg, merre leli meg Nacit. Tejfül, aki híjján van mindenféle varázslatos képességeknek, nem akarja letörniPötit, így gyorsan végigfuttatja agyán, ki tudna segíteni a sorsüldözött cicalánynak. És már tudja is: Lompi haverja lesz az! De hogyan találhatná meg Pöti Lompit? Tejfül csak egy megoldást lát: el kell hagyniuk a cirkusz biztonságos, csillogó világát, ahol kisnyuszi kora óta nevelkedett, és meg kell keresni Lompit!
Pucsi immár a kőkupac tetején ülve figyeli az izgatottan rohangászó embereket, akik megkísérlik megfékezni a Pucsi által beindított markolót, és némileg megnyugszik, amikor ez sikerül is nekik. Az egik munkás nekilát szépen visszarakni a köveket, és Pucsi izgatottan várja, ki bukkan elő élve a barátai közül. Mégsem ő, hanem az élénken szökdécselő Rozi látja meg előbb: az egyik kőkupac alól egy szürke farok lóg ki, ami agresszíven csapkod! Pucsi nem tudja, megkönnyebbüljön-e, vagy jajgatásba kezdjen, bezzeg Rozi, ő azonnal eszméletlenül hangos zokogásba kezd, hogy megsirassa ellhúnyt haverját és atyai mentorát, Nacit, aki - Rozi állítása szerint - mindig nagyon méltányolta Rozi szónoki képességeit, és mindig azt akarta, hogy ha Rozi előtt halálozna el, Rozi mondja majd a temetésén a gyászbeszédet.
Egyszóval hősünk a kőkupac alatt végezte...de vajon az, hogy Gombóc túlélte a kőomlást, feltétlenül azt jelenti-e, hogy Naci halott? És a kis kandúr, Báró a kamion kerekei alatt végzi? Vagy Cicúrnak, a kedves és szentéletű cicalánynak sikerül megmenti? Ki lehet a titokzatos Lompi, akire Tejfül azt gondolja, tud segíteni Pötinek Naci megtalálásában?
Talán kiderül holnap (azaz ma, mert már elmúlt éjfél...), az új részben! Ne feledjétek megnézni!
289. rész:
Pucsi kétségbeesetten igyekszik kiszabadítani a kövek alá szorult barátját, de egyedül, sőt, még Rozi segítségével sem képes egyetlen követ sem megmozdítani. Rozi hamar ráun, hogy apró mancsát a kövek közé dugdossa, így leül, hogy megtisztogassa azt is. Pucsi viszont még hallja az elhaló "miau"-t a kövek alól, és nem adta fel. Hirtelen remek ötlete támad. A markoló, ami elejtette a köveket, változatlanul ott áll, ahol hagyták, az ajtaja tárva-nyitva! Pucsi odarohan hozzá, és felkapaszkodik a lépcsőn. Mindenütt idegen nősténymacska szagát érzi, de ezzel most nem törődik. Mivel a markolót nem képes beindítani kulcs nélkül, így csak annyit tehet, hogy teljes erejéből nekifekszik a karnak, ami az emelőt mozgatja, hogy a kar mozgásba lendüljön. Pucsi erőfeszítéseinek hála, a markoló emelője mozogni kezd, és az emberek, akik az építkezésen dolgoznak, most felfigyenek a markolóhoz képest meglehetősen abnormálisan viselkedő gépezetre. Pucsi a kocsiablakból figyeli a közeledő embereket, akik - bár ők még nem tudják, de segítségükre lesznek.
Kandúr eközben a jegyárusító pavilon környékén keresgél. Közben Cicúrra gondol, akit nem látott viszont, hiába jött el ilyen messzire utána. Néhány kóbor kutya is megzavarja, akik a popcornt árusító bódé körül őgyelegnek. Az egyik egy Kandúr számára ismerős csellel veri ki egy felkészületlen kisgyerek kezéből a popcornt, és szórakozottan méllyeszti bele busa fejét a lehullott papírzacskóba. Már látja is, hogy ismeri azt a kutyát: ő Kutya, Akinek Nincs Neve, és néha szövetségben dolgozik Don Mustár macskabandájával. Mindig sokat kell neki fizetni, de megéri, mert remek információszerző, ezért is szokta Don Mustár az együttműködését kérni. Kandúr tudja, hogy az ittléte csak egyet jelenthet: Don Mustár meghallott valamit Pöti hollétéről, és most nyomoztat utána. Kandúr nem fél Don Mustártól, de nem akar összetűzésbe keveredni vele viszont azt sem szeretné hogy kiderüljön, segített Naci megkeresésében, így hátulról kerüli meg a jegyárusító pavilont, és kioson, míg a kutya a fejét még nem húzta ki a popcornos zacsiból. Látja, hogy az építkezésen nagy felfordulás van: az emberek kétségbeesetten igyekeznek leállítani egy bevadult markolót, arra tehát kandúr nem mehet. Tüzes, a kutya háza felé sem akar, így szép kényelmesen beleolvadva a fűbe végigkocog a bekötőúton, és felugrik az azt keresztező út első kerítésére, hogy átlássa a terepet. Nézegeti az autókat, embereket, kutyákat, amikor hirtelen felfigyel egy rohanó kiscicára.
