Írta Ghita gazdi (Kitti), 2010. July 22. 17:14:09 #9413

Hőség I.

Tegnap este valami rémes hőség volt.
A házban vendégek vannak, meglehetősen zajos, "illatos", és fölöttébb udvariatlan banda, akik miatt nem lehet kinyitni a szobám ajtaját, mert bejönnek, és elvisznek különféle dolgokat, de az ablakot is csak este tudom szellőztetésre tárni, amikor már nem "beszélgetnek" gyerekek az udvaron, akik követ, fát, ágakat és szemetet dobálnak be, ha véletlenül nyitva felejtem az ablakot.
A fülledt melegben a szobámban egyre idegesítőbb volt a kupleráj, és én majdnem megőrültem a levegőtlen, szűk kis helyiségben. Ráadásul elhagytam a kulcsomat is, így mikor meghallottam a kutya sírását az udvarról, bizonyos fokú ideges alaphangulatban mentem ki hozzá. Arra gondoltam, biztos szeretné, ha elengedném, de a vendégek idegesek lesznek tőle, mert meglehetősen nagy kutya, és nekik rossz a lelkiismeretük, ezért a kutyát ütnék, hogy ne menjen a közelükbe. Meg kell kötnöm őt.
A fenyőfa körül izgatottan kőröző kutya már megitta a vizét, ami nem is csoda ilyen melegben, így sietve újratöltöttem a vödrét, hogy visszatérhessek a kulcskereséshez. Úgy esett neki a víznek, mint aki ezer éve nem ivott. A lelkes lefetyelés a házba is behallatszott, a vendégek mind a nyomorult jószágon nevettek. Kitti pedig szinte könyörgött, hogy engedjem el egyet szaladni. Bármennyire is sajnáltam, nem engedhettem el szegénykémet.
Fél óra múlva a szobámban újabb Kitti-sírásra lettem figyelmes. Kimentem, leellenőriztem, van-e még vize, megsimogattam, majd otthagytam, és amikor már ötödszörre sírt fel, ki sem mentem hozzá. Automatikusan azt feltételeztem, hogy mozgás- és gazdi hiánya van. És idegesíti a sok komisz kölyök, akik az udvaron nyüzsögnek, és akiknek az eltávoztában én magam is erősen bíztam, de a várva várt esemény egyenlőre csak nem akart bekövetkezni.