A pajkos kiscicák, Báró, Picúr és Frici találnak egy energiaitalos dobozt, aminek fényessége megragadta a fantáziájukat. Izgatottan futnak utána, és az elsőnek érkező Frici roppant büszkén veti rá magát a zsákmányra, amikor másodikként Picúr fut be, akit egészen bevadított a játék, ezért habozás nélkül Fricire ugrik, hogy elmarkolja tőle a dobozt. Frici el is engedi azt, de Picúr nem örülhet a sikerének, mert Báró lecsap a dobozra, és végigkergeti az utcán. Cicúr, a kedves babysitter kicsit megkésve fut be, és épp csak hogy szét tudja kapni az éppen egymás torkát szorongató Picúrt és Fricit. Kedvesen próbálja őket az együttműködés fontosságára oktatni, és hosszan beszél a kiscicák közti szeretetteljes kapcsolat fontosságáról, de a kicsik már eléggé unják a prédikációt, és alig várják, hogy Báró után rohanhassanak. Cicúrnak akkor tűnik fel, hogy egy kiscica hiányzik. Rákérdez Báró hollétére, és a kiscicák elmondják, merre szaladt. Cicúr ideges lesz, mert tudja, hogy arra forgalmas út vezet, és elszalad a megjelölt irányba, hogy megtalálja Bárót. Akkor érkezik, amikor az energiaitalos doboz éppen legurul az úttestre, és az arra koncentráló Báró az után rohanva észre sem veszi a nagy kamiont, ami épp felé tart. Cicúrban megáll az ütő.
Pöti még sohasem látott cirkuszi előadást, így izgatottan várakozik, és közben arra gondol, ha meglesz Naci, visszajönnek ide együtt, és megcsodálják ezt a lenyűgöző világot.
Szóval láttok fantáziát a Nunu, a bérgyilkosnő és Tejfül, a varázsnyúl közti románcban, vagy csak erkölcstelenkednek egy éjszakát, azután mindenki visszatér a hétköznapi életéhez...?
Akkor Tejfül megszökik, mert annyit hallott már a neves Pucsiról, de nem jut messzire, mert a cirkusz melletti bokorban Nunuba botlik, aki éppen Gombóc meggyilkolását tervezgeti. Meglátják egymást, és... 
na igen, Nununak fura, mutáns, hosszúfülü kölykei fognak születni, abnormálisan rövid farokkal ...és aztán Nunu megy tovább, hogy megölje Gombócot, és Tejfül meg holnaptól Pucsival tervez közös jövőt...?
Ezt nevezem kreatív fantáziának!!!
Na de mostmár megyek.
Sziasztok. Jó ét. 
És Tejfül vigyázz magadra. 
Na de most megyek. De félj, mert este elmegyek hozzád és odafekszem melléd. Majd megfogom a torkincádat, és (folyik a nyálam) utána már semmit nem fogsz érezni.
Én is szívesen elhurcollak a lányomhoz. És meghívlak egy Tejfülös nyúlpaprikásra.
Jaj de várom már a 21 és 22.-ét. Megyek VIPET találkozóra. VÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!!!!!
Iggen, ő volt!
Azért, mert az ismerőseim között is kerestem Puxit, de ott sem volt, és a P betűs ismerősök közül Pami nagyon szeretett volna szerepelni, ugyebár
De hogy szöktessem meg Tejfület a cirkuszból, és mi lesz vele utána?
Kihez kerüljön? Vadnyúl legyen?
Értem, de akkor is Gyapjaska szerepelt a sorozatban. Juppiii!!
Jesszus, te Y-nal írod a neved, hát csoda, hogy nem találtalak, amikor tegnap este kerestelek a túlvilági cica megmintázásához?
Így aztán szétnéztem az ismerősök között, és Pami épp megfelelőnek tűnt. Eredetileg téged akartalak, mert tudtam, hogy szoktál itt lenni, de mikor beírtam a keresőbe, hogy Puxi, 0 találatot adott ki. Mondom, biztos tévedtem. Pedig csak egy Y volt!!! 
Azta ez baromi jó. 
De Pami az az a Pami akire én gondolok? Vagy nem?
Cicúr közéjük áll, és kérlelni kezdi Joe-t, ne bátsa szegény, ártatlan kicsikéket. Joe, akinek eszében sem volt bántani a cicákat, pusztán érdeklődött, meglepődik Cicúr kedves kérésén. Amikor kiderül, hogy a kicsik épp világot látnak, Cicúr felajánlja, hogy magával viszi őket megmutatni nekik a környéket, és Frici is nagyon szeretne velük menni. Joe, aki kételkedik benne, hogy az épp csak magához tért Cicúr elbírna három eleven aprósággal, felajánlja, hogy elkíséri őket, de Cicúr azt felei, semmi szükség rá, nem akarja, hogy bárki félreértse a helyzetet, elmegy egyedül is a kicsikkel. Joe nem igazán érti, mit lehet félreérteni, de tiszteletben tartja Cicúr kérését, és közli Fricivel(aki neki unokaöccse), hogy mire a templom harangja este megszólal, itthon akarja látni. Frici már nem hallja a mondat végét, úgy rohan kifelé, és a cicakijárón kilöki a fentakadt Picúrt, aki így orra esik a túloldalon. Cicúr anyai mozdulatokkal vígasztalja a sírdogáló kislányt, és Joe még mindig furcsállva néz utánuk szép, zöld szemével.
Pucsi a Naci és az ismeretlen nőstény nyomát követve átkel egy árkon, és hamaroan az építkezésen találja magát, ahol még a mészpor szaga sem képes elnyomni egy harmadik macska illatát: Gombóc is itt járt! Pucsi végigszaglássza a meszesgödör mellett heverő lécet, a vödröt a pajszerekkel, a lakókocsi-lépcsőt, és pont ott köt ki, ahol kell: egy orrát mosogató cirmos kicsikénél, aki egy jókora kőkupac mellett ücsörög, és árad belőle az ismeretlen nősténymacska szaga, amit végig érzett. Pucsi megnyugszik, hogy mégsem szedett össze új nőstényt Naci, és követi a két másik illatot. Megdöbbenve konstatálja, hogy barátai valószínűleg a kőkupac alatt vannak, amit a kiscicától kapott információ meg is erősít. Pucsi idegesen kezdi keresni barátait, ám nem tudja megmozdítani a köveket. Nyivákolva rohangászik a kövek között, és amikor a tetejére ér, megkérdi a kiscicát, nem akarna-e esetleg segíteni neki. A kicsi azt feleli, ő Vagány Rozi, és mindig mentőmacska akart lenni, szval szívesen segít neki. Aztán Pucsi hangos nyávogására egy egészen halk és elhaló válasz érkezik a kupac alól. Valaki még életben van!
De ki? Naci vagy Gombóc? Hogyan fogja őket megmenteni a bátor Pucsi, aki egyedül gyenge a köveket elmozdítani, és Rozi még nála is gyengébb? Kap-e bármi segítséget a cirkuszban rekedt Pöti a varázsnyúltól, a nagy Signore Zambinitól? Hogy boldogul az önjelölt babysitter, Cicúr a három kicsivel? ÉS mihez kezd most a gyásztól teljesen összeomlott Kormi, aki elvesztette imádott Zorróját?
A holnapi részből kiderül, ne mulasszátok el!
288. rész:
Gyuszi kissé félve szaglássza meg a sebesült Zorrót, és gyengéden böködi meg az orrával. A hős kandúr kinyitja a szemét, és megkérdi, megdöglött-e a róka. Gyuszi igenlő válaszára nagyon elégedett lesz. A vizsla felállásra bíztatja, amit akar is a kandúr, de nem sikerül neki. Gyuszi gyengéden tarkónragadja a mozgásképtelen cicát, és lassú kocogással a vadászház felé viszi. A küszöbre teszi, és segélykérő ugatásba kezd, amira válaszképpen hamarosan megérkezik Günther, Borzas, és utoljára: Kormi. Azonnal felismeri szerelmét, és hozzá szalad. Zorró elsuttogja, hogy mindig őt kereste és csak őt szerette, és sohasem szolgáltatta volna ki a komisz kóbor macskáknak, ami a félreértés alapja volt közöttük. Kormi most minden szavát elhiszi szegény, hősies kandúrnak, és ő is megvallja, hogy mindig csak Zorrót szerette. Utolsó csókot váltanak, és Zorró kileheli hősies lelkét. 
Kormi összeomolva zokog a teste felett, és a kutyusok gyászolva állják körül.
Naci és Gombóc az egyik téglakupac mögött beszélik meg a tudnivalókat. Gombóc megtudja, amit tudhatott volna korábban is, ha odafigyel Pucsira, hogy vörös barátja amnéziás, és nem emlékszik semmire a múltjából. Ezért Gombóc azt állítja, hogy még szerencse, hogy vele találkozott, mert ő, Gombóc már több ízben megmentette Naci életét. Naci kételkedőn pislog, de Gombóc már ott tart, hogy annak idején megosztoztak a nőstényeken is, és Naci már tudja, hogy barátja lódít, mert abban egészen biztos, hogy az ő szerelmét nem osztotta meg senkivel. Ismerős mozdulattal csapja fejbe Gombócot, és arra kéri, árulja el a szerelme nevét. Gombóc el is mondja, hogy a neve Pöti, és tudja is, hol van éppen: a cirkuszban, ahol Nacit keresi! Rozi kissé féltékeny az ismeretlen Pötire, de közli, hogy mindig vissza akart menni a cirkuszba, és boldog, hogy most meg is teheti, ezért a kis csapat élén rohan visszafelé. Ahogy elrohannak azonban az építkezés háta mögött, egy hatalmas, kövekkel teli markoló éppen elengedi a köveit, és az egyenesen három, mit sem sejtő hősünkre borul, hogy agyonnyomja apró testüket. Rozi, aki a csapat élén haladt, nem szorult a kövek alá, mert Naci hátulról meglökte, amikor látta, milyen baj közelít, viszont az esénél lehorzsolta cuki kis orrocskáját. Rozi tehát most a kőkupac mellett ülve panaszosan mosogatja orrocskáját, míg azt sem tudjuk, mi lett Gombóccal és Nacival!
Pöti óvatosan körbepislant, és megközelíti a kis birmann ketrecét. Az újonnan alkalmazott artistacica, Oszkár (mert hogy ő az) barátságosan méregeti a csinos cicalányt. Pöti bocsánatot kér, amiért ismeretlenül zavarta, és kedvese holléte felől érdeklődik tőle. Oszkár elmondja, hogy valóban egy ideig az ő bandájához tartozott Naci, de már szétváltak, azonban úgy véli, igen szép karriert futhatna be a cicalány artistaként. Pöti megköszöni a bókot, és még megkérdi, nem tudja-e, merre ment Naci. Oszkár csak tollforgókra és aranyfüstre emlékszik, de emlékei homályából feldereng egy név, amit Nackótól hallott: Pucsié. Pötit kicsit bántja, hogy rá nem emlékszik a szerelme, de Pucsira igen, és nem is érti, hogy is van ez. Vissza akar menni a bölcs és mágikus képességekel megáldott nyúlhoz, Signore Zambinihoz hogy tanácsot kérjen. Oszkár tudatja vele, hogy fél órán belül elkezdődik az előadás, akkor a nyúl kijön majd, és válaszol a kérdéseire.
A kiscicák félénken közelítenek a magához térő Cicúrhoz. A kába cicalány Joe hogylétét firtató kérdéseire kielégítő válasszal szolgál, de még mindig a halálközeli élménye hatása alatt van. Szétnéz, és észreveszi a kiscicákat. Megdicséri őket, milyen kedves tőlük, hogy aggódtak érte. Joe meghatódva figyeli, milyen jól bánik Cicúr a kicsikkel, majd magához tér, és megkérdi Fircit, hogy került a két új kiscica a házba, akit az események sodrában még nem állt módjában kidobni. Báró és Picúr hátrálnak, és Frici is igyekszik biztos távolba kerülni Joe-tól, nehogy az odacsapjon.
Cicúr tudja, min kell változatnia: meg is ígéri, hogy többé nem kacsingat idegen és ismerős kandúrokra, és segítőkész, nagylelkű cica lesz belőle aki többé nem irigykedik Kormira, hanem segíteni fog Zorrónak előkeríteni, és támogatni fogja a boldogságukat. Pami elégedetten bólogat, és azt mondja, akkor már visszamehet. Cicúr azt hiszi, megnyílik a tejpatak, vagy valami hasonló, de csak eső kezd el esni az égből, egyre vadabbul, és mikor visszanéz Pamira, már nincs ott, hanem valami fehér veszi körül, és a víz egyre csak esik...és mikor kinyitja a szemét, négy aggódó szempárba pillant.
Az erdőn keresztülrohanó vizsla, Gyuszi, és a daliás kandúr, Zorró egyre közelebb érnek a vadászlakhoz, amikor egy ismeretlen ismerős tűnik fel a látószögükben: a gonosz róka! Egyesével akarta megtámadni a Kormit védő szövetséget, hogy könnyebben leszámolhasson velük. Nem számított Zorróra, de elégedett, hogy ott van, így legalább elfogyaszthatja őt is! A róka és Gyuszi egymást kerülgeti, a vizsla néhányszor figyelmeztetően fel is vakkant. Nem bírja sokáig: ő ugrik előbb, és kezdetét veszi az élet-halál harc. Zorró rákapaszkodik a róka hátára, és ő is próbál segíteni, de a ravasz róka igazándiból Gyuszi torkára megy. Sokáig harcolnak, és egy pillanatra úgy tűnik, már-már a vizsla veszít, de akkor Zorró, a szemkikaparások nagy specialistája, az utcai harcok bajnoka a róka szemébe kap, amitől az azonnal megperdül, egy mozdulattal elkapja Zorró nyakát, egyet ráz rajta, és eldobja az eszméletlen cicát. Pont ezt a pillantot használja ki Gyuszi, aki a neki hátat fordító és egy kis időre figyelmetlenné vált vörösbundás gerincét összeroppantja az álkapcsa szorításával. Az állat azonnal kimúlik, és Gyuszi a fa tövében eszméletlenül heverő Zorróhoz rohan.
Mi történt Zorróval? Vajon él még, vagy megölte őt a róka? Sohasem látja viszont szerelmét, a kedves Kormit? Sikerül Cicúrnak betartania az ígéretét? Hogy létezik, hogy a kis birmann macseknak épp olyan a szaga, mint Nacinak? És ki lehet a nőstény, akit Pucsi kiszagolt?
Megtudhatjátok a 288. részből!
287. rész:
Pöti felvázolja barátnőjének és Kandúrnak a helyzet reménytelenségét, és mindazt, amit a varázserejű nyúltól hallott. Pucsi furcsállja, hogy egy nyúlnak varázsereje legyen, de ennek a véleményének nem ad hangot, hanem úgy gondolja, itt az ideje, hogy az orrukra hagyatkozzanak, mert azt biztosan tudják, hogy nem olyan régen Naci itt járt, és meg fogják találni, ha összedolgoznak. Kandúr vállalja az emberek által legsűrűbben járt területet, Pöti megy a sátorba, Pucsi pedig a ketrecek és a gyakorlóterem környékére indul.
Pöti bent a sátorban ámulattal nézi a körkörösen vonuló, hegynyi elefántot. Idegesen tipródik, ki merjen-e mozdulni a legszélső ülések alól, de végül győz a szerelem és az aggodalma Nackója iránt, így szemmel tartva az elefántokat, előre óvakodik. Távolról veszi szemügyre a ketrecben a szereplésükre várakozó cicákat, a csinos, hófehér angórát, a cuki kis birmannt, és a többieket, majd orrocskáját a földre csapva szagmintát keres. Majd' hanyattesik a meglepetéstől, amikor a macskaketrecek mögött megérzi a jellegzetes szagot. A nyomot követve azonban egyátalán nem kedvesét találja meg, mert az illat egyértelműen a kis birmann macskából jön. Pöti a fenekére ül, és töprengeni kezd, hogyan lehetséges ez. A kis birmann azonban megérzi, hogy nézik, és belebámul Pöti pofijába.
Pucsi a szelektív hulladékgyűjtő környékén megtalálja Naci illatát, amely intenzíven keveredik egy másik macska szagával, mégpedig egy nőstényével. Kissé ideges lesz, és úgy gondolja, egyátalán nem szabad tájékoztatni Pötit a nőstényről, hanem neki kell utánuk erednie, nehogy Pöti megtudja, ha megcsalták. A sok ember szagában azonban elvész Naci illata, és Pucsi kétségbeesetten kezd keresni, nehogy Pöti előbb találja meg, és lebuktassa Nacit. Pucsi azt is tudja, hogy Naci amnéziás, és nem emlékszik szerelmére, így nem is ítéli el Naci tettét.
A lépcső alján heverő szék alól kilógó két fekete lábat négy macska állja körbe. Joe tér először magához Picúr sivalkodását hallva, és egy vállmozdulattal lelöki a széket a szerencsétlenül járt Cicúrról. Frici és Báró egyszerre unja meg Picúr szirénázását, és ráugranak, hogy az elhallgasson, míg Joe szerencsére igen gyakorlatiasan gondolkodik, és elsősorban Cicúrral van elfoglalva. Két mancsát annak mellkasára teszi, és nagyon gyengén bár, de megérzi a lánycica szívdobogását. A fogaival elkapja a tarkóján lévő bőrt, és bevonszolja a fürdőszobába, hogy egy kis vízzel segíthessen az ájult cicán.
Cicúr ébredezvén megdöbbenten látja, hogy egy ismeretlen helyen van. Kövön fekszik, és felette a kék égbolt, hatalmas felhőkkel. Felemeli a fejét, hogy körülnézzen, és mindenütt, amerre csak néz, félig hóborította hegyek csúcsait látja. Nagyon fázik, a nap sem süt, és Cicúr szörnyen megriad. Egyszerre csobogásra lesz figyelmes, és elindul a hangok után. Hamarosan egy kisebb, tejfehér hullámokkal folyó patakhoz ér, amiből hatalmas, lazacszerű halak ugrálnak ki és vissza. Odasiet a vízhez, és megszaglássza azt: nem csalódott, valóban tejből van a patak. Nem érti, mi történt, és hogy került ide, de akkor a patak túlfelén cicákra lesz figyelmes. Azt is látja, hogy odasüt a nap, és azok a cicák nem veszik őt észre. Mindenféle színűek, és elég szép számmal vannak ott. Kiabálni kezd nekik, hátha meghallják, de azok csak odanéznek, majd visszatérnek az elfoglaltságaikhoz. Cicúr át akar kelni a patakon, de nem akarja összetejezni a bundáját, ezért elindul, hogy átkelőt vagy hidat keressen. Akkor az egyik kanyar mögött felfedez egy cicát az ő oldalán. Egy patakparti sziklán ücsörög, hatalmas fekete-fehér kandúr. Megtorpan, de a cica kedvesen integet, és hívogatja őt. Be is mutatkozik neki: ő Pami. Mikor Cicúr azt akarja tudni, hogy került ide, Pami elmondja neki: ide azok a cicák kerülnek, akinek még van elintéznivalójuk a földön, vagyis visszamehetnek, de ki kell javítaniuk bizonyos dolgokat magukban. Második esélyesek.
FACÉR, mint egyedülálló, szingli, független.
És mondom, majd én megoldom.
Hm...egy érett kandúr.
Vétek facéran hagyni.
Bízd csak ide, szerzek neked cicát.
Átvariálom az egészet.
Lompi, fiatal cica vagy te? Mert igen ifjúnak tűnsz a képen.
A rokonod, mint ezt fentebb említettem, egy fajtiszta nemtommilyen macsek, ami olyan értékes, minth az összes szőre gyémántból volna, és te vagy a bal kézről született egyetlen kiscicája, de mert te mamival nőttél fel, kandúrról nem tudsz semmit, így most nem érted, miért akar téged kinyiratni Don Mustár, aki igazándiból Gyémántcica húgának a fia, és ha te nem lennél, ő örökölne mindent.
Minden oké, vagy javasolsz módosításokat?
De ne aggódj, a pénz vonzza a csajokat. (Kivéve Pötit, remélem 
)
A bérgyilkosnő már foglalt, Gombócnak nem kellett Pucsi, most elégedett, Nunu, alias Heléna, the Beautiful of Troy, a bérgyilkosnő mellett. Már amennyiben nem jön egy formásabb szfinx.
Az elveszett unokaöccs, nem? Aki milliókat örökölt, és akit Don Mustár le akar mészároltatni, de Naciék...nem, inkább Pucsi és Joe...vagy majd valaki megment. Jaj de jó lett volna most a régi Cicúr, hogy beléd essen...de ő már kolostorba vonult...ki kell találni egy újabb, intrikus hajlamú cicalányt. Csak már azt hittem, minden szereplő élő lehet.
Pucsi és te, Gombóc, úgy tudom, megegyeztetek, hogy nem tetszetek egymásnak. Úgyhogy most neked pillanatnyi állás szerint egy bérgyilkosnő jutott, Pucsinak meg Joe, aki jelenleg Cicúrnál próbálkozott volna, de az erkölcsös Cicúr visszautasította (volna, ha Joe akart volna valamit, de nem is akart, ami nagy kár).
Heléna bérgyilkosnő, aki sutyiban Gombóc életére tör, és ő felel az elmúlt napokban Gombócot ért szerencsétlenségek soráért, de Gombóc egyből beleesett, amint meglátta, mer' Gombóc ILYEN. Szerelmetes természetű. Egyébiránt Nunu játsza.
Jaj végre Naci és Gombicka egymásra találtak
Apropó Pucsi nem tetszik neked Gombicka?????Nohát nohát
És ki is az a bérgyilkos szép Heléna akiért Gombóc bevenné tróját is?
Rozi, aki saját megvallása szerint mindig titkosügynök szeretett volna lenni, arra kéri Nacit, szabadítsák ki a szegény bezárt cicát. Naci a fogai között mormogja, hogy ide kéne az ő haverjának, Gombócnak a speciális pöckölése, különben nem fog sikerülni nekik...és ámultan néznek egymás szemébe Rozival! Egy újabb részlet ugrott be neki rég elfeledett múltjából! Naci erősen koncentrálva próbál visszaemlékezni, mi is az a pöckölés, de tovább már nem emlékszik semmire sem. Már tud a barátjáról, talán a többi is eszébe fog jutni. A reménytől felturbózott Naci akkorát ugrik, hogy eléri a kilincset a lakókocsin, és az ajtóban megjelenő Gombóccal értetlenül merednek egymás szemébe. A szürke cica a nevén szólítja Nacit, és Naci is egyből tudja, hogy ő a haverja, Gombóc!
A kiscicák az emeleten épp a ruhásszekrényt szedik szét. icúrnak különösen tetszik egy lila sál lelógó vége, Bárót viszont egy fél pár magassarkú cipő köti le. Frici is egészen belelkesül, és harcba száll a kis kandúrral a cipőért. Hamarosan parázs vita robban ki, a két kis barát úgy verekszik, hogy csak úgy porzik körülöttük a szőnyeg! Picúr egy pillanat alatt otthagyja a sálvéget, és rohan szétszedni őket, de azok már bukfenceznek is tova, és meg sem állnak egészen addig, míg a lépcsőnél meg nem állítja őket egy kisszék, aminek nekimenve majdnem lezuhannak a lépcsőn. Picúr kis fogaival próbálja megmenteni tesóját, és Frici is csak egy lépcsőnyit huppan, de a széket már nem lehet megállítani: az végigbukfencezik a lépcsőn, és a földszinten egy semmit sem értő fekete cicalányra, a vendég Cicúrra zuhan. Csak egy pár fekete láb lóg ki a szék alól, melynek lábai az ég felé állnak, és egy cseppnyi mozás sem látszik. Joe a rémülettől moccanatlanul áll a vendége kilógó lábai mellett.
Mi lesz most? Meghalt-e vajon Cicúr? Mihez kezdenek a lépcső tetején a szeleburdi kiscicák? Világgá futnak-e a lelkifurdalás miatt? És megtalálja-e Zorró rég elvesztett szerelmét, Kormit az erdészlakban? Mit fog csinálni Naci és Gombicek, akik felismerték egymást? És mi lesz a bájos Pötivel? Sikerül-e Pucsiéknak reményt verni belé?
Ne mulassszátok el a ma esti részt sem!!!
Mi is nagyon cukik vagyunk
Gombicka főlegÉn hős vagyok, mindig meg kell menteni a kis szélcsapot
Olyan de olyan cukkiii vagyok a történetben. És még bukfencezni is tudok. Igaz a valóéletben örömömben inkább a földhöz vágom magam. A gazdi néha már azt hiszi, hogy eltört a bordám, mert olyan nagy erővel csapósom a betonhoz.
286. rész:
A kiscicák a dobozhoz osonnak, ami egy hatalmas, csaknem teljesen üres üvegládának bizonyul. A láda alján akkora kavicsok vannak, mint Picúr feje, de egyébként üresnek tűnik. Frici tisztes távolságban ül le, és csak akkor jelez, amikor Báró megpróbán bemászni a dobozba, hogy ezt véleménye szerint nem kéne. És épp jókor, mert a kis kandúrka, aki felkapaszkodott a doboz szélére, a mancsaitól alig egy cicaugrásnyira egy hatalmas, szőrös pókot fedez fel. Riadtan pottyan vissza az asztalra, de érdeklődését nem vesztetette egyik sem, mert háromszor rohanják körbe a nagy ládát, hogy minden oldalról szemügyre vehessék a pókot. Frici beszámol róla, hogy a pókor Achilles-nek hívják. Báró kifejezetten úgy érzi, hogy a pók nagy szemeivel vele acsarkodik, és többször is nekifut az üveglapnak, hogy összemérje vele erejét. Amikor Frici felvilágosítja, hogy a pók csípése mérgező, inkább leugrik az asztalról a szőnyegre, és már mennek is tovább.
Pöti riadtan közelít a ketrecben lévő álathoz, aki varázslatos, hófehér füleivel mebűvölte a cicalányt. A nyuszi szólal meg elsőként, és tudatja Pötivel, hogy ő Signore Zambini, a varázserejű nyúl, és tudja, hogy a cicalány miért jött. Pöti egészen megdöbben a váratlan kijelentéstől, hát még amikor Zambini közi, hogy egy narancsszín-vörös csíkos macskát lát Pöti múltjában és jelenében! Pöti ugrik egy nagyot, és sürgetőn dugja be a mancsát a rácson, mondja meg a mágikus nyuszi, mit lát még. Signore Zambini félig lehúnyja a szemét, és tovább beszél: a kandúrnak aranyszín szemei vannak, és van vele valaki: egy kiscica, és a szerelmét keresi. Pöti izgatottan kérdi, hol van most ez a kandúr, de a nyuszi azt feleli, a kandúr messze van, és többet nem tud mondani, mert fáradt. Pöti elkeseredetten támolyog ki a lakókocsiból: feleslegesen jöttek ide, hiszen Naci már messze van. Észre sem veszi bánatában, merre megy, csak panaszosan sírva kullog előre és még tovább. Az egyik lakókocsi kerekei közé beülve azon töpreng, mennyire értelmetlen a keresés, és hogy semmi esély megtalálni a szerelmét, amikor váratlanul befut a felmentősereg: Pucsi örömében nagyot bukfencezik, hogy megtalálta barátnőjét, és a nyomában ott üget Kandúr is!
Zorró az erdőszéli lakókocsi kerekei alól szemléli az arra vonuló emberlábakat, amikor ismeretlen állat illatát fújja felé a szél. Zorró nem fél egyetlen kutyától sem, de pillanatnyilag fontosabb feladatai is vannak, semhogy verekedésbe kezdjen, így óvatosan sandít szélirányba. A kerék mögül egy, az erdei avaron keresztülgázóló, izgatottan szaglászó vizslát lát. Szép, aranyvörös szőre csak úgy csillog a lombon átütő napfényban, és valamit nagyon keres. Amikor a szélirány megváltozik, a vizsla is észreveszi Zorrót, és egyenesen felé veszi az irányt. Zorró beljebb húzódik a lakókocsi alá, végtére is nem tudhatja, mire számítson egy idegen kutyától, de a vizsla nem akarja bántani. A kocsi széléről udvariasan bocsánatot kér, amiért megzavarta, csak tudatni szeretné, hogy errefelé nem biztonságos, mert lakik az erdőben egy róka, aki el szokta kapni a cicákat. Arra bíztatja Zorrót, keressen biztonságosabb helyet magának éjszakára, mert alig pár napja majdnem elpusztított a róka egy csinos, fekete cicalányt, aki a barátja. Zorró azonnal tudja, hogy a cicalánynak Korminak kell lennie. Feledve Nacit, Pötit és Cicúrt kiugrik a kocsi alól, és követelni kezdi a vizslától, vezesse őt Kormihoz. A megdöbbent vizsla rábólint.
Rozi idegesen szökdécselve próbál feljutni a lakókocsi ablakpárkányára, de nem éri el azt. Az ugrálással viszont lever egy néhány malteroskanalat tartalmazó vödröt, és ezzel nagy zajt csap, amire felfigyelnek a munkások. Az egyik oda is megy, és az épp idejében érkező, villámként száguldó Nacinak épp csak sikerül elrejtenie magukat Rozival. A munkás távozta után Rozi izgatottan számol be a felháborodott Nacinak, mit látott az ablakban.
A fórumokhoz csak blöki.hu tagok szólhatnak hozzá!
A fórumokhoz történő hozzászólással elfogadod a fórumszabályzatot.
Efike bejelentkezett a blökire
3 napja
Efike bejelentkezett a blökire
3 napja
Szulejmán bejelentkezett a blökire
3 napja
kincseim2 bejelentkezett a blökire
2024. May 09.
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
2024. May 07.
